Orosz Jak-130-asok Szíriának

550 millió dolláros üzlet

A Jak-130-as nem elhanyagolható fegyverzetet hordozhat

Miközben Szíriában egyre erősödik a Bassár el-Aszad elnök rezsimje elleni felkelés, és fokozódnak az ország elleni nemzetközi szankciós erőfeszítések, Oroszország 550 millió dollár értékben 36 darab Jak-130-as harci gyakorló gépet ad el Damaszkusznak - adta hírül azt MTI és több internetes portál is. Az üzletről beszámoló Kommerszant napilap szerint a szerződést még decemberben írták alá, bár annak tényét sem a gyártó Irkut, sem az állami fegyverexport-ügynökség, a Roszoboronexport nem erősítette meg a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Az üzlet megfigyelők szerint jelzi, hogy Líbiával szemben (mely mellesleg szintén megrendelt hat Jak-130-ast, melyek leszállítására a forradalom miatt már nem volt lehetőség), Moszkva Szíriában elzárkózik a nemzetközi közösség bárminemű intervenciós lépésétől.

Ez is egy Jak... a levegőben.

Az Egyesült Államok, mely decemberben, egy orosz fegyverrakományt szállító St. Vincent és Grenadin-i teherhajó tartuszi kikötésekor is kérdőre vonta Oroszországot, ezúttal is magyarázatot követel. Azt szeretnék megtudni, miért szállít Moszkva fegyvereket Szíriába, ahol meg nem erősített hírek szerint a felkelés elleni kormányzati fellépés eddig 5400 életet követelt. Szergej Lavrov külügyminiszter, ahogy akkor is, most is leszögezte, hogy „semmi olyat nem szállítunk Szíriába, amit a nemzetközi jog tiltana”.

Kapcsolódó információk:
Nagy-Britannia kritizálja Oroszországot a Szíriának eladott fegyver miatt 
Az USA-t aggasztja repülőgépek szállítása Szíriába
Oroszország nem engedi meg a szíriai ügyekbe való külső beavatkozást

 

Kína az egyeduralomra tör a csúcstechnológiákban (is)

Ámulva figyel a világ

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

A helyszín Peking, egy jellegtelen konferenciaterem. Az előadó, Vu Dzsian-ping hatalmas csiszolt üvegfal előtt áll.
Elfordít egy kapcsolót, erre az üveg áttetszővé válik, és megjelenik rajta egy impozáns hálózati műveleti központ, tele nagy számítógépes kijelzőkkel. Kína és a világ térképét mutatja, hajszálpontosan megjelölve a következő generációs internet, az IPv6 kínai kapcsolódási pontjait.
Kínában már majdnem kétszer annyian használják az internetet, mint az Egyesült Államokban, és Vu Dzsian-Ping - számítógép-tudós, a kínai oktatási és kutatási hálózat igazgatója - azt szemlélteti, hogy az új protokoll telepítésében az ázsiai nemzet gyorsabban halad, mint bármelyik másik állam a világon.
Az IPv6 elődjénél jóval fejlettebb biztonsági és adatvédelmi beállításokat tartalmaz, de sokkal fontosabb, hogy az új protokoll révén nagyságrendekkel több IP-cím osztható ki, miközben a jelenlegi (IPv4-es) internetcímek gyakorlatilag elfogytak.
„Kínának át kell térnie az IPv6-ra - hangsúlyozza Vu. - Az Egyesült Államokban sokan nem hiszik, hogy ez sürgős volna, de mi meg vagyunk győződve róla."
Ha viszont a következő generációs internet már megérkezett Kínába, vajon a számítástechnika jövője is ott formálódik? - teszi fel a kérdést a The New York Times helyszíni tudósítója.
Sok egyesült államokbeli szakember szerint nagyon is. Mivel rendelkezésére áll az olcsó munkaerő, Kína a számítógépek és fogyasztói elektronikai termékek területén immár a világ meghatározó gyártója. A virágzó gazdaság és a növekvő technológiai infrastruktúra pedig hatalmas tolóerőt jelent a következő generációs számítástechnika élvonala felé.

Több mint nemzeti büszkeség
Kína esetében a számítástechnikai központok fejlesztését nem egyszerűen a nemzeti büszkeség motiválja, hanem az egyfajta kísérlet arra, hogy megfelelő alapot teremtsen az innovatív kínai vállalatok számára, és átalakítsa a technológiai struktúrát, új irányba mozdítva el a világ asztali PC-inek összeszerelésétől.
„Ne higgyük azt, hogy nem születhet meg a kínai Steve Jobs - figyelmeztet Clyde V. Prestowitz Jr., az Economic Strategy Institute elnöke. - Az innovációnak különböző formái vannak, mi pedig hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni az innovációs és a garázsból induló, ötletekre építő cégek közé. Van azonban egy másik formája is az innovációnak, amely az eredmények folyamatos javulását eredményezi. Ebben mi nem vagyunk jók - ők viszont azok.”
Ezt a nézőpontot nem mindenki osztja, mindazonáltal más szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy hiba lenne alábecsülni a gyors haladáshoz rendelkezésre álló kínai kapacitásokat.
„Amikor 1978-ban először jártam Kínában, azt láttam, hogy a munkások varrótűvel fűzik fel a számítógép-memóriákat - emlékszik vissza Patrick J. McGovern, az International Data Group alapítója, aki az elsők között fektetett be az egyik legsikeresebb kínai internetes cégbe, a Tencent Holdingsba. - Mostanra felgyorsult az innováció, és a jövőben egy sor okostelefon és táblagép szabadalmának már kínai szakemberek lesznek a tulajdonosai.”

Újfajta kihívás
Hat évtizedre visszatekintve - egészen az Eniacig, az első elektronikus számítógépig - az Egyesült Államok határozta meg mind a tempót, mind az utat a modern számítástechnika és a kommunikáció számára. A mainframe-től az iPhone-ig, az Arpanettől a WiFi-ig minden innováció amerikai volt.
Multikulturális olvasztótégelyként létrejött a Szilícium-völgy, amelynek dominanciáját egészen az 1980-as évekig senki sem fenyegette. Akkor Japán - legalábbis úgy tűnt - egy időre átvette az irányítást a félvezető- és számítógép-iparban, egészen addig, amíg a szigetország gazdasága hanyatlani nem kezdett.
Ma Kína egészen másfajta kihívást jelent. Míg a japán gazdaság motorja már régóta az export, Kína hamarosan a világ legnagyobb belső piacává válik az internetes kereskedelem és a számítástechnika területén egyaránt.
A kínai technológia erejére a világ 2010 végén kapta fel a fejét, amikor egy időre a kínai Tianhe-1A lett a világ leggyorsabb szuperszámítógépe. Bár amerikai processzorokkal készült, és teljesítményét hamarosan felülmúlta egy japán gépé, egyértelműen bizonyította, hogy a kínaiak világszínvonalú számítástechnikai tervezésre képesek.

A Tienho-1A (Tianhe, azaz Tejút) szuperszámítógép látható az Országos Szuperszámítógépes Központban, a Kína északi részében fekvő Tiencsinben (Tianjin) - Fotó: MTI/EPA/Keno Csou

Aztán tavaly októberben egy másik kínai szuperszámítógép, a Sunway Bluelight MPP áttörte a petaflop - a másodpercenkénti trillió számítási művelet - jelentette akadályt, és ezáltal a világ 20 leggyorsabb számítógépének egyike lett.
Ennek a gépnek a hírét még elődjénél is nagyobb meglepetéssel fogadta a világ. Egyrészt azért, mert kínai mikroprocesszorokra épült, másrészt azért, mert jelentős előrelépést ért el az alacsony fogyasztású működésben. Ami arra utalhat, hogy a kínaiak már most jelentős előnyre tettek szert a „teljesítmény per watt” versenyben - márpedig az energiahatékony számítástechnika alapvető fontosságú lesz a következő generációs, úgynevezett exascale szuperszámítógépek megalkotásakor.
Ezek a számítógépek ezerszer gyorsabbak lesznek a jelenlegieknél, megjelenésük a tervek szerint az évtized végére várható. A kínai kormány szuperszámítógép-befektetései az amerikai szakemberek szerint is kifizetődnek.

Akadályok a dominancia előtt
Tavaly egy interjúban Ven Csia-pao kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa elkötelezett a „tárgyak internetének” létrehozásában.
Az otthonok és az intelligens villamosenergia-hálózatok összekapcsolása meghatározó elv a következő generációs internet kialakításakor az Egyesült Államokban is. És ez együtt jár a „mindenütt jelenlévő számítástechnika” gondolatával; azzal, hogy a számítási teljesítmény átalakítja az olyan mindennapi eszközöket, mint amilyenek az okostelefonok vagy a digitális zenelejátszók.
De Kína úgy törekszik dominanciára, hogy közben alig kelljen akadályokat leküzdenie.
Az ország messze elmaradt attól az egy évtizede tett kijelentéstől, hogy a világ vezető hatalma legyen a félvezetőiparban, a számítógépekhez szükséges chipek túlnyomó többségét pedig továbbra is importból szerzi be. A legjobb kínai chipgyártók két-három generációnyira lemaradva követik a világ vezetői cégeit (mint az Intel vagy a tajvani TSMC).
Az ázsiai óriás nagy gyengeségének bizonyulhat ugyanakkor a túlzott kormányzati ellenőrzés is, és a kínai innovációt fékezheti a szellemi tulajdon védelmének viszonylagos hiánya - ez visszatarthatja a vállalkozó kedvűeket attól, hogy új területekre merészkedjenek.

Átköltözött a Szilícium-völgy
Mindazonáltal aligha kérdéses, hogy a kínai ipar szerkezete egyre inkább innováció orientált. Idén nyáron Dieter Ernst, az East-West Center főmunkatársa arról számolt be egy amerikai kongresszusi bizottság előtt, hogy a szabadalmak számát tekintve Kína már megelőzte Dél-Koreát és Európát, lényegében felzárkózott az Egyesült Államok és Japán mögé.
Sőt jelenleg Kínáé a világ második legnagyobb kockázatitőke-piaca: 7,6 milliárd dollárra nőtt a 2005-ös 2,2 milliárd dollárról, miközben - Rebecca A. Fannin, a Startup Asia című új könyv szerzőjének adatai szerint - az amerikai kockázatitőke-piac lényegében stagnált.
A Stanford Egyetemen futó, a régiók innovációját és vállalkozásait feltérképező program kutatói a közelmúltban 769 befektető cég 2203 kínai vállalatot érintő beruházási aktivitását vizsgálták, és a Szilícium-völgyre emlékeztető jeleket tapasztaltak. A vizsgálatot irányító Marguerite Gong Hancock - a Stanford Graduate School of Business professzora - szerint ugyanezek a cégek voltak sikeresek a Szilícium-völgyben is, csakhogy most átültetették szakértelmüket Kínába.

Szakemberek az Országos Szuperszámítógépes Központban, a Kína északi részében fekvő Tiencsinben (Tianjin) - Fotó: MTI/EPA/Keno Csou

Hátborzongatóak a hasonlóságok a Szilícium-völggyel. „A buborék kialakulásához szükséges minden tünet jelen van - állítja Anne Stevenson-Yang, a technológiai beruházások piackutatásával foglalkozó J. Capital Research társigazgatója. - És ez a bizonytalanság igen nyugtalanító.”

Előny a kulturális különbség
Ugyanakkor mindenki egyetért abban, hogy a kínai vállalkozókat olyan munkamániás kultúra jellemzi, amely egyedülálló a világon.
„Ahhoz képest, amit az öt kínai startup elindításánál tapasztaltam, a Szilícium-völgy meglehetősen kényelmes és lassú hely volt - húzza alá Tom Melcher, egy vállalkozó, aki egy évtizeddel ezelőtt Kaliforniát hátrahagyva költözött a kínai fővárosba. - Pekingben, ha valaki meg akar keresni egy vezérigazgatót pénteken este fél 8-kor, biztos lehet benne, hogy az irodájában találja.”
McGovern még egy szempontot említ. Mint mondja, az Egyesült Államokban gyakran keresik fel elbizakodott vállalkozók, és sértődötten távoznak, amikor ő nincs lenyűgözve az ötleteiktől. A kínaiak egészen másképp kezelik az ilyen szituációkat.
„Eljönnek hozzám, hogy megmutassák a mandarinról angolra és vissza fordító szoftverüket - meséli. - Ilyenkor azt mondom nekik: nem hiszem, hogy ennek lenne piaca, mert túl nehéz a szellemi tulajdon megvédése.” Ahelyett viszont, hogy elköszönnének egymástól, megkérdezi: nem érdekelné-e őket egy másik ötlet, amelybe a cég befektetést fontolgat? Ilyenkor nagyon gyors és rövid a reakció: meg lehet gazdagodni belőle?
Amikor pedig erre azt a választ kapják, hogy jó az esély, egy percig sem haboznak, hanem rávágják: „Oké, megcsináljuk!”
(hiradó.hu)

Iszlám pénzügyek

ARANY DINÁROK ÉS EZÜST DIRHAMOK

Érdekes hír járta be 2010 őszén a világsajtót: Arany dinárt és ezüst dirhamot, veretett Malajzia egyik szövetségi állama, majd az új törvényes fizetési eszközt használni is kezdték Kelantanban.

A 4.25 gramm tömegű dínár értéke 582 malajziai ringgitnek (183 dollár) felel meg, míg a 3 grammos dirham 13 ringgitel egyenértékű.

A körülbelül 2,1 millió lélekszámú államban több mint ezer üzlet, köztük számos étterem fogadja már el az új fizetőeszközt, melyet ez idáig csaknem 2 millió malajziai ringgitnek (625 000 dollár) megfelelő értékben bocsátottak ki. A kelantani kormányzat szerint a kereslet tartós növekedésének köszönhetően az év végére 60-70 millió ringgit értékű arany- , és ezüstpénz kerülhet forgalomba, melyből már a közalkalmazotti bérek egy részét is fizetni szeretnék. Az arany dínárnak régi hagyománya van a muszlim világban, éppen ezért az új érméket is a hagyományos iszlám törvények szerint verték. A 4.25 gramm tömegű dínár értéke 582 malajziai ringgitnek (183 dollár) felel meg, míg a 3 grammos dirham 13 ringgitel egyenértékű.

Az arany 8 dinár előlapja.

Az arany 8 dináros hátlapja.

Egy kelantani kormány alkalmazott Abdul Aziz Nik Mat nyilatkozata szerint: „A prófétánk életében egy  csirke ára 1 dirham volt, és most is egy dirham (13 ringgit)  körülbelül egy csirkét ér”.
Kelantan példáján felbuzdulva több másik állam is tervezi hasonló arany alapú pénzeszköz bevezetését, amellyel szemben a központi kormányzatnak semmilyen ellenvetése nincsen. Az aranyban rejlő lehetőségeket mérlegelve Malajzia kormánya egy arany dínár alapú elszámolási rendszer bevezetését is tervezi. Partner országai számára megfogalmazott ajánlása szerint az egész iszlám világnak át kellene térnie az arany dínárra, hogy csökkentsék függőségüket a dollártól, és hogy létrehozzanak egy markáns, önálló iszlám pénzügyi rendszert. Amennyiben a trendek ilyen irányban haladnak tovább, az arany iránti kereslet is természetesen nőni fog, és ez az aranyárfolyam kilátásaira is kedvező.
Az arany dináron kívül ezüst dirhamot is kibocsájtottak Kelantan. Talán kevesen tudják, de a dirhamok (vagy dirhemek) egykor Magyarországon is forgalomban voltak. Igaz, az Árpád-házi királyok uralkodása alatt veretett iszlám pénzek nem voltak túl értékesek, de a régészeti feltárások során előkerült ilyen leletek (is) bizonyítják az iszlám korai magyarországi jelenlétét.

Az ezüst 10 dirham előlapja.

Az ezüst 10 dirham hátlapja.

Az új arany és ezüst veretek bevezetésének és használatának az ad napjainkban különös aktualitást, hogy az iszlám világban másutt – például Líbiában és Irakban – is voltak hasonló törekvések. A világhálón keringő több írás is felveti a gondolatot, hogy Líbia megszállása, illetve Kadhafi eltávolítása a hatalomból is valószínűleg az arany dinár bevezetése ellen irányult. Az eredetileg a The Daily Bell-ben megjelent írás szerint: A Líbiát ért NATO támadás megkezdése előtt Kadhafi elhatározta az arany dinár, azaz egy egységes afrikai valuta bevezetését, ami helyettesítette volna a dollárt és lehetővé tette volna Afrika nemzetei számára, hogy nagyobb részt szerezzenek a világ vagyonából. Állítólag Szaddam Husszein, Irak volt vezetője is ugyanezt akarta véghezvinni, mielőtt az Egyesült Államok lerohanta volna országát az állítólagos tömegpusztító fegyverek után kutatva.

Persze nagyon téved, aki azt hiszi, hogy csupán valami elszigetelt jelenségről, vagy netán egy egy iszlám (vagy iszlám gyökerű) állam próbálkozásairól van szó. Miközben a világ számos országa pénzügyi gondokkal, sőt válsággal küszködik, kevés szó esik azokról a törekvésekről, amelyek muszlim közgazdászok, és munkáját jellemzi… Pedig az iszlám közgazdaságtan témáját tárgyaló számos új könyv is megjelent/megjelenik mostanában. Köztük olyan is, mint az alábbi, amely nemcsak az arany és ezüst veretek készítésének lehetőségét, de azok jövőjét is számba veszi.

Íme egy szakkönyv címlapja.

TOVÁBBRA IS MEGOLDATLAN A PAELSZTIN KÉRDÉS

Úgy tűnik, továbbra sincs megoldás sem a Palesztin állam elismerését, sem a palesztin ENSZ-tagságot illetően. Közben az izraeli belügyminisztérium egy keddi bejelentés szerint, újabb 1100 lakás felépítését engedélyezte a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében… Rövid összeállításunk e téma legfrissebb híreit ismerteti.

 

Törökország bírálta Izraelt

Ankara elítélte az izraeli kormányt, amiért engedélyezett egy újabb kelet-jeruzsálemi lakásépítési tervet.

A török kormány szerint a lakásépítés engedélyezése igazolja a palesztinok ENSZ-felvételi kérelmét. "Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium.

A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű".

Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum.
Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat.

Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró segélyflottilla vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát.

Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.

(hirado.hu)

Ankara bírálja Izraelt, s kiáll a palesztin ENSZ-tagság mellett

Szerző: mti

"Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium. A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű". Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum. Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró "segélyflottilla" vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát. Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.

BT-ülés Palesztina ENSZ-tagságáról

Szeptember 26-án nyilvánosságra hozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács szeptember 28-án délelőtt 9 óra 30 perckor gyűlést tart Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelméről.

Az ENSZ vonatkozó szabályai szerint a szakértő bizottság javaslati beszámolót ad át a Biztonsági Tanácsnak.

Palesztina ENSZ-tagságához a BT 15 országából 9-nek kell igennel szavaznia, és egyetlen állandó tag vétója is elegendő a felvétel meghiúsulásához. Korábban Kína, Oroszország, Dél-

Afrika és India bejelentette, hogy támogatják Palesztina kérelmét. De Barack Obama amerikai elnök szeptember 21-én azt mondta, hogy az Egyesült Államok meg fogja vétózni Palesztina ENSZ-tagságát.

(Kinai Rádió)

Izrael megfosztotta Palesztinát a tárgyalási lehetőségtől

A világszervezet Biztonsági Tanácsa megvizsgálja Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelmét. Szenzáció nem várható, miután az Egyesült Államok már közölte, hogy él a vétójoggal. Ennek ellenére a vita élénk lesz.

Palesztina ENSZ-tagságának hívei és ellenzői egyetértenek egy dologban: arra hívják fel a palesztinokat és az izraelieket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. De amíg Oroszországban arról vannak meggyőződve, hogy Palesztina szuverén államként való elismerése ösztönzést ad a békés rendezésnek, a nyugati partnerek ellenkezőleg: ők a palesztin – izraeli nézeteltérések megoldását tartják a legfontosabbnak. Ehhez viszont minimum fel kell újítani a tárgyalásokat. A nemzetközi közvetítői kvartett – Oroszország, az USA, az ENSZ és az EU – kemény feltételeket állított Izrael és Palesztina elé. Egy hónapon belül tartsanak magas szintű találkozót, majd három hónap alatt egyezzenek meg a területi problémákban, hat hónap múlva oldják meg a még fennmaradt kérdéseket.

Ez a terv Izrael számára kedvező, mert nincs szó benne az 1967-es határokról, sem pedig a települések építésének befagyasztásáról, miközben a palesztinok ezeket feltételként szabták ki a tárgyalásokhoz. Izrael közölte, hogy elfogadja a tervet. De ezzel együtt azt is közölték, hogy Kelet-Jeruzsálemben 1100 házat építenek. Ismeretes, hogy a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tartják eljövendő fővárosuknak.

Ezt a döntést elítélte a palesztin – izraeli rendezés valamennyi képviselője. A francia Külügyminisztérium provokációnak nevezte az izraeli bejelentést. Az amerikai Külügyminisztérium csalódottságának adott hangot. A palesztinok pedig az izraeli döntésben a helyzet reális rendezéséről való lemondást látják.

A terv, ami korábban is nagyon bizonytalannak látszott, most még a kipróbálási lehetőségét is elveszti – véli Jevgenyij Szatanovszkij, az orosz Közel-Kelet Intézet elnöke.

- Világos, hogy a palesztin állam kialakításának terve, ami most a világszervezet asztalán van, nem realizálható. Abszolút irreálisak azok a paraméterek, amelyek alapján a palesztinok készek a megállapodásra. Az ő legkisebb követelményeik jelentősen meghaladják azokat a maximális engedményeket, amelyekre kész lehet Izrael.

A közeli időszakban nem lesznek tárgyalások Palesztina és Izrael között. Vagyis nem lesz palesztin állam. De ez, a palesztinok véleménye szerint, csak idő kérdése. Palesztinát már 131 ország, az ENSZ-közgyűlés tagállamainak kétharmada ismerte el. Mahmúd Abbász ENSZ-közgyűlési beszédét megtapsolták, Izrael és az Egyesült Államok képviselőit kivéve.

(Oroszország Hangja Rádió)

Afganisztáni helyzetkép

Csapatkivonások és választási csalások

Immár nem először felreppent a hír, hogy kivonják a nyugati megszálló csapatokat Afganisztánból. Barack Obama amerikai elnök helyi idő szerint június 22-én este tette ezt a kijelentését, amihez csütörtökön Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hivatala is csatlakozott. Megfigyelők szerint az amerikai elnök bejelentése az Afganisztánban szolgáló amerikai csapatok kivonásának kezdetéről nem oszlatja el a számos kételyt azt illetően, képes lesz-e az afgán kormány és hadsereg kezelni az ország biztonsági helyzetét 2014 után, s hogy mennyire lesznek szilárdak a – most minden eddiginél feszültebb – kapcsolatok az Egyesült Államokkal. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Hamid Karzai nem válaszolt az amerikai csapatkivonás bejelentése kapcsán összehívott csütörtöki sajtótájékoztatóján a választási csalásokkal kapcsolatos kérdésre; tanácsadói gyorsan kituszkolták a teremből. Könnyen meglehet, hogy nemcsak a nyugati csapatok kényszerülnek távozásra, de a jelenlegi afgán kormány tagjai is kicserélődnek.

A csapatkivonásokról és az afganisztáni helyzetről szóló összeállításunk alább olvasható:

Obama tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból

Obama tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból –adta hírül a Kínai Rádió. "Tudósítónk jelentése szerint Barack Obama amerikai elnök helyi idő szerint június 22-én este bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi az amerikai katonák kivonását Afganisztánból. Az amerikai elnök szerint idén év vége előtt 10 ezer katonát vonnak ki Afganisztánból. Obama emlékeztetett arra, hogy 2009-ben újabb csapatokat küldött Afganisztánba, amely jelentős lépés volt az al-Kaida és a tálibok elleni harcban, kiképezték az afgán biztonsági erőket, segítséget nyújtottak az afgán kormánynak az újjáépítés területén, és ezeket a feladatokat kifogástalanul sikerült befejezni. Ezért idén júliustól fokozatosan megkezdik az amerikai katonák kivonását. Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok további segítséget fog nyújtani az afgán kormánynak a terrorizmus elleni harc területén."

Rasmussen üdvözli, Cameron teljes mértékben egyetért

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár közleményében üdvözölte Barack Obama bejelentését. „Az elnök döntése természetes eredménye az általunk elért haladásnak (Afganisztánban)” - közölte a NATO-főtitkár. Rámutatott arra, hogy az amerikai elnök bejelentése a NATO-szövetségesekkel és a partnerekkel folytatott szoros konzultációk után történt. „Látjuk, hogy változik a helyzet. A tálibok nyomás alatt vannak. Az afgán biztonsági erők napról napra erősebbek” - közölte Rasmussen. Obama helyi idő szerint szerdán jelentette be Washingtonban, hogy országa az év végéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak létszámát. A jövő év nyaráig visszahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterősítésben részt vevő mind a 33 ezer katonát. Ezzel - mondta - a csökkentés kezdeti szakasza befejeződik, és az amerikai csapatok a továbbiakban olyan ütemben fogják majd elhagyni Afganisztánt, amilyenben az ország biztonsági erői átveszik tőlük a védelmi feladatokat. Obama bejelentése előtt néhány órával David Cameron brit miniszterelnök arról tájékoztatott közleményében: teljes mértékben egyetért Obama helyzetértékelésével, azzal, hogy előrehaladás történt a biztonság megteremtésében, s hogy a csapatleépítés ellenére állandó nyomás alatt lehet tartani az afganisztáni lázadókat. Cameron megismételte, hogy 2015 után brit katonák nem lesznek Afganisztánban.

(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.

Németország üdvözli, Franciaország követi az USA döntését

A német külügyminiszter szerint Obama szerdai beszéde az Egyesült Államok "egyértelmű elkötelezettségét" tükrözte azon stratégia mellett, amely a védelmi feladatok afgán biztonsági erőknek történő átadását irányozza elő. Németország jelenleg 4900 katonát állomásoztat Afganisztán északi részén, kivonásuk részletei egyelőre nem ismertek. Az Afganisztánban állomásozó francia csapatok fokozatos kivonását jelentette be csütörtökön Nicolas Sarkozy elnök hivatala. A közép-ázsiai országban tartózkodó 4000 fős francia kontingens visszahívása megfelel majd a nyáron kezdődő amerikai csapatkivonás ütemezésének. Az amerikai elnök szerdai beszédét megelőzően telefonon egyeztetett francia kollégájával a két ország közös afganisztáni kötelezettségeivel kapcsolatban - közölte az Elysée Palota. Sarkozy később üdvözölte Obama döntését. Az amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este jelentette be, hogy az Egyesült Államok az végéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak létszámát. A jövő év nyaráig az elnök hazahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterősítésben részt vevő mind a 33 ezer katonát. Obama bejelentette, hogy jövő májusban a NATO-tagállamok és a többi szövetséges részvételével Chicagóba tervezett csúcstalálkozón vitatják meg az afganisztáni helyzetet és a további csapatkivonás részleteit. Ausztrália egyelőre nem vonja ki Afganisztánban állomásozó 1500 katonáját - közölte Julia Gillard kormányfő csütörtökön, az amerikai elnök bejelentésére reagálva. Az ausztrál kontingens a korábbi tervnek megfelelően 2014-ig marad a közép-ázsiai országban, ahol részt vesz az afgán hadsereg tagjainak kiképzésében - tette hozzá a miniszterelnök.

(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.

Franciaország bejelentette az afganisztáni csapatkivonás menetrendjét

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hivatala csütörtökön bejelentette a francia csapatok progresszív kivonulási tervét Afganisztánból. Jelenleg körülbelül 4000 francia katona állomásozik Afganisztánban. A francia kivonulását az amerikai csapatokéhoz igazították. A francia bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy Barack Obama amerikai elnök szerda éjjel bejelentette, hogy idén 10 000 katonát vonnak ki Afganisztánból, a jövő nyárig pedig további 23000-et. Franciaország egyetért az Afganisztánnal kapcsolatos amerikai helyzetelemzéssel és célokkal, valamint üdvözli Obama elnök döntését, közölte a francia köztársasági elnök hivatala.

China Radio International

Tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból Obama

Az év végéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak létszámát az Egyesült Államok – jelentette be szerdán Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.

A jövő év nyaráig az elnök visszahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterősítésben részt vevő mind a 33 ezer katonát. Ezzel a csökkentés kezdeti szakasza befejeződik, és az amerikai csapatok a továbbiakban olyan ütemben fogják majd elhagyni Afganisztánt, amilyenben az ország biztonsági erői átveszik tőlük a védelmi feladatokat. Obama a csapatkivonás indoklásaként elmondta, hogy Amerikának sikerült súlyos, zavart okozó csapást mérni az al-Kaida vezetésére, és komoly veszteségeket okozni a táliboknak, akiket több erődítményükből kiszorítottak. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok politikai rendezést szeretne elérni Afganisztánban, ezért az ország biztonsági erőinek és kormányának erősítése mellett részt vállal az afgán nép – beleértve a tálibok – megbékélését célzó kezdeményezésekben.

„Álláspontunk ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban világos: ezeket az afgán kormánynak kell irányítania, amelynek fokoznia kell képességét, hogy meg tudja védeni a népét, és azoknak, akik részesei akarnak lenni egy békés Afganisztánnak, szakítaniuk kell az al-Kaidával, fel kell hagyniuk az erőszakkal, és be kell tartaniuk az afgán alkotmányt” – jelentette ki az elnök hozzátéve, hogy részben a katonai erőfeszítéseknek köszönhetően az amerikai kormány bízik a haladásban.

Az Egyesült Államok jövőbeni katonai stratégiájával kapcsolatban kijelentette, hogy Amerikának, miként korábbi nemzedékeknek, vállalnia kell egyedülálló szerepét a történelemben. Hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés elvét támogatva Washington, a saját ideáljainak is megfelelve, támogatni fogja a demokráciára törekvő arab forradalmakat.

Obama befejezésül aláhúzta, hogy Amerika, amely az elmúlt évtizedben a hatalmas államadóssága és gazdasági nehézségei ellenére is 1000 milliárd dollárt költött háborúkra, most az otthoni építkezésre fog összpontosítani.

Az afganisztáni tálibok „csupán jelképesnek tekintik e bejelentést tízezer ember idei kivonásáról, amely nem elégíti ki sem a nemzetközi közösséget, sem a háborúba belefáradt népet” – olvasható a tálibok közleményében, amelyet eljuttattak a francia hírügynökséghez. Azzal vádolják az Egyesült Államokat, hogy „többször is a háború végének hamis reményébe ringatták nemzetüket, bejelentve – teljesen alaptalanul – a győzelmet”.

Az amerikai elnök bejelentése az Afganisztánban szolgáló amerikai csapatok kivonásának kezdetéről nem oszlatja el a számos kételyt azt illetően, képes lesz-e az afgán kormány és hadsereg kezelni az ország biztonsági helyzetét 2014 után, s hogy mennyire lesznek szilárdak a – most minden eddiginél feszültebb – kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Kabul és Washington viszonya a jelek szerint mélyponton van, kölcsönös meg nem értés és csalódottság jellemzi, távol áll a 2000-es évek elejének idilljétől Hamid Karzai afgán elnök és a washingtoni Fehér Ház között, amely utóbbi Karzai hatalomra segítője, első számú pénzügyi támogatója és védelmezője volt.

Karzai az utóbbi években nem fukarkodott az Amerika- és Nyugat-ellenes kijelentésekkel, főként a polgári áldozatokkal járó NATO-akciókat ítélve el.

Az amerikai illetékesek elismerik, hosszú utat kell még megtenni a biztonsági ügyek afganisztáni átadásának sikeréhez. Robert Gates amerikai védelmi miniszter már többször is „az erőfeszítések megkettőzésére” szólította fel Kabult. Az afgán kormány azt hangoztatja, bízik abban, hogy hadserege képes lesz „betölteni az űrt” a nyugatiak távozása után.

Az afgán dosszié szakértői már nem olyan biztosak ebben, főként azokra a gyengeségekre mutatva rá (korrupció, kiképzési hiányosságok, etnikai egyensúlyhiányok, lázadók beszivárgása...), amelyek aláássák a ma mintegy 300 ezer főnyi afgán katonaság és rendőrség erejét. „A 2014-es határidő irreális, mert az afgán hadsereg nem lesz képes szembeszállni az erősödő felkeléssel” – írja Gilles Dorronsoro egyetemi tanár a Carnegie Alapítvány által e hónapban közölt cikkében. (mti-hírösszefoglaló)

Forrás: Világ Tranxindex

Módosulhat a tavalyi választások eredménye Afganisztánban

Kezdeményezte a tavaly őszi afganisztáni parlamenti választások eredményének módosítását a Hamid Karzai afgán elnök által felállított különbíróság; a csütörtöki döntés nyomán az államfő számára kényelmetlen összetételű törvényhozás tagjainak több mint negyede kicserélődhet.

A tavaly szeptemberi választások után három hónappal megalakult ötfős testület választási csalás miatt a 249 fős parlament több tucat - egyes források szerint 65-70 - képviselőjét foszthatja meg a mandátumától, hogy más jelölteket hirdessen ki helyettük győztesnek. A csütörtöki bejelentések szerint néhány esetben már meg is született az ilyen értelmű döntés. Független megfigyelők szerint súlyos visszaélések árnyékolták be az afgán parlamenti választásokat, amely a második volt a tálib hatalom megdöntése óta. Bírálók szerint ugyanakkor a különbíróság eljárása sokkal inkább Karzai elnök politikai céljait szolgálta, semmint a csalások leleplezését. Az államfő ugyanis köztudottan elégedetlen az új összetételű törvényhozással, mert az a korábbinál egységesebb ellenzéki tömböt jelent vele szemben. Karzai nem válaszolt az amerikai csapatkivonás bejelentése kapcsán összehívott csütörtöki sajtótájékoztatón a különbíróság döntésével kapcsolatos kérdésre; tanácsadói gyorsan kituszkolták a teremből. A különbíróság közölte, mind a 34 afganisztáni tartományban újraszámolták a szavazatokat, és az általuk javasolt eredmény immár a voksolás tényleges végeredménye lesz.

Forrás: ma.hu

Kapcsolódó információk:

Az afgán tálibok csak jelképes értékűnek tartják Obama bejelentését

Afgán tálibok: csak jelképes Obama bejelentése a csapatkivonásról

Újabb kampány a dohányzás ellen

A dohányzás káros hatásait bemutató képekkel

Újra és újra nekirugaszkodik a világ, hogy jobb belátásra bírja a dohányzókat. Az elmúlt évtizedekben, számos országban (így pl. Magyarországon és itt Törökországban) is, bevezettek bizonyos korlátozásokat. Van, ahol nem lehet, csak kijelölt helyeken rágyújtani, másutt nem lehet (vagy csak szolidan, szolidabban?) reklámozni a füstölnivalókat. De nálunk pl. a jobb érzésű tévé csatornákon letakarják, eltakarják az olyan jeleneteket, amelyben cigarettáznak, szivaroznak, vagy pipáznak. Ez eleinte zavaró, később azonban a fanatikus filmnéző is megszokja, a renitens dohányos is fenntartások nélkül nyúl cigis doboz után. Úgy tűnik, hogy most a világ nyugati felén is felismerték: tovább kellene lépni. Na, nem a cigaretta, vagy a dohány (dohánytermékek) gyártását korlátozzák, az abból származó nem csekély profira, bevételekre továbbra is szükségük van. Megpróbálják viszont – úgymond – riasztó képekkel leszoktatni, vagy kevesebb cigaretta elszívására ösztökélni a dohányosokat. A Kreatív Online beszámol róla, hogy most már nemcsak különféle feliratokkal riogatják a megrögzött amerikai „nikotinéhségben szenvedőket” hanem riasztó képekkel is. Hogy ennek meg lesz-e a kívánt hatása, nem lehet tudni. Arra viszont fogadni mernénk, hogy az amerikai divat előbb-utóbb majd Európában (és természetesen másutt) is megjelenik. Közben a dohánygyárak szép csendben folytatják a termelést, a dohányboltok sem zárnak be, de mindenki, aki a gyártással vagy a forgalmazással foglalkozik, megnyugodva fordulhat éjszaka a másik oldalára, mondván, hogy mi igazán mindent megtettünk a dohányzás ellen!

Riasztó képek az amerikai cigisdobozokon

2012-től a doboz felét kitevő képeket kell elhelyezni a cigarettáspakkokon az Egyesült Államokban. Az egészségügyi minisztérium kilenc, általuk leghatásosabbnak vélt képet választott ki erre a célra.

2012-től a dohányzás káros hatásait bemutató képeket helyeznek el az Egyesült Államokban a cigisdobozokon. Az egészségügyi minisztérium 36 képből választotta ki a legsokkolóbbnak tartott kilencet, melyek között rossz fogak, gégemetszett ember és lélegeztetőre kapcsolt szívrohamos is szerepel.

Az intézkedés annak ellenére lépett érvénybe, hogy a dohányipari cégek perrel fenyegetőztek, mondván, a szabály sérti a szólásszabadságot, démonizálja a gyártókat és stigmatizálja a dohányosokat.

Az Egyesült Államokban 45 éve van figyelmeztető felirat a dobozok oldalán, erre az új lépésre pedig azért volt szükség, mert az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája után néhány éve stagnál a dohányosok száma az országban – mondta egy interjúban Dr. Margaret A. Hamburg, az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszeripari Hatóságának (Food and Drug Administration) tisztségviselője. A kormány szerint naponta négyezer fiatalkorú próbálja ki a cigarettázást, akik közül ezer rendszeres dohányzóvá is válik.

(forrás: The New York Times )

Afganisztánban katonai akció indult

MAGYAR RÉSZVÉTELLEL
Az MTI jelenti: 2009. augusztus 5. 20:00
Magyar katonák részvételével indított katonai akciót az afgán hadsereg és a rendőrség az ország Baglán tartományában szerda reggel - jelentette Kabulból az Új-Kína hírügynökség. A Honvédelmi Minisztérium az MTI érdeklődésére se nem cáfolta, se meg nem erősítette az Új-Kína hírét. Abdul Ahad, a tartomány egyik magas rangú katonai vezetője a kínai hírügynökségnek elmondta: a Falcon (Sólyom) fedőnevű akció célja, hogy a közelgő választások előtt megtisztítsák a területet a tálibokat támogató erőktől és így biztosítsák a tartomány biztonságát. A katonai vezető szerint a tálibokat, az al-Kaidát és más terrorszervezeteket támogató erők aktív tevékenységet folytatnak a tartományban.
Az MTI érdeklődésére a Honvédelmi Minisztérium azt a választ küldte, hogy az afganisztáni Baglán tartományban szolgáló magyar Tartományi Újjáépítési Csoport, illetve Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport folyamatosan végzi feladatait, "a magyar katonák jól vannak".
A közleményben hangsúlyozták: a tárcának a NATO-műveletek részleteivel kapcsolatban "nincs hatásköre tájékoztatást adni, ilyen információt kizárólag az ISAF parancsnokság tájékoztatásért felelős szerve adhat". Hozzátették, hogy folyamatban lévő műveletekről a NATO irányítás alatt tevékenykedő nemzetközi biztonsági erők (ISAF) sem szoktak részletes információkat adni a sajtónak, mert az veszélyeztetné a műveletek sikerét és az abban részt vevő katonák biztonságát.Forrás: http://www.mti.hu/cikk/408981/

Kapcsolódó információk:

MAGYARORSZÁG AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSA
...jelentős pénzügyi fedezetet kell biztosítani....

„Hazánk afganisztáni szerepvállalása még 2001-ben kezdődött, amikor az országgyűlés határozatot hozott a terrorizmus elleni harc támogatásáról, illetve az Egyesült Államok vezette, Afganisztán elleni Tartós Szabadság (Operation Enduring Freedom) hadműveletben résztvevő erők „átvonulási” támogatásáról. Ezt követően 2002-ben született újabb országgyűlési határozat, amely engedélyezte az ISAF erők átvonulását….”
„A katonai hadművelet befejeztével Magyarország is csatlakozott az Ideiglenes Afgán Kormányt segítő békefenntartáshoz. Ennek megfelelően 2002 decemberében döntött az országgyűlés az afganisztáni ISAF műveletben történő részvételről. Ez egy maximálisan 50 fős egészségügyi kontingens féléves részvételére adott felhatalmazást, mely legkésőbb 2003. december 31-ig befejezi feladatát. 2003-ban egy újabb határozat 2004. december 31-ig, illetve a NATO-vezetésű misszió befejeződéséig hosszabbította meg a legfeljebb 50 főt kitehető kontingens mandátumát..
2003-ban két magyar tiszt az ISAF-III főparancsnokságán törzstiszti beosztást látott el, amely ISAF IV-V időszakában kibővült egy összekötő tiszti beosztással, aki az ISAF és Karzai elnök között töltött be koordinációs feladatokat. Még ebben az évben egészségügyi kontingens került kiküldésre, aminek létszáma 2004 végén bővült. 2004 augusztusától (ISAF VI) egy század erejű alegység vett részt egy norvég-belga-magyar közös zászlóalj harccsoportban, majd 2005. február végétől a belga század kivonása után a ZHCS norvég-magyar-lett összetételűvé alakult. 2006 februárjában a norvég egységet olaszok váltották fel. Jelenleg az ISAF-VIIben egy 135 főből álló könnyűgyalog század teljesít szolgálatot, és 61 fő dolgozik egyéni beosztásokban.
A jövőben átalakul Magyarország afganisztáni szerepvállalása, 2006 szeptemberétől 2 éves időszakra átveszi Hollandiától a baghlani PRT vezetését. Kezdetben megközelítőleg 145 fővel indul a PRT-s tevékenység beindítása, majd - várhatólag - jövő év tavaszától 175 főre bővül a PRT-ban dolgozók létszáma. A PRT feladatainak végrehajtásában a Külügyminisztérium 10 munkatársa is segíti majd a katonai erők munkáját. A Tartományi Újjáépítési Csoport nemcsak nagyobb emberi erőforrást követel hazánktól, hanem jelentős pénzügyi fedezetet kell biztosítani a lakható és élhető környezet kialakításának megteremtésében.”
Forrás: Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési Központ, Afganisztán CIMIC kézikönyve. Budapest 2004. május, illetve az „Afganisztán CIMIC kézikönyve” harmadik, átdolgozott kiadása (2006. augusztus) http://www.hm.gov.hu/files/9/5960/afganisztan_cimic_kezikonyve__3._kiadas_.pdf

USA és a tálibok
Részletek Wagner Péter írásából:
…Amikor a tálibok 1996-ban elfoglalták a fővárost, az amerikai külügyminisztériumban hivatalos szinten is felvetődött a kormányelismerés lehetősége. Az Unocal elnöke lelkendezett, Zalmay Khalilzad (a cég tanácsadója, jelenlegi kabuli nagykövet) pedig egyenesen úgy nyilatkozott: "Az Egyesült Államoknak támogatnia kellene a tálibokat, mert bár fundamentalisták, nem olyan Amerika-ellenesek, mint Irán". Az Unocalnak nyilvánvalóan létfontosságú lett volna, hogy a nemzetközi közösség Afganisztán képviselőjének fogadja el a tálibokat, mert a beruházáshoz szükséges hiteleket csak így kapta volna meg.
Hol volt ekkor Oszama bin Laden? Nos, éppen megérkezett Afganisztánba, és mivel még nem ismerte személyesen a tálibok vezetőjét, Omár mollát, a pakisztáni titkosszolgálat bemutatta őket egymásnak. A Clinton-adminisztráció számára a szaúdi milliomos ekkor még csak a terrorcselekmények fő finanszírozója volt. Ahhoz azonban elég veszélyes, hogy 1997 elején Pakisztánba menjen egy különleges egység, hogy ott felbérelt afgánok és pakisztániak segítségével megpróbálja kiemelni és Amerikába szállítani a terroristavezért. A hírre bin Laden a tálibok fellegvárába, Kandahárba költözött, és szorosabbra fűzte kapcsolatát Omár mollával.
…az Egyesült Államok támadásának és a megvásárolt északi haduraknak köszönhetően az Afganisztán 95 százalékát ellenőrző tálib mozgalom néhány nap után felbomlott, vezetői eltűntek. Az ország ideiglenes vezetőjének Hamed Karzait választották meg, aki 1996-tól történetesen maga is az Unocal [olajvállalat] tanácsadója volt. [És nem mellesleg ma is kettős – amerikai, illetve afganisztáni – állampolgár!]
Forrás:

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0439&article=2004-0927-0933-48SKYY
WAGNER PÉTER: Tálibok és az amerikai (A szerző, tudományos munkatárs a Magyar Külügyi Intézet munkatársai

Egyéb ajánlott olvasnivaló: http://afganisztan.lap.hu/
Korábbi (a témához kapcsolódó) bejegyzésünk: Visszatérnek a tálibok, Tárgyalna a tálibokkal a NATO új főtitkára

Alkotmányos válság köszönthet Amerikára

Mégsem született amerikai Obama?

Szenzációként robbant a hír: egy kaliforniai ügyvédnő állítólag bizonyítani tudja, hogy a nemrég az USA elnökévé választott Barack Obama nem az Amerikai Egyesült Államokban született, így az alkotmány értelmében nem lehet az ország első embere. Vasárnap este az amerikai tévécsatornák esti hírösszefoglalójukban is beszámoltak az új fejleményről, miután az ügyvédnő több internetes portálon is nyilvánosságra hozta a dokumentumot. A kísérő szöveg szerint az iratot egy magát megnevezni nem akaró személytől kapta, aki félti az életét, és ezért nem hajlandó a nyilvánosság elé állni.

Orly Taitz kaliforniai ügyvédnő újabb bírósági pert indított Obama ellen, de ezúttal úgy tűnik, hogy komoly fegyver került a kezébe: Obama kenyai születési bizonyítványa, amit Kenyában az eredeti okirat nyomán adtak ki 1964 februárjában.

Taitz ügyfele az a Stefan Cook amerikai katonatiszt is, aki arra való hivatkozással tagadta meg az afganisztáni háborúban való részvételt, hogy Obama nem született amerikai állampolgár, így nem lehet elnök sem, tehát alkotmányellenes és törvénytelen nem csak az egész elnöksége és az általa aláírt törvények sora, hanem a hadsereg főparancsnoki tisztsége is. Mikor a bevonulási parancs megtagadása nyilvánosságra került, az amerikai hadsereg nyomban visszavonta Cook őrnagytól a parancsot és rendelkezési állományba helyezte. Az amerikai alkotmány értelmében elnök csak az lehet, aki az USA-ban született, és csak amerikai, vagyis nem kettős vagy honosított állampolgár.

Az irat szerint Barack Hussein Obama II. 1961. augusztus 4-án született Kenyában, Mombasa város Coast General Hospital nevű kórházában.

Obama már a tavaly véget ért választási kampány alatt is végig ködösített a személyi iratai körül, ezért az amerikaiak milliói vannak meggyőződve arról, hogy hazudik, vagy ezzel kapcsolatban valami súlyos takargatnivalója van. Ahelyett, hogy ezt az egyszerű és jogos kérdést 30 másodperc alatt nyugvópontra tette volna azzal, hogy bemutatja az eredeti születési bizonyítványát, ehelyett Obama inkább 1 millió 860 ezer dollár ügyvédi költséget fizetett ki eddig az őt takargató ügyvédeknek. Végül az Obama csapat bemutatott egy Hawaii államban kiállított születési dokumentumot, amiről rövid időn belül kiderült, hogy hamisítvány.
Obama nem csak az eredeti állampolgárságát bizonyító születési anyakönyvi kivonatának bemutatását tagadta meg, hanem személyes utasítására törvényellenes módon zárolták minden személyi okmányát, így a keresztelői és örökbefogadási okmányait, a hawaii-i és indonéziai óvodai, a Punahou-i iskolai, az Occidental College, a Columbia és a Harvard egyetemi bizonyítványait, okleveleit, az egyetemi felvételi és egyéb iratait, az egyetemi újságokba általa írt cikkeket vagy a róla megjelent cikkeket, az útleveleivel kapcsolatos minden dokumentumot, Illinois állam szenátusában róla fellelhető összes iratot és dokumentumot valamint az Illinois állambeli ügyvédi vizsgájához beadott tanulmányi és személyes iratait is.

Barack Obama életrajza

A hivatalos életrajza szerint Barack Obama Honolulun született, Hawaiin és Kansasban nőtt fel, de élt Indonéziában is. Politológiát és jogot tanult, ügyvédkedett, majd a politika felé fordult. Fiatalon lett szenátor, 2008-ban pedig, 47 évesen lett az Egyesült Államok elnöke.
Barack Hussein Obama a Hawaii állambeli Honoluluban született 1961. augusztus 4-én. Apja, id. Barack Obama Kenyában nőtt fel egy kis faluban, ahol kecskékre vigyázott édesapjával, aki még a britek cselédje volt. Anyja, Ann Dunham, a Kansas állambeli Wichita nevű kisvárosban nevelkedett. Obama szülei végül Hawaiin találkoztak, ahol mindketten a helyi egyetem diákjai voltak, s mivel akkoriban az Egyesült Államok nem minden államában házasodhattak össze fehérek és feketék, ott is keltek egybe, és ott született meg Barack is. Szülei két évvel később elváltak, apja végleg visszatért Kenyába, Obamát pedig anyja nevelte Hawaiin, majd pár évig Indonéziában, végül 1971-től Kansasban
Feleségét, Michelle Robinson Obamát egy chicagói ügyvédi irodánál töltött nyári gyakorlat során ismerte meg 1989-ben, a pár három évvel később házasodott össze. A szintén a Harvard jogi karán végzett Michelle közismerten energikus és aktív harcostárs férje kampányában. Két lányukkal, a tízéves Maliával és a hétéves Sashával Chicago déli részén élnek. Barack Obama a United Church of Christ nevű amerikai keresztény egyház tagja.

Columbiai és harvardi diploma
Barack Obama főiskolai tanulmányait Los Angelesben kezdte, majd New Yorkba költözött, ahol a Columbia Egyetemen szerzett politológus diplomát 1983-ban. Bő egy évig a Business International Corporationnél dolgozott, majd ezt követően költözött Chicagóba 1985-ben, ahol közösségszervező feladatokat látott el egy egyházi szervezetben, amely a bűnözéstől és magas munkanélküliségtől sújtott szegénynegyedek életkörülményein igyekezett javítani. Relatív sikerei ellenére Obama gyorsan felismerte: ahhoz, hogy valóban javítani tudjon az ilyen közösségekben élő emberek helyzetén, nem a helyi szinten, hanem az állami törvényeken és a politikai döntéseken kell változtatnia.
Ezért újabb három év kemény tanulás után 1991-ben magna cum laude minősítéssel szerzett jogi diplomát a Harvard Egyetemen, ahol ő volt a tekintélyes egyetemi jogi szemle (Harvard Law Review) első afroamerikai elnöke. Ezt követően ismét visszatért Chicagóba, ahol emberi jogi ügyvédként dolgozott és alkotmányjogot tanított a Chicagói Egyetemen.
A politikával itt került közvetlen kapcsolatba: 1992-ben egy olyan választói regisztrációs kampányt szervezett afroamerikaiaknak, amely 150 ezer embert mozdított meg. Elsősorban ennek eredményeképpen 1996-ban a város déli választókörzetéből bekerült Illinois állam szenátusába, ahol az állami egészségügyért felelős bizottság elnöke lett. Rövid idő alatt meggyőződéses balliberális szociálpolitikussá vált: több szenátortársával az egyik kezdeményezője volt egy szegény családokat segítő törvénynek, illetve kidolgozott egy tervezetet, amely a betegbiztosítás nélküli embereknek nyújtott segélyt.
A harmadik választott afroamerikai szenátor
2000-ben még sikertelenül szállt harcba egy szövetségi, vagyis washingtoni képviselőházi helyért, ennek ellenére, vagy éppen emiatt, négy évvel később még magasabbra tette a lécet: 2004-ben már az amerikai Kongresszus felsőházát, a Szenátust célozta meg, s végül elsöprő, 70 százalékos arányban választották meg. A Kongresszus történetének ezzel ötödik afroamerikai és harmadik közvetlenül választott fekete szenátora lett.
2005 januárjától a Szenátusban újfajta gondolkodásmódjával és két párti együttműködésre törekvő politikájával tűnt ki. Első törvénytervezetét a republikánus Tom Coburn szenátorral együtt terjesztette elő, amely az amerikai kormányzatba vetett bizalmat igyekezett növelni: minden amerikai állampolgár számára lehetővé téve, hogy az interneten utánanézzen, mire is költi adódollárjait a szövetségi kormány.

A béke pártján
Obama az etikai reformfolyamat vezető szószólója volt, míg a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus összekapcsolódásából következő fenyegetés jelentőségét felismerve Richard Lugar republikánus szenátorral új generációs fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat kezdeményezett. Ez utóbbi megvalósítása elméletileg lehetővé tenné a tömeghalált okozó fegyverek lokalizálását és biztonságos leszerelését világszerte.
A Veteránügyi Bizottság tagjaként Obama harcolt az idős katonáknak beígért segélyezés kiutalásáért, miközben igyekezett javítani annak jogi szabályozásán, még a több ezer iraki és afganisztáni veterán visszatérése előtti helyzetben. A kezdetektől, 2003 óta szisztematikusan ellenezte az amerikai beavatkozást és a csapatbővítést Irakban, az illinoisi Szenátusban mindkét törvényjavaslat ellen szavazott. Másik két prioritást élvező kampánycélja az Egyesült Államok energiafüggetlenségének elérése, és egy minden állampolgárra kiterjedő egészségügyi rendszer létrehozása. Jelenleg tagja az egészségügyi, a külpolitikai, a munkaügyi és a védelmi bizottságnak.

Obama eddig megjelent könyvei:

Álmok apámtól: Származásom és örökségem története (Dreams From My Father: A Story of Race and Inheritance), Three Rivers Press, 1995. A remény vakmerősége: Gondolatok az amerikai álom visszaszerzéséről (The Audacity of Hope: Thoughts on Reclaiming the American Dream), Three Rivers Press, 2006Változás, amelyben hihetünk: Barack Obama terve Amerika ígéretének megújítására (Change We Can Believe In: Barack Obama's Plan to Renew America's Promise), Barack Obama előszavával, Three Rivers Press, 2008
Magyarul megjelent életrajzok:
Bokor Pál: Barack Obama szupersztár – Egy fergeteges és szabálytalan politikai karrier hiteles története és anatómiája, Atlantic Press Kiadó, 2008.
Az életrajzi összeállítást a Compass Közpolitikai Intézet készítette: Fabók Márton, Győry Csaba, Kosztolányi Bálint, Szabó Imre Gergely, Sebők Miklós)