Kína az egyeduralomra tör a csúcstechnológiákban (is)

Ámulva figyel a világ

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

A helyszín Peking, egy jellegtelen konferenciaterem. Az előadó, Vu Dzsian-ping hatalmas csiszolt üvegfal előtt áll.
Elfordít egy kapcsolót, erre az üveg áttetszővé válik, és megjelenik rajta egy impozáns hálózati műveleti központ, tele nagy számítógépes kijelzőkkel. Kína és a világ térképét mutatja, hajszálpontosan megjelölve a következő generációs internet, az IPv6 kínai kapcsolódási pontjait.
Kínában már majdnem kétszer annyian használják az internetet, mint az Egyesült Államokban, és Vu Dzsian-Ping - számítógép-tudós, a kínai oktatási és kutatási hálózat igazgatója - azt szemlélteti, hogy az új protokoll telepítésében az ázsiai nemzet gyorsabban halad, mint bármelyik másik állam a világon.
Az IPv6 elődjénél jóval fejlettebb biztonsági és adatvédelmi beállításokat tartalmaz, de sokkal fontosabb, hogy az új protokoll révén nagyságrendekkel több IP-cím osztható ki, miközben a jelenlegi (IPv4-es) internetcímek gyakorlatilag elfogytak.
„Kínának át kell térnie az IPv6-ra - hangsúlyozza Vu. - Az Egyesült Államokban sokan nem hiszik, hogy ez sürgős volna, de mi meg vagyunk győződve róla."
Ha viszont a következő generációs internet már megérkezett Kínába, vajon a számítástechnika jövője is ott formálódik? - teszi fel a kérdést a The New York Times helyszíni tudósítója.
Sok egyesült államokbeli szakember szerint nagyon is. Mivel rendelkezésére áll az olcsó munkaerő, Kína a számítógépek és fogyasztói elektronikai termékek területén immár a világ meghatározó gyártója. A virágzó gazdaság és a növekvő technológiai infrastruktúra pedig hatalmas tolóerőt jelent a következő generációs számítástechnika élvonala felé.

Több mint nemzeti büszkeség
Kína esetében a számítástechnikai központok fejlesztését nem egyszerűen a nemzeti büszkeség motiválja, hanem az egyfajta kísérlet arra, hogy megfelelő alapot teremtsen az innovatív kínai vállalatok számára, és átalakítsa a technológiai struktúrát, új irányba mozdítva el a világ asztali PC-inek összeszerelésétől.
„Ne higgyük azt, hogy nem születhet meg a kínai Steve Jobs - figyelmeztet Clyde V. Prestowitz Jr., az Economic Strategy Institute elnöke. - Az innovációnak különböző formái vannak, mi pedig hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni az innovációs és a garázsból induló, ötletekre építő cégek közé. Van azonban egy másik formája is az innovációnak, amely az eredmények folyamatos javulását eredményezi. Ebben mi nem vagyunk jók - ők viszont azok.”
Ezt a nézőpontot nem mindenki osztja, mindazonáltal más szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy hiba lenne alábecsülni a gyors haladáshoz rendelkezésre álló kínai kapacitásokat.
„Amikor 1978-ban először jártam Kínában, azt láttam, hogy a munkások varrótűvel fűzik fel a számítógép-memóriákat - emlékszik vissza Patrick J. McGovern, az International Data Group alapítója, aki az elsők között fektetett be az egyik legsikeresebb kínai internetes cégbe, a Tencent Holdingsba. - Mostanra felgyorsult az innováció, és a jövőben egy sor okostelefon és táblagép szabadalmának már kínai szakemberek lesznek a tulajdonosai.”

Újfajta kihívás
Hat évtizedre visszatekintve - egészen az Eniacig, az első elektronikus számítógépig - az Egyesült Államok határozta meg mind a tempót, mind az utat a modern számítástechnika és a kommunikáció számára. A mainframe-től az iPhone-ig, az Arpanettől a WiFi-ig minden innováció amerikai volt.
Multikulturális olvasztótégelyként létrejött a Szilícium-völgy, amelynek dominanciáját egészen az 1980-as évekig senki sem fenyegette. Akkor Japán - legalábbis úgy tűnt - egy időre átvette az irányítást a félvezető- és számítógép-iparban, egészen addig, amíg a szigetország gazdasága hanyatlani nem kezdett.
Ma Kína egészen másfajta kihívást jelent. Míg a japán gazdaság motorja már régóta az export, Kína hamarosan a világ legnagyobb belső piacává válik az internetes kereskedelem és a számítástechnika területén egyaránt.
A kínai technológia erejére a világ 2010 végén kapta fel a fejét, amikor egy időre a kínai Tianhe-1A lett a világ leggyorsabb szuperszámítógépe. Bár amerikai processzorokkal készült, és teljesítményét hamarosan felülmúlta egy japán gépé, egyértelműen bizonyította, hogy a kínaiak világszínvonalú számítástechnikai tervezésre képesek.

A Tienho-1A (Tianhe, azaz Tejút) szuperszámítógép látható az Országos Szuperszámítógépes Központban, a Kína északi részében fekvő Tiencsinben (Tianjin) - Fotó: MTI/EPA/Keno Csou

Aztán tavaly októberben egy másik kínai szuperszámítógép, a Sunway Bluelight MPP áttörte a petaflop - a másodpercenkénti trillió számítási művelet - jelentette akadályt, és ezáltal a világ 20 leggyorsabb számítógépének egyike lett.
Ennek a gépnek a hírét még elődjénél is nagyobb meglepetéssel fogadta a világ. Egyrészt azért, mert kínai mikroprocesszorokra épült, másrészt azért, mert jelentős előrelépést ért el az alacsony fogyasztású működésben. Ami arra utalhat, hogy a kínaiak már most jelentős előnyre tettek szert a „teljesítmény per watt” versenyben - márpedig az energiahatékony számítástechnika alapvető fontosságú lesz a következő generációs, úgynevezett exascale szuperszámítógépek megalkotásakor.
Ezek a számítógépek ezerszer gyorsabbak lesznek a jelenlegieknél, megjelenésük a tervek szerint az évtized végére várható. A kínai kormány szuperszámítógép-befektetései az amerikai szakemberek szerint is kifizetődnek.

Akadályok a dominancia előtt
Tavaly egy interjúban Ven Csia-pao kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa elkötelezett a „tárgyak internetének” létrehozásában.
Az otthonok és az intelligens villamosenergia-hálózatok összekapcsolása meghatározó elv a következő generációs internet kialakításakor az Egyesült Államokban is. És ez együtt jár a „mindenütt jelenlévő számítástechnika” gondolatával; azzal, hogy a számítási teljesítmény átalakítja az olyan mindennapi eszközöket, mint amilyenek az okostelefonok vagy a digitális zenelejátszók.
De Kína úgy törekszik dominanciára, hogy közben alig kelljen akadályokat leküzdenie.
Az ország messze elmaradt attól az egy évtizede tett kijelentéstől, hogy a világ vezető hatalma legyen a félvezetőiparban, a számítógépekhez szükséges chipek túlnyomó többségét pedig továbbra is importból szerzi be. A legjobb kínai chipgyártók két-három generációnyira lemaradva követik a világ vezetői cégeit (mint az Intel vagy a tajvani TSMC).
Az ázsiai óriás nagy gyengeségének bizonyulhat ugyanakkor a túlzott kormányzati ellenőrzés is, és a kínai innovációt fékezheti a szellemi tulajdon védelmének viszonylagos hiánya - ez visszatarthatja a vállalkozó kedvűeket attól, hogy új területekre merészkedjenek.

Átköltözött a Szilícium-völgy
Mindazonáltal aligha kérdéses, hogy a kínai ipar szerkezete egyre inkább innováció orientált. Idén nyáron Dieter Ernst, az East-West Center főmunkatársa arról számolt be egy amerikai kongresszusi bizottság előtt, hogy a szabadalmak számát tekintve Kína már megelőzte Dél-Koreát és Európát, lényegében felzárkózott az Egyesült Államok és Japán mögé.
Sőt jelenleg Kínáé a világ második legnagyobb kockázatitőke-piaca: 7,6 milliárd dollárra nőtt a 2005-ös 2,2 milliárd dollárról, miközben - Rebecca A. Fannin, a Startup Asia című új könyv szerzőjének adatai szerint - az amerikai kockázatitőke-piac lényegében stagnált.
A Stanford Egyetemen futó, a régiók innovációját és vállalkozásait feltérképező program kutatói a közelmúltban 769 befektető cég 2203 kínai vállalatot érintő beruházási aktivitását vizsgálták, és a Szilícium-völgyre emlékeztető jeleket tapasztaltak. A vizsgálatot irányító Marguerite Gong Hancock - a Stanford Graduate School of Business professzora - szerint ugyanezek a cégek voltak sikeresek a Szilícium-völgyben is, csakhogy most átültetették szakértelmüket Kínába.

Szakemberek az Országos Szuperszámítógépes Központban, a Kína északi részében fekvő Tiencsinben (Tianjin) - Fotó: MTI/EPA/Keno Csou

Hátborzongatóak a hasonlóságok a Szilícium-völggyel. „A buborék kialakulásához szükséges minden tünet jelen van - állítja Anne Stevenson-Yang, a technológiai beruházások piackutatásával foglalkozó J. Capital Research társigazgatója. - És ez a bizonytalanság igen nyugtalanító.”

Előny a kulturális különbség
Ugyanakkor mindenki egyetért abban, hogy a kínai vállalkozókat olyan munkamániás kultúra jellemzi, amely egyedülálló a világon.
„Ahhoz képest, amit az öt kínai startup elindításánál tapasztaltam, a Szilícium-völgy meglehetősen kényelmes és lassú hely volt - húzza alá Tom Melcher, egy vállalkozó, aki egy évtizeddel ezelőtt Kaliforniát hátrahagyva költözött a kínai fővárosba. - Pekingben, ha valaki meg akar keresni egy vezérigazgatót pénteken este fél 8-kor, biztos lehet benne, hogy az irodájában találja.”
McGovern még egy szempontot említ. Mint mondja, az Egyesült Államokban gyakran keresik fel elbizakodott vállalkozók, és sértődötten távoznak, amikor ő nincs lenyűgözve az ötleteiktől. A kínaiak egészen másképp kezelik az ilyen szituációkat.
„Eljönnek hozzám, hogy megmutassák a mandarinról angolra és vissza fordító szoftverüket - meséli. - Ilyenkor azt mondom nekik: nem hiszem, hogy ennek lenne piaca, mert túl nehéz a szellemi tulajdon megvédése.” Ahelyett viszont, hogy elköszönnének egymástól, megkérdezi: nem érdekelné-e őket egy másik ötlet, amelybe a cég befektetést fontolgat? Ilyenkor nagyon gyors és rövid a reakció: meg lehet gazdagodni belőle?
Amikor pedig erre azt a választ kapják, hogy jó az esély, egy percig sem haboznak, hanem rávágják: „Oké, megcsináljuk!”
(hiradó.hu)

Kínai írók perlik az Apple-t

Harminchét mű szerzői jogainak megsértéséért kilenc kínai író perli az Apple-t, összesen csaknem félmilliárd forintnak megfelelő összeget követelnek – adta hírül több magyar nyelvű portál mellett a kreatív.online is. 

Korábban a Baidu ellen is panaszt tettek a kínai szerzők.

Az írók a Kínai Írott Művek Szerzői Jogi Társaságának égisze alatt 37 mű szerzői jogainak megsértése miatt kezdeményeztek eljárást az Apple ellen a pekingi másodfokú bíróságon, mivel az írások ingyen letölthetők a vállalat virtuális áruházán, az Apple Store-on keresztül. Kárpótlásként összesen 11,91 millió jüant (466 millió forint) követelnek - írja az Index, a Caixin.com kínai internetes portál nyomán.
A Kínai Írott Művek Szerzői Jogi Társasága más szerzők kezdeményezésére korábban a Google és a kínai megfelelőjeként működő kereső, a Baidu ellen is hasonló panaszokkal élt. A társaság nyomására a Google hivatalosan is bocsánatot kért az íróktól, a Baidu pedig a több mint 40 érintett szerző 2,8 millió példányban megtalálható művét törölte a találatai közül.
„Az Apple Store felhasználói nem tudják, mely könyvek legálisak és illegálisak, így akaratuk ellenére is kalózpéldányokat rakhatnak virtuális kosarukba. Egy-egy toplistás könyvet átlagosan egymilliónyian töltenek le, ez az egyes írók számára körülbelül egymilliárd dollár veszteséget jelent" - mondta a szövetség szóvívője, Pej Cse-cseng.
Augusztusban egy kínai író, Csou Csin-taj már beperelte a vállalatot, mire válaszul regényét a vállalat levette az ingyen letölthető művek közül, hivatalos döntés az ügyben azóta sem született.

٭٭٭

 A vita persze nem most kezdődött, hiszen korábban

A Baidu ellen is panaszt tettek a kínai szerzők.
Nem egyeztek meg az írók a Baiduval
Peking, 2011. március 24.
Sikertelenek voltak a tárgyalások, amelyeket írók és kiadók folytattak a Baidu internetes keresőóriással a szerzői jogok megsértéséről.
A Baidu – a legnagyobb kínai internetes kereső – 2009 novemberében indította el „Baidu Könyvtár” nevű szolgáltatását, amelyen keresztül a felhasználók megoszthatják egymással különböző anyagaikat, többek között olyanokat is, amelyek szerzőijog-védelem alatt állnak.
Néhány hete több mint 40 neves kínai író nyílt levélben fordult a közvéleményhez, azt állítva, hogy a Baidu ellopta az alkotásaikat, és megsértette jogaikat. A felek ezután kezdeményeztek tárgyalásokat, hogy a felmerülő problémákat megoldják.
Az írók és kiadók azt követelték, hogy a Baidu kérjen elnézést a szerzői jogok megsértése miatt, adjon kárpótlást a szerzőknek és kiadóknak a veszteségeikért, hagyjon fel a jogsértő tevékenységgel, és dolgozzék ki egy olyan működési modellt, amelynek keretében egy írás csak szerzője jóváhagyásával kerülhet fel az internetre.
A négy és fél órás tárgyalás során a Baidu egyik követelés teljesítésére sem mutatott hajlandóságot, így a megbeszélés – amelyen a Baidut 4-en, a kiadókat és szerzőket 6-an képviselték – félbeszakadt.
Forrás: Xinhua


Kommentár:
Ez a két írás is azt jelzi, hogy nemcsak a gazdasági és a politikai élet (pl. az űrkutatás, a hadiipar) de a humán tudományok terén is jelentős változások figyelhetők meg Kínában. Ez a távoli ország már rég nem az, mint aminek az európai emberek többsége hiszi, vagy gondolja. Kína, a kínai emberek épp úgy részt követelnek maguknak a világból, mint a nyugati féltekén élők… talán érdemes erre, és persze a változásokra, egyebek mellett, a mai kor kínai kultúrájára is jobban oda figyelni…

Bedőlhet-e a kínai gazdaság?

Amerikai liberális aggodalmak

és gyors kínai válasz

 

Egy-másfél hónapja még arról szóltak a hírek, hogy Kína újabb és újabb területen hagyja le az USA-t, hogy az európai gazdaság felvirágoztatásához kínai segítséget remélnek, hogy – a nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével - Magyarországrólis küldöttség járt az ázsiai országban. Most viszont a The New York Times hasábjain egy ismert liberális közgazdász arról elmélkedik, hogy Kína nem is olyan stabil, „bedőlhet”. Wen Jiabao kínai miniszterelnök mintegy erre reagálva kijelentette: „Kína gazdasági növekedése egész évben lassult, de még az idei legalacsonyabb növekedés, a harmadik negyedéves 9,1 százalék is jóval a világátlag felett van.” Hogy kinek van (vagy lesz) igaza, azt ma még nem lehet tudni. De a következő, a 2012-es esztendő nyilván sok mindenre választ ad majd…

Előbb azonban lássuk a két említett írást: 

 

„Kína bedőlhet”:

Krugman meghúzná

a vészharangot

2011. december 21., szerda, 11:22

Kína „bedőlésének” lehetőségét veti fel a The New York Times hasábjain a lap nagy tekintélyű publicistája, a Nobel-díjas Paul Krugman.

A helyzet általános jellemzőit összefoglalva felidézi: az utóbbi idő növekedése a magasra szökő ingatlanárak által ösztönzött nagyszabású építkezési fellendülés eredménye, és magán viseli a buborék valamennyi klasszikus jegyét. Gyorsan nőtt a hitelállomány - és a növekedés jelentős része nem a hagyományos banktevékenység eredménye, hanem inkább szabályozatlan „árnyékbankolásé”, amely fölött a kormány nem gyakorol ellenőrzést és nem támaszkodik kormánygaranciákra sem. Most a buborék kipukkad - és okkal lehet tartani pénzügyi és gazdasági válságtól.

Veszélyzóna

Mindez az 1980-as évek végének Japánjára vagy 2007-es az Egyesült Államokra is jellemző lehetne, „de ezúttal, írja a szerző, Kínáról van szó, amely egyre inkább új veszélyzónává válik egy olyan világgazdaságban, amelynek manapság egyáltalán nincs szüksége erre”.

Krugman megjegyzi, hogy óvakodott a kínai helyzet mérlegelésétől, mert nagyon nehéz megbízható adatokra támaszkodni. Mint írja, „minden gazdasági statisztikát legjobb esetben is csak a tudományos-fantasztikus irodalom különösen unalmas formájának lehet tekinteni, de a kínai számok még a többinél is inkább fikciónak látszanak”. Ami a szakértőket illeti, kettő sincs, aki egyetértene. Csakhogy ma a hivatalos számok is aggasztóak, és „a legújabb hírek elég drámaiak ahhoz, hogy meghúzzuk a vészharangot”.

 

Fotó: AP

Az elemző az utóbbi évtized legszembetűnőbb vonásának azt tekinti, hogy a háztartások fogyasztása, bár nőtt, elmaradt az általános növekedéstől. A  GDP mintegy 35 százalékát adja a lakossági fogyasztás, ami az Egyesült Államokban regisztrált aránynak mintegy a felét jelenti. Akkor ki veszi meg Kína termékeit és szolgáltatásait? A válasz egy része az, hogy mi (a külvilág). Ahogy a gazdaság fogyasztói oldala gyengült, Kína növekvő arányban támaszkodott a kereskedelmi többletre, hogy fenntartsa a gyáripart. „De Kína szempontjából még fontosabb történet a beruházási kiadások növekedése, ezek részaránya mára elérte a GDP csaknem a felét”.

Ingatlan-boom buborék

A logikus kérdés az, hogy a viszonylag alacsony fogyasztás mellett mi ösztönözte a beruházásokat? A válasz pedig alapvetően az, hogy az egyre halványuló ingatlanbuborék. Az ingatlan beruházások aránya 2000 óta csaknem a kétszeresére nőtt a kínai GDP-ben és így több mint a felét adta a felhalmozások teljes növekedésének. Az is biztosra vehető, hogy a növekedés további részének java is olyan cégektől ered, amelyek a virágzó építőipar teljesítményére alapozva bővítették tevékenységüket - vélekedik az amerikai közgazdász.

Az ingatlan-boom buborék-jellegére utalt nem csupán az árak növekedése, hanem az a spekulációs láz is, amely olyannyira ismerős a néhány évvel ezelőtti amerikai eseményekből is, például a floridai part menti térségek példájából. Ugyanakkor a részletek nagyon eltérnek, az amerikai gyakorlattól, amely tekintélyes Wall Street-i cégeket és bonyolult pénzügyi eszközöket igényelt, míg a kínai illegális bankokat sőt zálogműveleteket is felhasznált. Az eredmények azonban hasonlítanak: akárcsak néhány évvel ezelőtt Amerikában, Kínában is sokkal sebezhetőbb lehet a pénzügyi rendszer, mint azt a hagyományos banktevékenységről szóló adatok mutatják - vélekedik Krugman.

Most a buborék láthatóan kipukkad, de egyes kommentátorok szerint nem kell aggódni, mert Kínának erős és intelligens vezetői vannak, akik mindent meg fognak tenni a helyzet orvoslására. Noha  ritkán mondják ki nyíltan,  sokan azt gondolhatják: Kína meg is teheti, amit akar, mert nem kell tekintettel lennie a demokratikus finomságokra.

Zavarba ejtő üzenetek

Ez azonban erősen emlékezteti Paul Krugmant arra, hogy az 1980-as években hasonlóan megnyugtató magyarázatok érkeztek Japánból, ahol a pénzügyminisztérium briliáns bürokratái úgymond mindent kézben tartottak. Aztán azt hallhatta a világ, hogy Amerika soha, de soha nem fogja elkövetni azokat a hibákat, amelyek Japán „elvesztett évtizedéhez” vezettek, „miközben a Csendes-Óceán túlsó partján valójában még rosszabbul jártak el, mint annak idején Japán” - jegyzi meg a szerző.

Krugman szerint a kínai vezetők gazdaságpolitikai üzenetei meglehetősen zavarba ejtőek. A külföldiek elleni kirohanások, vagy az amerikai gyártmányú autókra kivetett büntető vámok „egyáltalán nem fogják segíteni a kínai gazdaságot, de megmérgezhetik a kereskedelmi kapcsolatokat”.

Arról viszont sok történet szól, hogy a kínai kormány nem kényszerítheti ki a törvényesség uralmát, ellene dolgozik az átható korrupció, ami azzal jár, hogy ami a helyi szinten a valóságban történik, nem nagyon hasonlít arra, amit Pekingből elrendeltek.

Annak leszögezése mellett, hogy maga is reméli, feleslegesen kiált riadót, Krugman úgy véli, van elég ok az aggodalomra. „A kínai történet túlságosan hasonlít azokra az összeomlásokra, amelyeknek másfelé már tanúi voltunk. A világgazdaságnak, amelyet már komolyan megvisel az európai zűrzavar, igazán nincs szüksége egy új válság-epicentrumra” - fejezi be írását a Nobel-díjas szerző.

  (hvg)

٭

Kína le tudja küzdeni

a gazdasági kihívásokat

Wen Jiabao kínai miniszterelnök arra szólította fel a kínaiakat, hogy a gazdasági fejlődés „bonyolult és nehéz" kilátásai ellenére továbbra is bízzanak abban, hogy az ország le tudja küzdeni a kihívásokat. – írja mintegy a Paul Krugman féle cikkre válaszul a China Radio International (CRI)

„Miként 2008 novemberében, most is nehézségekkel nézünk szembe, amelyeket azonban kemény munkával legyőzhetünk” – mondta Wen Jiabao a keleti Jiangsu tartományban tett szemleútja során.

Wen Jiabao elmondta, hogy Kína exportjának növekedése egyre gyorsuló mértékben lassul, különösen az utóbbi három hónapban. Ugyanakkor a belső kereslet is visszaesik, viszont növekednek a költségek, és a lassuló gazdasági növekedés a magas inflációval együtt nagy nyomást jelentenek, ami miatt a makrogazdasági kiigazítások különösen nehézzé váltak.

Mindezek ellenére Kína gazdasági fejlődése jelenleg „általában véve jó állapotban van”, mondta a kínai miniszterelnök, aki rámutatott, hogy ugyan Kína gazdasági növekedése egész évben lassult, de még az idei legalacsonyabb növekedés, a harmadik negyedéves 9,1 százalék is jóval a világátlag felett van.

٭

 

További olvasnivalók (bibliográfia) a kínai gazdaság alakulásáról:

http://www.mtafki.hu/konyvtar/oktv2007_1.pdf

 

Kína fütyül a magyarokra?

Újabb látványos kudarcok a magyar kínai kapcsolatokban

Úgy tűnik a magyaroknak nincs szerencséje a kínaiakkal (sem). Már a kommunista rendszerben is hiába próbálták az országba csalogatni a kínai tőkét, jobbára csak kiskereskedők, boltosok, vendéglősök jöttek. Köztük sok ravasz zugárus, zugkereskedő, akik kétfenekű táskában csempészték egyik helyről a másikra a pénzt. Ezeken az ügyes tranzakciókon néhány magyarországi nyugdíjas is kicsit megtollasodott. Az állam (és a szegény állampolgár is) csak vesztett, hiszen az olcsó kínai áru több iparágat segített teljesen tönkre tenni. A sok kis kínai bolt a magyar kiskereskedők életét is alaposan megkeserítette. A kezdetben még megbízható, jó minőségben és szolid árakon kínált kínai termékek eltérítették a vásárlókat a magyar üzletekből a kínai boltokba.

A kínaiak a Kádár-korszakban rendezett Ázsia Napok (vagy például az 1986-ban rendezett Ázsia Kiállítás) fő vendégei voltak. Pécsett még a kínai nyelvet is elkezdték akkoriban tanítani, és létrehozták az Ázsia Központot, amelynek vezetője egy korábban hosszú évekig a pekingi egyetemen tanító pécsi professzor, Bárdi László lett. Az egyik kínai egyetemre pedig pécsi diák is beiratkozott. A kezdetben szépnek és gyümölcsözőnek ígérkező kétoldalú kapcsolatok mégis – máig sem igazán tudni miért – megfeneklettek. Pedig volt idő, amikor talán a kínai nagykövet is többet járt Pécsett és Baranyában, mint az ország más tájegységein.

Most megint csak arról szólnak a hírek, hogy

 „Nem sikerült a fejlesztés, kosarat kaptunk Kínában”

Fiaskóval ért véget Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kínai útja. A Hainan légitársaság most sem vette meg a Malévot. Egyelőre nem nagyon fúj a kormányfő által emlegetett keleti szél a magyar értékpapír piacon sem, mert sem a kínai, sem a szaúd-arábiai befektetők nem tolonganak a magyar kötvények aukcióin - írta a napokban az egyik magyarországi napilap.

Csak a töltött káposzta jó újra fölmelegítve - jegyezte meg egy elemző Fellegi Tamás sikertelen kínai útját követően. A nemzeti fejlesztési miniszter a napokban járt Pekingben, ahol egyebek mellett ismét Kína második legnagyobb légitársaságának, a Hainannak kínálta föl a Malévot. Az ázsiai cég 2003-2004-ben már ígéretes kérőként jelent meg Magyarországon, ám a nászból végül is nem lett semmi. Most sem.
A kiszivárgott hírek szerint a Hainan Airlines Group a Malév részvények mintegy 40 százalékát vette volna meg, a többi a magyar államé, illetve korábbi hírek szerint a Demján-csoporté lett volna. A pontos okokat nem tudni, de vélhetően a kínaiak lelkesedését nem csak az első próbálkozás óta eltelt évek hűtötték le, hanem az is, hogy becslések szerint legalább 100 millió eurós azonnal tőkeemelést kellene végrehajtani. A Hainan a Malév Zrt. több tízmilliárdos adósságát sem akarta átvenni.
Csillag István, volt gazdasági miniszter, közgazdász többször is tárgyalt kínai partnerekkel az Exim Bank képviseletében, illetve tárcavezetőként is. Elmondta, hogy a pénzintézet színeiben egyeztettek egy nyugat-magyarországi alkatrész logisztikai központ esetleges felépítéséről, de tudni kell, hogy a kínaiak számos tényezőt vesznek figyelembe, köztük egy ország gazdaságpolitikai kiszámíthatóságát is - mondta a szakember. A kedvező földrajzi fekvés, az autópályák csak kis előnyt jelentenek. Csillag István hangsúlyozta, a kínai befektetési döntéseket alapvetően a kiszámíthatóság, a megbízhatóság motiválja. Ilyen előnyökkel jelenleg Magyarország nem rendelkezik a vetélytársakhoz képest. Az ország gazdasági méretei sem igen érik el a kínai érdeklődési küszöböt.
Csillag István az első kapcsolatfelvételkor tárgyalt a Hainan csoport vezetőivel a Malév eladásáról. A kínaiakat azért érdekelte a magyar légitársaság, mert belépőt jelentett volna az uniós légi szállítási piacra. A szakember szerint a magyar kormány várakozásai túlzottak voltak és ma már a nemzeti légitársaság nem olyan vonzó, mint 7-8 éve.
A reményeket az is éltethette, hogy a Hainan-csoport érdeklődött a hat repülőteret, közöttük a budapestit is üzemeltető Hochtief felvásárlása iránt. Az üzlet egyelőre nem köttetett meg, vélhetően a vételár körüli vita miatt, hiszen a Hochtief-et 1,6 milliárd euróért adnák, de a kínaiak csak 1 milliárd euróért vennék meg.
A 100 százalékban kínai tulajdonban lévő BorsodChemnek nemrégen 1,1 milliárd eurós hitelt nyújtott a kínai állami tulajdonban lévő Bank of China, amit a magyar kormány saját jelentős sikereként könyvelt el. A kínai-magyar kormány tárgyalásain szó esett vasúti, közúti fejlesztésekről. Egyelőre egyetlen kapavágás nem történt és egyetlen euró sem érkezett. A mosoly-diplomácia keretében a Magyarországra látogató kínai állami és pártvezetők azt is megígérték, alaposan bevásárolnak a magyar állampapírokból. Eddig egy viszonylag jelentéktelen aukciós ügyleten kívül semmilyen más lépés nem történt.A kínai kártyát magyar belpolitikai, még csak nem is gazdasági kérdésnek tartja Csillag István.
Az elemzők szerint a szaúd-arábiai és az orosz szél sem fúj erősebben a kínainál. Ráadásul, azóta elhunyt a szaúdi trónörökös, akivel Orbán Viktor tárgyalt. A sivatagi királysággal is csupán közhelyekre tellett. Az ismert helyzetben lévő magyar kis- és középvállalkozások pozícióit javítaná az Orbán kormány, amire a szakemberek szerint nagyon csekély az esély. A hatalmas és igényes orosz piac ugyan közel van, de Moszkvával éppen az első Orbán kormány jegelte a magyar kapcsolatokat, s azután ellenzékben is folyamatosan támadta a szocialista kormányokat az orosz-magyar viszony javításáért és a szakértők emlékeztetnek az orosz állami tulajdonban lévő Szurgutnyeftegaz MOL részvénycsomagjának magyar állami felvásárlása körüli botrányokra is.

   ٭٭٭

Közben hírt kaptunk arról is, hogy Kínai nyelvet is oktatnak jövő ősztől egy pécsigimnáziumban.

Kína miért mentené meg Európát?

Akkor most kell kínai segítség,

vagy nem kell?

 

Pár nappal ezelőtt, az euróválság kapcsán még arról cikkezett a hazai és az európai sajtó, hogy Nem kell kínai segítség! Meg arról is, hogy Európának Kína nélkül kell boldogulnia. Aztán arról is szó esett – ugyancsak a közelmúltban -, hogy Obama a kínaiak bajszát kezdte huzigálni Ázsiában. Mire a kínai elnök gyorsan reagált, és megtudhattuk, hogy Ven Csia-pao burkoltan figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne üsse az orrát olyasmibe, ami nem rá tartozik. Barack Obama a tűzzel játszik – írta az egyik magyarországi internetes portál. Közben egy másik oldalon pedig arról olvashatunk, hogy Kína újabbterületen hagyhatja le az USA-t, illetve van ahol már le is hagyta. Mindezek után jogosnak tűnik a kérdés: Ugyan miért mentené meg Kína Európát? Az index.hu az alább olvasható cikkében erre a kérdésre keresi a választ.

 

A politikai kapcsolatok nem problémamentesek, így inkább gazdasági érdekek motiválják Kínát, hogy beszálljon az eurósánc feltőkésítésébe, és általában az európai államok finanszírozásába – mondja Cao Heping, a Pekingi Egyetem közgazdásza. A kínai kormánynak ugyanakkor egyre nagyobb energiát kell fordítania az ország belső problémáinak megoldására is.

Az elmúlt hetekben folyamatosan zajlottak a találgatások arról, hogy Kína milyen szerepet játszhat Európa kimentésében az adósságválságból. Az államnak óriási, 3200 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, és az egyik fő exportpiacnak számító eurózóna összeomlása Kína gazdaságára is drámai hatással lenne. Nem véletlen tehát, hogy sokan tőlük várnak segítséget.

100-200 milliárd euró

„Mintegy 100-200 milliárd eurót fektethet be Kína európai állampapírokba, valamint az eurósánc (EFSF) feltőkésítésébe” – mondta lapunknak Cao Heping, a Pekingi Egyetem Közgazdaságtani Iskolájának professzora. Kína külföldi befektetéseinek értéke tavaly meghaladta a Világbank 106,3 milliárd dollárját. Ez az összeg nagyjából megegyezik egy közepes tartomány ötéves fejlesztési keretével – érzékeltette a keret nagyságát a kínai professzora.

A befektetés nemcsak Európát segítene kihúzni a bajból, Kína is sokat profitálhat belőle. Egyrészt a mostani főként dolláralapú megtakarításait szélesebb palettára helyezheti, másrészt hosszabb távon politikai előnyei is származhatnak a segítségnyújtásból.

„Ha váratlan problémák merülnek fel az eurózóna válságával összefüggésben, az az egész világ regionális együttműködései szempontjából katasztrófát jelentene. Pedig ezek rendkívül fontos szerepet játszanak a világgazdaságban” - mondta Heping a kínai lépés gazdasági vetületéről.

Elsősorban gazdasági kérdés

„Ez egy gazdasági kérdés politikai környezetben. Ugyanakkor Kína számára a gazdasági vetület a meghatározó, mivel a politikai együttműködést jórészt keresztülhúzza a múltbeli kölcsönös megértés hiánya” – tette hozzá a közgazdász.

Így Kína várhatóan olyan biztosítékokat fog kérni a pénzéért cserébe, amik önmagukban is garantálják, hogy nem lesz veszteséges a befektetés. Ugyanakkor Kínának érdeke lenne a kapcsolatok javítása, például a kereskedelmi akadályok, vámok leépítése is – ez pedig vélhetően fel is merül a tárgyalásokon.

De azért politika is

A hivatalos pekingi álláspontból persze az is kiderült, hogy a kínai segítségnyújtásnak igenis politikai szerepe is van. Az eurózónának szánt, akár százmilliárd dolláros támogatásnak van két feltétele – mondta még november elején Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja. Márpedig a feltételek felsorolása során arról is beszélt: „ha Kína befektet és támogatja Európát, érthető, hogy az érdekeit illetően egy kicsit nagyobb megértést vár el”.

Hasonlóan sokatmondó volt – legalábbis a diplomácia általában visszafogott nyelvezetét ismerve – Kína budapesti nagykövete, amikor a nemrég a Corvinus egyetemen tartott előadásában azt mondta: a pekingi kormány hajlandó a nemzetközi együttműködésre, de ennek előfeltételéül nevezte, hogy külkapcsolatai „kölcsönös tiszteletre, megértésre és bizalomra épüljenek”, és arról is beszélt: nehezíti az európai-kínai kapcsolatokat, hogy a kontinensen „még most is tesznek felelőtlen kijelentéseket” az országával kapcsolatban.

Arról, hogy Magyarország állampapír-piaca miért lenne vonzó az ázsiai országnak, Heping lapunk kérdésére úgy vélte: a befektetések diverzifikálásába beletartozik, hogy Kína az eurókötvények vásárlása után szétnéz a környéken is.

Nem nézik jó szemmel

Csakhogy amíg a kínai dollár- vagy eurómilliárdok alkalmasak lehetnek a nyugat-európai politikusok jóindulatának megvásárlására, a kritikus hangok lecsendesítésére, addig ugyanez a folyamat erősítheti a belső elégedetlenséget.

November elején arról számolt be a Reuters, hogy a múlt pénteki G20-csúcs előtt több tízezer üzenet jelenet meg kínai blogokon arra kérve a kínai vezetőket: ne adjanak pénzt a bajba jutott európai országoknak. „A kínai munkások átlagjövedelme pár dollár, az európaiaké több ezer euró. Tényleg Kínára van szükségük, hogy megmentse őket?” – idézte az egyik blogbejegyzést a hírügynökség, megjegyezve: a kínaiak szerint a pénznek sokkal jobb helye lenne otthon, kisegítve az ország szegényeit, többet fordítva munkahelyteremtésre, az alapvető élelmiszerek árának támogatására.

Egy Kína-szakértőnek a kínai kormányzati kommunikáción alapuló elemzése szintén arra mutat: a világválság megoldására ne Pekingtől várjuk a megváltást, mert most magukat kell megváltaniuk. Az országban „sok a belső feszültség, a társadalom elégedetlensége nő” – írja az elemző, mondván: az átlagos kínai mindettől „kissé frusztrált, kicsit dühös”, és mindinkább megtapasztalja azt, hogy ezekkel az érzéseivel nincs egyedül. A szakértő szerint ezért egyre valószínűbb az, hogy a belső feszültségek feloldása miatt a kínai globális gazdasági szerepvállalás visszafogásával kell számolni.

TOVÁBBRA IS MEGOLDATLAN A PAELSZTIN KÉRDÉS

Úgy tűnik, továbbra sincs megoldás sem a Palesztin állam elismerését, sem a palesztin ENSZ-tagságot illetően. Közben az izraeli belügyminisztérium egy keddi bejelentés szerint, újabb 1100 lakás felépítését engedélyezte a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében… Rövid összeállításunk e téma legfrissebb híreit ismerteti.

 

Törökország bírálta Izraelt

Ankara elítélte az izraeli kormányt, amiért engedélyezett egy újabb kelet-jeruzsálemi lakásépítési tervet.

A török kormány szerint a lakásépítés engedélyezése igazolja a palesztinok ENSZ-felvételi kérelmét. "Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium.

A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű".

Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum.
Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat.

Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró segélyflottilla vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát.

Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.

(hirado.hu)

Ankara bírálja Izraelt, s kiáll a palesztin ENSZ-tagság mellett

Szerző: mti

"Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium. A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű". Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum. Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró "segélyflottilla" vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát. Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.

BT-ülés Palesztina ENSZ-tagságáról

Szeptember 26-án nyilvánosságra hozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács szeptember 28-án délelőtt 9 óra 30 perckor gyűlést tart Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelméről.

Az ENSZ vonatkozó szabályai szerint a szakértő bizottság javaslati beszámolót ad át a Biztonsági Tanácsnak.

Palesztina ENSZ-tagságához a BT 15 országából 9-nek kell igennel szavaznia, és egyetlen állandó tag vétója is elegendő a felvétel meghiúsulásához. Korábban Kína, Oroszország, Dél-

Afrika és India bejelentette, hogy támogatják Palesztina kérelmét. De Barack Obama amerikai elnök szeptember 21-én azt mondta, hogy az Egyesült Államok meg fogja vétózni Palesztina ENSZ-tagságát.

(Kinai Rádió)

Izrael megfosztotta Palesztinát a tárgyalási lehetőségtől

A világszervezet Biztonsági Tanácsa megvizsgálja Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelmét. Szenzáció nem várható, miután az Egyesült Államok már közölte, hogy él a vétójoggal. Ennek ellenére a vita élénk lesz.

Palesztina ENSZ-tagságának hívei és ellenzői egyetértenek egy dologban: arra hívják fel a palesztinokat és az izraelieket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. De amíg Oroszországban arról vannak meggyőződve, hogy Palesztina szuverén államként való elismerése ösztönzést ad a békés rendezésnek, a nyugati partnerek ellenkezőleg: ők a palesztin – izraeli nézeteltérések megoldását tartják a legfontosabbnak. Ehhez viszont minimum fel kell újítani a tárgyalásokat. A nemzetközi közvetítői kvartett – Oroszország, az USA, az ENSZ és az EU – kemény feltételeket állított Izrael és Palesztina elé. Egy hónapon belül tartsanak magas szintű találkozót, majd három hónap alatt egyezzenek meg a területi problémákban, hat hónap múlva oldják meg a még fennmaradt kérdéseket.

Ez a terv Izrael számára kedvező, mert nincs szó benne az 1967-es határokról, sem pedig a települések építésének befagyasztásáról, miközben a palesztinok ezeket feltételként szabták ki a tárgyalásokhoz. Izrael közölte, hogy elfogadja a tervet. De ezzel együtt azt is közölték, hogy Kelet-Jeruzsálemben 1100 házat építenek. Ismeretes, hogy a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tartják eljövendő fővárosuknak.

Ezt a döntést elítélte a palesztin – izraeli rendezés valamennyi képviselője. A francia Külügyminisztérium provokációnak nevezte az izraeli bejelentést. Az amerikai Külügyminisztérium csalódottságának adott hangot. A palesztinok pedig az izraeli döntésben a helyzet reális rendezéséről való lemondást látják.

A terv, ami korábban is nagyon bizonytalannak látszott, most még a kipróbálási lehetőségét is elveszti – véli Jevgenyij Szatanovszkij, az orosz Közel-Kelet Intézet elnöke.

- Világos, hogy a palesztin állam kialakításának terve, ami most a világszervezet asztalán van, nem realizálható. Abszolút irreálisak azok a paraméterek, amelyek alapján a palesztinok készek a megállapodásra. Az ő legkisebb követelményeik jelentősen meghaladják azokat a maximális engedményeket, amelyekre kész lehet Izrael.

A közeli időszakban nem lesznek tárgyalások Palesztina és Izrael között. Vagyis nem lesz palesztin állam. De ez, a palesztinok véleménye szerint, csak idő kérdése. Palesztinát már 131 ország, az ENSZ-közgyűlés tagállamainak kétharmada ismerte el. Mahmúd Abbász ENSZ-közgyűlési beszédét megtapsolták, Izrael és az Egyesült Államok képviselőit kivéve.

(Oroszország Hangja Rádió)

A lányok 95 százaléka fog általános iskolába járni Kínában

Csökkenteni akarják az analfabéták számát

Egy hétfőn megjelentetett hivatalos dokumentum szerint a központi kínai kormányzat eltökélt amellett, hogy az elkövetkező 10 éven belül a lányok 95 százaléka számára lehetővé teszi, hogy részt vegyen a kötelező iskolai oktatásban.

A tervezetet a Kínai Államtanács dolgozta ki, és az áll benne, hogy a központi kormány mindenki számára egyformán elérhetővé akarja tenni a kilencosztályos ingyenes iskoláztatást, de különösen a lányok számára, akik nagyobb valószínűséggel szoktak kimaradni az iskolából.
A tervezet szerint 2020-ra a lányok 90 százaléka középiskolába, 40 százaléka pedig felső középiskolába is fog járni. A fiatal nők közötti analfabétizmus arányát ugyanezen idő alatt 2 százalék alá akarják csökkenteni.
(China Radio International) 

Mégsem rózsás a médiaipar jövője?

Kína és India maradnak a világgazdaság fő mozgatórugói

A Magna Global becslései szerint a világ médiatulajdonosai a 2010-es 8 százalékos újraéledés után 2011 során kisebb mértékben, 5,2 százalékkal növelik reklámbevételeiket, ami alulmúlja a korábban publikált 5,6 százalékos várakozásaikat.

A Magna Global, az IPG Mediabrands szervezete frissített globális reklámköltés becslést adott ki egy átfogó modell alapján, amely több mint 60 ország adatait tartalmazza 2000 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan. Eszerint módosultak azok a mutatók, amelyeket 2010 decemberében tettek közzé. Bár tovább növekednek majd a médiaipar bevételei, de csak kisebb mértékben: a 2010-es 8 százalékos újraéledés után 2011 során kisebb mértékben, 5,2 százalékkal növelik reklámbevételeiket, ami alulmúlja a korábban publikált 5,6 százalékos várakozásaikat.

Javultak viszont a hosszú távú növekedési ráták amelyek a fejlődő piacoktól való magasabb növekedési elvárásokat tükrözik 2016-ig. Az iparági világszintű átlag éves növekedési ráta (angolul Calculated Annual Growth Rate - CAGR) az elkövetkező 5 évre 6,8 százalékos növekedés, szemben a 2010 végén publikált 6,3 százalékos várakozással.

Forrás: MagnaGlobal

A televízió 2010-ben a Magna adatai szerint jelentősen visszaerősödött és tartja vezető szerepét a világon mindenhol, a hirdetési piacból való több mint 40 százalékos részesedésével. A hagyományos televíziós reklám 2016-ig várhatóan évi átlag 8,3 százalékos növekedést produkálhat. A világ legnagyobb tévés piacán, az Egyesült Államokban minden más régiónál magasabb részesedést ér majd el.

Ezzel egyidejűleg az online reklámpiac 2012-re megelőzheti a jelenleg második helyen álló napilap piacot, amely újabb gyengülést szenved el 2011-ben. Az online piac 2016-ra elérheti a 129 milliárd dolláros (24,6 ezer milliárd forintos) volument.

A Magna előrejelzése gyenge hanyatlást jelez a sajtó bevételeiben, amely alulmúlja a korábbi, alig 1 százalékos növekedést jelző várakozásaikat. A következő öt év folyamán azonban a napilapok és magazinok globális piaca együttesen éves átlagban 1,6 százalékkal bővülhet - elsősorban a vezető ázsiai piacoknak köszönhetően (India, Kína). Ez utóbbi adat növekedést mutat a Magna, korábban, még 2010 decemberében publikált adatához képest, amely 1,2 százalék volt.

Kína és India a világgazdaság fő mozgatórugói maradnak, így e szerepük a médiaiparban is érvényesül. Kína reklámpiacának teljesítménye 2011-ben 20,4 százalékkal erősödhet, 188,7 milliárd jüant (azaz 28,1 milliárd dollárt vagy 5,3 ezer milliárd forintot) generálva, ezzel 2012-re a világ második legnagyobb piacává válva, amely állandó árfolyam mellett 33,6 milliárd dollárt (6,4 ezer milliárd forintot) jelent majd. Ez pedig 2016-ra közel megduplázódhat, feltéve, ha az ország valutáját engedik erősödni – áll a Magna jelentésében. India hirdetési piaca 21,6 százalékkal bővülhet 2011 folyamán, ezzel 243,9 milliárd rúpiás (azaz 5,3 milliárd dolláros vagy 1 ezer milliárd forintos) volument elérve. A következő öt év során 18,6 százalékos átlag éves növekedési rátát becsül a Magna helyi pénznemben számítva. Az indiai valuta felértékelésével párosítva ez pedig 2016-ra 16,5 millió dollárt (3,1 ezer milliárd forintot) generáló reklámpiaci növekedést jelenthet.

A világ legnagyobb hirdetési piacán, az Egyesült Államokban a gyártás stagnál és májusban számos nagy kiskereskedelmi cég értékesítési volumene elmaradt a piaci várakozásokhoz képest, ami miatt a Magna némileg lefelé korrigálta a 2011-es előrejelzéseit, a korábbi 3,1 százalékos növekedésről 2,9-ra, amely nem tartalmazza a politikai és olimpiai hirdetések befolyását.

Európa legnagyobbjai közül a legerősebbjének és a régió fontos exportőrének számító Németország ipari kibocsátása márciusról áprilisra 0,6 százalékkal csökkent. Míg a japán földrengés következtében több gazdasági mutató ingadozhat, Európa legnagyobb hirdetési piacain már az esemény előtt is lassulás jelei mutatkoztak.

A Magna Ázsia-Óceániára vonatkozó átdolgozott reklámköltési becslései 2011-ben a korábbi, 10.2 százalékos várakozásaikhoz képest lassabb, 8,1 százalékos növekedést hozott, de hosszútávon ezeken a piacokat továbbra is optimista a médiaügynökségi csoport, 2011 és 2016 között éves átlagban 9,5 százalékkal nőhetnek, kevéssel a korábbi 9,4 százalékos korábbi becslésük felett. Latin Amerika 2011-ben is erős marad, kb. 15,8 százalékos éves átlagnövekedést várnak 2011és 2016 közötti időszakra a Magna Global szakértői.

(forrás: Kreatív Online)