TOVÁBBRA IS MEGOLDATLAN A PAELSZTIN KÉRDÉS

Úgy tűnik, továbbra sincs megoldás sem a Palesztin állam elismerését, sem a palesztin ENSZ-tagságot illetően. Közben az izraeli belügyminisztérium egy keddi bejelentés szerint, újabb 1100 lakás felépítését engedélyezte a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében… Rövid összeállításunk e téma legfrissebb híreit ismerteti.

 

Törökország bírálta Izraelt

Ankara elítélte az izraeli kormányt, amiért engedélyezett egy újabb kelet-jeruzsálemi lakásépítési tervet.

A török kormány szerint a lakásépítés engedélyezése igazolja a palesztinok ENSZ-felvételi kérelmét. "Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium.

A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű".

Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum.
Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat.

Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró segélyflottilla vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát.

Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.

(hirado.hu)

Ankara bírálja Izraelt, s kiáll a palesztin ENSZ-tagság mellett

Szerző: mti

"Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium. A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű". Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum. Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró "segélyflottilla" vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát. Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.

BT-ülés Palesztina ENSZ-tagságáról

Szeptember 26-án nyilvánosságra hozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács szeptember 28-án délelőtt 9 óra 30 perckor gyűlést tart Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelméről.

Az ENSZ vonatkozó szabályai szerint a szakértő bizottság javaslati beszámolót ad át a Biztonsági Tanácsnak.

Palesztina ENSZ-tagságához a BT 15 országából 9-nek kell igennel szavaznia, és egyetlen állandó tag vétója is elegendő a felvétel meghiúsulásához. Korábban Kína, Oroszország, Dél-

Afrika és India bejelentette, hogy támogatják Palesztina kérelmét. De Barack Obama amerikai elnök szeptember 21-én azt mondta, hogy az Egyesült Államok meg fogja vétózni Palesztina ENSZ-tagságát.

(Kinai Rádió)

Izrael megfosztotta Palesztinát a tárgyalási lehetőségtől

A világszervezet Biztonsági Tanácsa megvizsgálja Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelmét. Szenzáció nem várható, miután az Egyesült Államok már közölte, hogy él a vétójoggal. Ennek ellenére a vita élénk lesz.

Palesztina ENSZ-tagságának hívei és ellenzői egyetértenek egy dologban: arra hívják fel a palesztinokat és az izraelieket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. De amíg Oroszországban arról vannak meggyőződve, hogy Palesztina szuverén államként való elismerése ösztönzést ad a békés rendezésnek, a nyugati partnerek ellenkezőleg: ők a palesztin – izraeli nézeteltérések megoldását tartják a legfontosabbnak. Ehhez viszont minimum fel kell újítani a tárgyalásokat. A nemzetközi közvetítői kvartett – Oroszország, az USA, az ENSZ és az EU – kemény feltételeket állított Izrael és Palesztina elé. Egy hónapon belül tartsanak magas szintű találkozót, majd három hónap alatt egyezzenek meg a területi problémákban, hat hónap múlva oldják meg a még fennmaradt kérdéseket.

Ez a terv Izrael számára kedvező, mert nincs szó benne az 1967-es határokról, sem pedig a települések építésének befagyasztásáról, miközben a palesztinok ezeket feltételként szabták ki a tárgyalásokhoz. Izrael közölte, hogy elfogadja a tervet. De ezzel együtt azt is közölték, hogy Kelet-Jeruzsálemben 1100 házat építenek. Ismeretes, hogy a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tartják eljövendő fővárosuknak.

Ezt a döntést elítélte a palesztin – izraeli rendezés valamennyi képviselője. A francia Külügyminisztérium provokációnak nevezte az izraeli bejelentést. Az amerikai Külügyminisztérium csalódottságának adott hangot. A palesztinok pedig az izraeli döntésben a helyzet reális rendezéséről való lemondást látják.

A terv, ami korábban is nagyon bizonytalannak látszott, most még a kipróbálási lehetőségét is elveszti – véli Jevgenyij Szatanovszkij, az orosz Közel-Kelet Intézet elnöke.

- Világos, hogy a palesztin állam kialakításának terve, ami most a világszervezet asztalán van, nem realizálható. Abszolút irreálisak azok a paraméterek, amelyek alapján a palesztinok készek a megállapodásra. Az ő legkisebb követelményeik jelentősen meghaladják azokat a maximális engedményeket, amelyekre kész lehet Izrael.

A közeli időszakban nem lesznek tárgyalások Palesztina és Izrael között. Vagyis nem lesz palesztin állam. De ez, a palesztinok véleménye szerint, csak idő kérdése. Palesztinát már 131 ország, az ENSZ-közgyűlés tagállamainak kétharmada ismerte el. Mahmúd Abbász ENSZ-közgyűlési beszédét megtapsolták, Izrael és az Egyesült Államok képviselőit kivéve.

(Oroszország Hangja Rádió)

Törökország haditengerészeti erői megvédik humanitárius konvojait

Törökország és Izrael viszonya tovább romlik

Török hajók kísérni fogják humanitárius terheket szállító hajókat, amelyek Gázába tartanak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan Törökország miniszterelnöke az Al Jazeera TV-csatornának műsorában -adta hírül az Oroszország Hangja rádióállomás.

Közölte, hogy hazája sürgetni fogja, hogy az ENSZ Nemzetközi Bírósága vizsgálja meg Gáza izraeli blokádjának törvényességét.

A két ország közötti kapcsolatok az után romlottak el, hogy 2010 májusában Izrael elfogta a „szabadság flottillát”, amely humanitárius szállítmánnyal tartott Gázába.

Erdogan: török hadihajók fogják kísérni Gázába a segélyhajókat

Bejelentése egy újabb válasz arra, hogy Izrael leszögezte: nem hajlandó bocsánatot kérni a halálos kimenetelű tavalyi kommandós akciójáért. A májusban Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója ellen végrehajtott akcióban kilenc török aktivista vesztette életét, miután ellenállást tanúsítottak a hajót megtámadó (majd az utasokat kifosztó!) izraeli kommandósokkal szemben. Erdogan kedden jelentette be, hogy országa teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel. Burkoltan már akkor kilátásba helyezte, hogy a haditengerészet fokozza járőrtevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. „A török hadihajóknak az lesz a feladatuk, hogy megvédjék azokat a török hajókat, amelyek humanitárius segélyt szállítanak a Gázai övezetbe. Ezentúl nem engedjük meg, hogy ezek a segélyhajók Izrael célpontjaivá váljanak, mint ahogy történt ez a Szabadság nevű flottillával. (Ha ez ismét megtörténne,) Izrael megfelelő válaszban fog részesülni” - jelentette ki Erdogan a tévében. „Törökország határozott lesz azon jogát illetően, hogy ellenőrizheti a területi vizeket a Földközi-tenger keleti medencéjében, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izraelt a természeti kincsek egyoldalú kiaknázásában” ebben a térségben. „Izrael ugyanis elkezdett jogokat követelni magának a földközi-tengeri különleges gazdasági övezetekben. De sohasem fogja megszerezni ezeket a jogokat, mert Törökország, mint az Észak-ciprusi Török Köztársaságért kezességet vállaló állam hozott bizonyos intézkedéseket a térségben, és határozott lesz, amikor ragaszkodnia kell jogához, hogy ellenőrizze a Földközi-tenger keleti medencéjének területi vizeit” szögezte le a kormányfő. Izrael az elmúlt két évben két gázlelőhelyet is felfedezett a tengeri talapzatban, amelyek becslések szerint 24 milliárd köbméter földgázt rejthetnek. Izrael és Libanon között viszont nincs diplomáciai kapcsolat, ezért a tengeri határuk kijelölésére vonatkozó javaslataikat az ENSZ-nek kell benyújtaniuk. Izrael júliusban terjesztette be saját javaslatát a világszervezethez, Libanon már korábban. A javaslatok ellentétben állnak egymással, és egyelőre nem tudni, hogy ki fogja kijelölni a tengeri határt.

(az mtihíre alapján)

Egyre rosszabb Törökország és Izrael viszonya

Törökország teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kedden újságírók előtt jelentette be, hogy „teljes egészében felfüggesztjük kereskedelmi és katonai kapcsolatainkat, beleértve a hadiipari együttműködést is" - közölte az Anatólia hírügynökség.

Ezt azután teszi Ankara miután a zsidó állam nem hajlandó bocsánatot kérni egy török hajót ért tavalyi kommandós akciójáért. A Gázába tartó segélyszállító flottilla vezérhajója elleni támadásban nyolc török és egy török származású amerikai állampolgár vesztette életét.
Törökország előző hét pénteken már kiutasította az izraeli nagykövetet, és felfüggesztette minden katonai megállapodását egykori szövetségesével.

(fn.hu)

A témához érkezett az alábbi hozzászólás (ha igaz) Tel Avivból:

„A terror vallásának” nevezte az iszlámot az izraeli kormányfő fia

Nem az első botránya volt

A MagyarNemzet és több más magyarországi napilap és internetes portál is beszámolt róla, hogy az izraeli miniszterelnök fia ismét botrányba keveredett, amikor a „terror vallásának” nevezte az iszlámot. A Netanjahu csemete tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nem jelent meg az előírt időben az katonai egységénél, és felettesei többszöri próbálkozás ellenére sem tudták őt elérni. Tíz nap zárták csak el, holott mások ennél sokkal keményebb büntetést kaptak volna. A kommentátorok egyébként megjegyzik, hogy Jair - apjával ellentétben, aki egy elit harci egységben töltötte el a kötelező katonaéveket – a Netanjahu fiú csupán az izraeli hadsereg szóvivőjének irodájában teljesít katonai szolgálatot.

 

„A terrornak van vallása, mégpedig az iszlám” - idézi a Haaretz nevű lap Jair Netanjahut, aki ezt márciusban írta, amikor a megszállt Ciszjordániában megöltek egy zsidó családot. Két palesztint vád alá helyeztek a fiatal házaspár és három gyermekük meggyilkolása miatt.

A Haaretz szerint a bejegyzés két órával azt követően eltűnt, hogy a lap választ kért a miniszterelnök hivatalától. A 19 éves fiú éppen katonai szolgálatát tölti az izraeli hadsereg sajtórészlegénél.

David Simron, a család ügyvédje nem cáfolta a jelentést, de úgy vélte, hogy „egy tizenéves megjegyzését nevetséges és cinikus dolog felhasználni”.

Az ügyvéd még hozzáfűzte, hogy a fiatalabbik Netanjahu fiú „egy nem hivatalos fórumon adott hangot véleményének” és Jair „mindenkit tiszteletben tart, és kész arra, hogy békében éljen Izrael összes lakosával”.

A Netanjahu fiú azt is írta, hogy a palesztinoknak soha nem volt államuk, és reméli, hogy „nem is lesz”. Továbbá megjegyezte, hogy „nem minden muszlim terrorista, de minden terrorista muszlim”.

Egyébként maga a kormányfő előszeretettel él a közösségi honlapok nyújtotta kommunikációs előnyökkel, politikai üzeneteit gyakorta teszi közzé a Facebook és a youtube honlapján.

VÁLTOZÓBAN TÖRÖKORSZÁG ÉS IZRAEL KAPCSOLATAI

Konfrontáció helyett kölcsönös együttműködés?

 

Politikai elemzők szerint az idei törökországi választások, és kormányzópárt, az AKP ismételt győzelme után várható volt, hogy Törökország és Izrael kapcsolataiban is történni fog valami. Voltak, akik már a választási kampány hajrájában is megpróbáltak utalni arra, h úgymond az AKP-s politikusok titokban ismét kapcsolatba léptek izraeli politikusokkal. A közeledésről fantáziálók egy jól ismert és népszerű civil szervezet tagjai, akiknek iszlám identitású párja még a parlamenti belépő küszöbéig sem jutott el. Vélhetően azért, mert közülük is sokan inkább az AKP-re szavaztak.

A török külpolitika stratégiájának ismerősei viszont egyáltalán nem csodálkoznak azon, hogy Törökország nem ellenségeskedni, hanem kapcsolatait rendezni törekszik egy másik országgal. Ahmet Davutoglu, aki nemcsak a török külpolitika irányítója, hanem a napjainkban érvényes külkapcsolati statégia elveinek megfogalmazója is (könyve Stratégiai mélység (Stratejik Derinlik) címmel 2001-ben jelent meg), például így fogalmaz: „A török külpolitika célkitűzése Törökország függetlensége a nemzetközi színtér szereplőitől, és az egyensúly megteremtése kapcsolatai és szövetségei révén, így tarthat fenn viszonylagos függetlenséget és befolyást globális viszonylatban.” Ez tovább folytatva azt jelenti, hogy Törökország, a szomszédaival, és partnereivel is jó kapcsolatokra, kölcsönös együttműködésre törekszik. Vagyis, nem a vita, az ellenségeskedés, a konfrontáció határozza meg az ország külpolitikai törekvéseit, hanem a béke, a biztonság, a stabilitás és jólét megteremtése érdekében teendő erőfeszítések, továbbá a nemzetközi konfliktusokban való részvétel elkerülése.

Az alábbi összeállításunkban ennek a törekvésnek az alakulásáról, változásairól, eseményeiről próbálunk képet rajzolni.

Háárec: titkos izraeli-török tárgyalások folynak

Az újság szerint, amely egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú izraeli illetékest idéz, az Egyesült Államok is támogatja ezeket az erőfeszítéseket. A titkos megbeszélések Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egy megbízottja és Feridun Sinirlioglu török külügyi államtitkár-helyettes között zajlanak - tette hozzá a Háárec. Egy másik izraeli vezető újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy „Izrael az egészséges és pozitív kétoldalú kapcsolatok helyreállítását óhajtja, amelyek mindkét fél érdekében állnak”. Nem volt hajlandó részleteket közölni a titkos kapcsolatfelvételről, csak annyit mondott még, hogy „sajnáltuk a két ország kapcsolatainak megromlását”. A baloldali lap említést tett egy másik izraeli-török tárgyalásról is: annak az ENSZ-vizsgálóbizottságnak az izraeli és török tagja között, amely a Mavi Marmara török segélyhajó elleni, kilenc halottal járó tavalyi izraeli fellépés ügyével foglalkozik. 2010 májusában egy nemzetközi segélyflottilla tartott a Gázai övezet felé, hogy segélyt vigyen a palesztinoknak. Az idén június 25-én, szombaton induló nemzetközi gázai segélyflottillához „technikai okokból” nem csatlakozik a Mavi Marmara - jelentette be a múlt héten a humanitárius expedíciót szervező csoport szóvivője. Hozzátette, hogy összesen tíz hajót küldenek Gázába „a palesztin földsávot sújtó (izraeli) embargó hosszú távú megszüntetésére”. „Úgy véljük, pozitív döntés született, és reméljük, hogy az hozzájárul az Izrael és Törökország közötti kapcsolatok normalizálásához” - mondta vasárnap egy izraeli kormányilletékes a török hajó távolmaradására utalva. Megfigyelők emlékeztetnek Abdullah Gül török államfőnek a tavalyi hajóincidens után tett kijelentésére, miszerint az Izraelhez - Ankara régi stratégiai szövetségeséhez - fűződő viszony „már sohasem lesz ugyanolyan”.

MTI

Török lapok szerint Netanjahu kezet nyújt Ankarának

Az újságok szerint Netanjahu azt írta, hogy tisztázni akar minden nyitott kérdést a török kormánnyal, és újra akarja éleszteni a kétoldalú kapcsolatokra nemzedékek óta jellemző barátság szellemét. Törökország a palesztinokkal kapcsolatos politika keltette viszály miatt jegeli együttműködését Izraellel. Körülbelül egy évvel ezelőtt a kapcsolatok újabb mélypontra jutottak, amikor izraeli katonák kommandós akcióval megállították a Mavi Marmarát, egy Gázába tartó segélyflottilla török vezérhajóját, és kilenc embert megöltek. A szóban forgó hajó e hét végén egy újabb „gázai” flottilla élén haladt volna, hogy megtörje a Gázai övezet izraeli tengeri blokádját, vagy legalább kísérletet tegyen rá. Az Erdogan-kormány nyomására azonban a török szervezők visszakoztak, és török hajó mégsem vesz részt a küldetésben - a hivatalos indoklás szerint műszaki okokból. Vezető török politikusok még nem reagáltak a Netanjahu-üzenet hírére. Ankara eddig a Mavi Marmara elleni tavalyi fellépés miatti izraeli bocsánatkérést és kártalanítást nevezte meg a viszony normalizálásának feltételeként.

mti

Az izraeli atomobjektumok felügyeletét követelik

Az arab országok

Az arab országok követelni fogják a NAÜ-től, hogy vegye ellenőrzése alá az izraeli nukleáris objektumokat – olvasható az Elaf internetes lapban, arab diplomáciai hírforrásra való hivatkozással. Különleges aggodalmat vált ki az arabok részéről a kiszolgált dimoni atomreaktor állapota. A NAÜ által  szervezett bécsi nemzetközi atombiztonsági konferencián kiemelt figyelmet kívánnak szentelni a nukleáris objektumok biztonságának, hogy elkerülhessék a Fukusima-1 japán atomerőműben történt szerencsétlenségek megismétlődését máshol - adja hírül az Oroszország Hangja.

Az izraeli atomprogram

Az izraeli atomprogramot illetően, először is a legfontosabb azt hangsúlyozni, hogy Izrael a mai napig nem ismerte el hivatalosan, hogy atomfegyvereket birtokol. Ezt ugyanakkor nem is tagadja, és ez a kettősség, „lebegtetés” lényegében atomprogramjának a kulcsa.

Az izraeli Dimona bázis

Forrás: http://www.globalsecurity.org/

 

Az izraeli nukleáris kapacitások legnagyobb nyugati szakértője, Avner Cohen kutatásai szerint ugyanakkor az izraeli atomprogram nem sokkal az állam megalapítását követően kezdetét vette, és az 1967-es arab-izraeli háborúra Izrael minden bizonnyal ki is fejlesztette első atomfegyverét. Napjainkban a különböző források 80-120 atombombára becslik az izraeli nukleáris arzenált.

Ennek az atomprogramnak a központja a fentebb is említett Dimona bázis, mely a NYT állítása szerint korábbi feladatköreit nemrégiben egy új elemmel egészítette ki – nevezetesen az Egyesült Államokkal közösen felügyelt vírus-fejlesztéssel és teszteléssel. 

Az Egyesült Államok és Izrael kapcsán emellett annyit érdemes még feltétlen megjegyezni, hogy – szintén Cohen kutatásaira alapozva – Amerika már 1969-ben tudomást szerzett az izraeli atomfegyverek létéről, és egészen napjainkig tolerálja ezeket - írja a Kitekintő.