Megvan az első lakható bolygó

Egy Naphoz hasonló csillag körül

 

Két érdekes hírt, és számos hozzá kapcsolódó képet, információt közlünk lentebb. A világhálón már jó ideje keringenek különféle információk arról, hogy milyen Föld típusú bolygók lehetnek a Galaxisban. Konkrét kutatási eredményekről azonban csak most, idén decemberben tettek közzé komolyabb ismertetéseket, illetve fantáziaképeket a megtalált (felfedezett) bolygókról.

A NASA Kepler-űrtávcsöve a Naphoz hasonló csillag körül keringő, lakható bolygón kívül több mint ezer új bolygójelöltet is talált - adta hírül a csillagaszat.hu tegnap.

Az Univerzumban élhető helyet jelentő bolygók és holdak utáni hajsza új fordulatot vett. A Kepler csaknem megduplázta az általa felfedezett bolygójelöltek számát. A most már összesen 2326 bolygójelölt közül 10 Föld-méretű keringhet az ún. lakhatósági zónában, ami azt jelenti, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Az újdonságot jelentő égitesteket a NASA kaliforniai központjában, az első Kepler tudományos konferencián jelentették be. A jelölteknek hosszas megerősítő méréseken kell átesniük, amíg valóban bolygónak bizonyulnak. Ehhez többek között földi távcsöveket és az infravörös tartományban működő Spitzer-űrtávcsövet használják. Ez történt az amerikai űrtávcső által felfedezett első olyan bolygóval is, ami egy Naphoz nagyon hasonló csillag lakhatósági zónájában tartózkodik.

A Kepler-22b művészi elképzelése (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech)

 

 

 A Kepler-22b nevű planéta átmérője 2,4-szerese a Földének, tömege azonban nem ismert pontosan, így egyelőre nem tudjuk, hogy összetétele a kőzetbolygókhoz, vagy inkább a gázóriásokhoz hasonlít-e, esetleg az elméletileg megjósolt, egzotikus vízbolygók családjába tartozik. Távolsága mintegy 600 fényév. Központi csillagát - amely a mi Napunkhoz hasonlóan G-színképtípusú, de annál kicsit kisebb és hűvösebb - 289 nap alatt járja körbe. A Kepler 150 ezer csillag fényességét méri extrém pontossággal olyan apró elhalványodásokra vadászva, amiket egy bolygó csillagkorong előtti átvonulása okozhat. Egy bolygójelölt felfedezéséhez legalább három elhalványodás – más néven tranzit – szükséges. A kutatóknak nagy szerencséjük volt a Kepler-22b-vel, hiszen az első tranzitot mindössze három nappal a keresés megkezdése után detektálták 2009-ben, a harmadikat pedig 2010 végén, mindössze pár nappal egy két hetes kényszerű technikai szünetet megelőzően, vagyis csak a véletlenen múlt, hogy a bolygót egyáltalán felfedezték.

Mára kicsit több mint 700 exobolygót ismerünk, ebből 200-nél is kevesebb mutat fedéseket. Ennek fényében döbbenetes a Kepler fedési bolygójelöltjeinek száma (2326), melyek körülbelül 90%-a valódi bolygónak bizonyulhat. A teljes Kepler-mintát tekintve 207 Föld-méretű, 680 szuperföld (ahová a Kepler-22b is tartozik), 1181 Neptunusz-, 203 Jupiter-sugarú, míg 55 nagyobb a Jupiternél. Meglepő, hogy a Jupiternél kisebb bolygók többségben vannak, holott a nagyobb méretűek felfedezése sokkal könnyebb. Idővel viszont mind több hosszabb keringési idejű, és kisebb bolygó felfedezése válik lehetővé, amit jól mutat, hogy február óta ezen Kepler-bolygók száma majdnem megháromszorozódott. Összességében az űreszköz eredményei arra utalnak, hogy a Föld- és szuperföld méretű planéták gyakoriak Galaxisunkban.

A Kepler-22 és a Naprendszer belső bolygóinak és azok pályáinak méretarányos ábrázolása, a zöld gyűrű a lakhatósági zónát jelöli (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech).

 

Az összes Kepler-bolygó közül 48 kering a lakhatósági zónában. A több bolygó ellenére ez kevesebb, mint az idén februárban bejelentett 54. Ennek oka, hogy a jelölteket szigorúbb ellenőrzésnek vetették alá, illetve a lakhatósági zóna számításakor a bolygólégkör üvegházhatására is tekintettel voltak, ami nagyobb csillagtávolságot eredményez a lakhatósági zónára nézve.

A fantasztikus eredmények alapján méltán remélheti a Kepler-kutatócsoport, hogy a jövő tavasszal esedékes átvilágítás során a Keplert érdemesnek találja a NASA, hogy további 4-5 évre meghosszabbítsák a működését. Ez még több kis méretű, lakható bolygó felfedezését tenné lehetővé. Az eredményeket részletező cikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban jelenik meg.

Szabó Róbert (2011. december 06, kedd)

Forrás: NASA Press Release 11-408

 

 

Fantáziaképek az új,

Föld méretű bolygókról

 

A kedden este bejelentett, elsőként felfedezett Föld méretű távoli bolygók egy egészen különleges csillagrendszerben keringenek -írja a origo.

Mint arról kedden részletesen beszámoltunk, felfedezték az első Föld méretű, Naprendszeren kívüli bolygókat. A Kepler űrtávcsővel megtalált égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínűleg nem hordoznak. A bejelentés után a NASA a valós adatok alapján készített fantáziaképeket és ábrákat is közölt a bolygókról.

 

A két új bolygó méretei a Földhöz és a Vénuszhoz viszonyítva. A Kepler-20e átmérője a Földének 0,87-szerese, a Kepler-20f átmérője pedig csak 3%-kal nagyobb a Földénél. Ilyen méretű exobolygókat eddig nem fedeztek fel, ez volt a Kepler-űrtácső egyik fő célja.

A két új bolygó - korábban felfedezett három másikkal együtt - egy Naphoz hasonló csillag körül kering, amely 1000 fényévnyire van a Földtől. A rendszer igen különleges: mind az öt bolygó nagyon közel van a csillagához (közelebb, mint a Merkúr a Naphoz). Látható, hogy a nagyobb és kisebb bolygók váltakozva helyezkednek el a rendszerben, amely tehát teljesen más, mint a Naprendszer. A csillagászok szerint a Kepler-20 rendszere nem így alakult ki eredetileg.

A csillagához közelebbi Kepler20-e igen forró világ lehet, ahol kizárható az általunk ismert élet. Felszíni hőmérséklete 760 Celsius-fok körül van, ez magasabb, mint a Vénuszé (ami körülbelül 500 Celsius-fok).

A Kepler-20f felszínén már "csak" 420 Celsius-fok lehet, ami még mindig túl sok az általunk ismert élet létezéséhez. Ugyanakkor a bolygó légkörében vízgőz lehet.

A következő nagy felfedezés az lehet, hogy Föld méretű bolygókat fedeznek fel egy távoli csillag körül, de már a lakató zónában.

(2011. 12. 21. 9:36)

Kapcsolódó hírek, információk:

Már két Föld típusú bolygóról tudunk http://index.hu/tudomany/urkutatas/2011/12/20/a_foldhoz_hasonlo_bolygokat_fedezett_fel_a_nasa/

Föld típusú bolygók http://tudasbazis.csillagaszat.hu/fold-tipusu-bolygok/

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld-t%C3%ADpus%C3%BA_bolyg%C3%B3k

Föld típusú bolygók sokasága a Galaxisban http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080220-sok-fold-a-galaxisban.html

A Földnek mindig van egy második holdja is

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20111221-egitestek-kisbolygok-naprendszer-a-foldnek-mindig-van-egy-masodik-holdja.html

 

Felfedezték a második Földet?

NEM VAGYUNK EGYEDÜL

A Földhöz hasonlatos bolygót fedeztek fel 36 fényévnyire a Vitorla-csillagképben: a planéta csillaga lakhatósági zónájában van, így folyékony víz lehet a felületén – adta hírül az MTI-re hivatkozva a kitekinto.hu, 2011. szept. 5-én. 

 

(Ezzel a technikával már aligha lehet eljutni akkora távolságra!)

A kutatók Lisa Kalteneggerrel, a Harvard Smithsonian asztrofizikai központ tudósával az élen olyan nagy pontosságú spektrográf, HARPS (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével végezték a kutatásokat, amellyel a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méter átmérőjű távcsövét szerelték fel. A tudósok a parányi elhalványulásokat figyelték a csillagok fényében, amelyet a napja körül keringő bolygó vált ki elhaladásakor - olvasható a National Geographic honlapján.

A HARPS adatai szerint a bolygó tömege 3,6-szor nagyobb, mint a Földé. A HD85512b katalógusjelű bolygó egy törpecsillag körül kering, amelytől "épp megfelelő" távolságra van, hogy folyékony víz legyen a felületén. "Még épp a lakhatósági zónán belül van. A saját Naprendszerünkkel összehasonítva egy kicsit távolabb van, mint a Vénusz a Naptól. Egy ilyen távolságban valamivel több napenergiában részesül, mint a Föld" - magyarázta Kaltenegger.

A kutatók azonban úgy vélik, hogy a helyzeten sokat javíthatnak a fellegek, amelyek a bolygó felszínének 50 százalékát takarják. (A Föld esetében ez az arány 60 százalékos).

Az, hogy vízpárát tartalmaznak-e a fellegek, a légkör összetételétől függ, amit a jelenlegi műszerekkel lehetetlen elemezni ilyen távolságból.

A bolygóképződés modelljei alapján azoknak a planétáknak az esetében, amelyek tömege tízszeresen múlja felül a Földet, túlnyomórészt hidrogénből és héliumból áll. A kevésbé "masszív" világok, mint amilyen a HD85512b, a Földhöz hasonló összetételű, főleg nitrogénból és oxigénből álló légkörrel rendelkeznek.

A HD85512b katalógusjelű bolygó esetében a méretén és elhelyezkedésén kívül két további biztató szempont is felmerül. Az egyik a majdnem teljesen szabályos kör alakú pályája, ami stabil éghajlatot biztosít. Másrészt a csillaga körülbelül egymilliárd évvel idősebb, és ezáltal kevésbé aktív, mint a Nap, amelynek korát 4,6 milliárd évre becsülik. Ebből következően kisebb az elekromágneses viharok valószínűsége, amelyek a bolygó légkörét károsíthatnák.

"Mindent egybevéve azonban ha az ember eljutna valaha a HD85512b katalógusjelű bolygóra, meglehetősen barátságtalan, forró és párás világba csöppenne, ahol a gravitáció a földi 1,4-szerese" - jegyezte meg Kaltenegger.

A Vitorla (Vela) csillagkép az ókori görög Argo Navis (Argonauták hajója) csillagkép "szétbontásakor" keletkezett. Nicolas Louis de Lacaille francia csillagász (1713-1762) osztotta három részre: a Hajógerinc-csillagképre, a Hajófar-csillagképre és a Vitorla-csillagképre. (Más forrás a Tájoló csillagképet a hajó negyedik részének tekinti.)

http://kitekinto.hu/nonpolitik/2011/09/05/talaltak_egy_fold-szer_bolygot/

 

„Kozmikus járőr” a veszélyes objektumok megfigyelésére

 Az orosz tudósok javasolják, hogy műholdak segítségével hozzanak létre „kozmikus járőrt” és optikai akadályt a veszélyes objektumok felfedezésére a röppályán - jelentette ki Rauf Ahmetsin, a Keldis Alkalmazott Matematikai Intézet munkatársa. A Nap körül, a Föld röppályája mentén hat kozmikus berendezést helyeznének el, mindegyiket két-két teleszkóppal, hogy egyetlen veszélyes objektumot sem maradhasson figyelmen kívül.

Forrás:  Oroszország Hangja