Törökországból Irakba, Kazasztánba, Európába és Szaúd-Arábiába repülnek

ÚJ ATLASJET GÉPEKKEL

A török Atlasjet lesz a kanadai Bombardier repülőgépgyár új CSeries regionális utasszállító repülőgépének az első diszkont felhasználója. Erről még tavaly novemberben állapodtak meg a felek a Dubai Airshow keretében. A szándéknyilatkozat szerint 10 plusz 5 gép vásárlásáról szól a megállapodás a CSeries család CS300-as változatára vonatkozóan. Az üzlet értéke 776 millió dollár, amely 1,18 milliárdra változik, ha az öt opciós gépet is fixen megrendeli a török fuvarozó.
Az Atlasjet török diszkont légitársaságot 2001-ben alapították elsősorban a belföldi úticélok légi úton való elérése érdekében. Jelenleg 17 repülőgépet üzemeltet a vállalat, amelynek a gépei immár nem csak Törökországon belül, hanem nemzetközi útvonalakon is repülnek menetrend szerinti és charter forgalomban. Az Atlasjetet a Ersoy Turistik Servisleri, azaz a török utazási irodák szövetsége üzemelteti. A légitársaság a belföldi útvonalakon kívül repül még Törökországból Irakba, Kazasztánba, Európába és Szaúd-Arábiába. A diszkont légitársaság fő bázisrepülőtere az isztambuli Atatürk International légikikötő, amely mellett még az izmiri Adnan Menderes repülőtérről és az Antalya nemzetközi repülőtérről is indítanak belföldi és nemzetközi járatokat.
A Bombardier piaci elemzése szerint a török légitársaságok is - hasonlóan a közel-keleti fuvarozókhoz - jelentős szerepet játszanak majd a légi közlekedés további fejlődésében. Hasonlóan az Arab-öböl beli szállítmányozókhoz, a török légi fuvarozók gazdasági mutatói is folyamatos eredmény növekedést mutatnak, s a török légitársaságok új gépeinek a száma is állandóan gyarapodik.
A Bombardier a növekvő piaci igények figyelembe vételével tervezte meg a legújabb CSeries regionális utasszállító repülőgép családot, amely a 100-149 üléses gépek kategóriájában kíván piaci részesedést szerezni. Az új gépcsalád első példánya várhatóan 2013-ban debütál majd. A gyári elképzelések szerint a CSeries gépek 15 százalékkal olcsóbban üzemeltethetőek majd, mint az azonos kategóriájú más regionális gépek, és 20 százalékkal kevesebb lesz az üzemanyag fogyasztásuk az új Pratt & Whitney PurePower PW1500G hajtóműveknek köszönhetően. A gép hatótávolsága 5463 km lesz és várhatóan 5,4 tonnával kisebb lesz a maximális felszállósúlya, mint az kategória más hasonló méretű repülőgépeinek.
A gyárnak jelenleg 133 fix megrendelése van a CSeries család egyes típusaira többek között a Republic Airwaystől, a Lufthansatól, a Korean Air-től, a Braathens Aviation-től és más, eddig meg nem nevezett fuvarozóktól. Ezek mellett további 119 gépre vonatkozó opciós megrendelése is van a Bombardiernek a fenti légitársaságoktól, illetve 30 gépre vonatkozó szándéknyilatkozatot írtak alá az orosz Ilyushin Finance Co.-val.
(AeroMagazin)

PKK szimpatizánsok tüntetése Budapesten

KURD TERRORISTÁK ZÁSZLAJA ALATT

Érdekes cikk jelent meg ma az egyik magyarországi napilapban. Az újság helyszíni tudósítója számolt be róla, hogy a PKK (az 1978-ban Abdullah Öcalan által alapított kommunista kurd terrorszervezet – teljes nevén a Kurdisztáni Munkáspárt) szimpatizánsai rendeztek tüntetést a magyar fővárosban. Az utcán a PKK zászlóival és bebörtönzött szeparatista kurd vezető, Abdullah Öcalan fényképével felvonuló tüntetők gyereket használtak fel arra, hogy tudassák a világgal a mondanivalójukat. A demonstráció részvevőiről készült képek alapján azonban úgy tűnik, a közreműködők egy része (az arcvonásaik alapján) nyilvánvalóan nem lehetett „harminc pesti kurd”, de talán még annak fele sem.

A meglehetősen egyoldalúra sikeredett tudósításból kimaradt, hogy a december végén, hadműveleti területen elhunyt török állampolgárok tiltott, másutt is a hatóságok által üldözendő tevékenységet folytattak: csempészet közben érte őket bombatalálat. A PKK gyakran kényszerít civileket hasonló tevékenységre, éppen ezért a kormány jelentős összegű kártérítést fizet az elhunytak családjainak. Bár az eset kapcsán sokan egyet nem értésüket fejezték ki, sőt a parlamentben, amelynek kurd nemzetiségű képviselők is tagjai, kisebb vita i kialakult, lévén, hogy a 35 koporsó mintegy egyharmadát a temetéskor a PKK (a budapesti tüntetésen is látható) zászlóival borították be.
A tudósítóknak nyilatkozó kurd tüntetők azt is szépen elhallgatták, hogy Törökországban a PKK aktivistái iskolákat, rendőrőrsöket támadnak meg, rendszeresen megdézsmálják a segélyszervezetek adományait, rettegésben tartják a falvak lakosságát. Vagy, hogy szinte hetente hallnak meg kiskatonák, az utakon, átkelőhelyeken a terroristák által elhelyezett bombák miatt. A PKK elleni harcokban egyébként eddig több mint 5 ezer katona halt hősi halált. Nem kis részük ugyancsak kurd nemzetiségű, ami miatt kurdok és törökök is gyakorta tüntetnek Törökország-szerte. (A PKK megalapítása óta egyébként több mint 4800 civil esett áldozatul a különféle terrorakcióknak, az események során ezen kívül elhunyt rendőrök, csőszök illetve más biztonsági emberek száma is 2 ezer felett van.)
Az AKP vezette török kormány 2002 óta újra és újra megpróbál javítani a kurdok helyzetén, így például ismét engedélyezték a kurd nyelvhasználatát, kurd nyelvű tévé csatornák is működnek (egyik legnépszerűbb pl. a TRT6). A PKK zászlaja alatt harcolók azonban ígéreteik ellenére sem tették/teszik le a fegyvert. Az általuk végrehajtott terrorakciókról, robbantásokról, a leleplezett búvóhelyeikről, az ott talált fegyverekről és robbanóanyagokról a török tévé csatornák gyakran mutatnak be képeket. A hírekben pedig arról is (szinte naponta) beszámolnak, hogy hol fogtak el, lőttek le, vagy sebesítettek meg PKK terroristákat, akiket például kábítószer csempészet során kerít kézre a hatóság.
Irán, Irak, Törökország, és Szíria területén mintegy 40 millió kurd él. Pontos létszámukat senki sem tudja, mintahogyan azt sem, hogy kik is ők valójában. A különféle törzsekre, népcsoportokra oszló kurd nyelvet beszélő nemzetség nem egységes.  A kurdok származásáról, multjáról különféle elméletek vannak. Például Michaelis göttingeni teológus, aki a 18. században élt, és minden valószínűség szerint ő volt a világ első kurdológusa, azt állította, hogy a kurd nyelv a sémi nyelvek csoportjába sorolható, és a kurdok rokonságban állnak a szírekkel.
M. Garzoni szerint, aki az 1787-ben kiadott könyvében (A kurd nyelv nyelvtana és szókincse) perzsa rokonságra hivatkozott és azt állította, hogy a kurdok a médek leszármazottjai. Ezt az elméletet vallotta Vlagyimir Minorszkij (1877–1966) orosz orientalista és kurdológus is.
Tanulmányokat írt a kurdokról, és összegyűjtötte a kurd nemzeti kultúra anyagait is. Véleménye szerint a kurdok Kelet-Iránból vándoroltak nyugat felé… N. J. Marr orosz orientalista nézete szerint a kurdok Kis-Ázsia őslakói és nem vándoroltak sehonnan sehova. A tudósok szerint a kurdoknak sohasem volt saját önálló államuk, bár időről-időre voltak próbálkozásaik, hogy létrehozzák azt.
Mindezek után lássuk a budapesti tudósítást, illetve annak képeit:
 

Gyilkossággal vádolják Törökországot
Harminc pesti kurd negyvenmillióért
Bucsy Levente írása és fényképei
2012. január 07., szombat 17:00
A kurdok tartanak tőle, hogy a török hadsereg szilveszteri mészárlása csak főpróbája volt egy nagyobb népirtásnak, ezért világszerte tüntetéseket szerveznek, hogy bemutassák az „egzotikus Törökország” másik arcát. Az MNO is ott volt a budapesti kurdok demonstrációján, és részletesen kifaggatta a föld 40 milliós, önálló állam nélkül élő nemzetiségének néhány képviselőjét.

A PKK zászlaja és Öcalan képe alatt tüntettek. (Bucsy Levente felvétele)

Gyerekek a tüntetésen. (Bucsy Levente felvétele)

Egzotikus helynek ismerjük Törökországot, ahol a magyar turistákkal messziről jött, várva várt rokonként bánnak. Harminc kurd tüntető azonban egy vérlázító esemény kapcsán úgy döntött, megmutatja az ország másik arcát: december 28-án egy légicsapásban a török hadsereg tehetetlen gyerekek tucatjait lőtte szitává igencsak gyanús összetételű szerekkel, a túlélő sebesültek egy részét pedig – vélhetően kormányzati utasításra – hagyták megölni.

Azon az estén 36 kurd nemzetiségű embert ért légicsapás az ország keleti határvidékén, Sirnak tartományban. Ezek a kurdok – többségükben 12-14 éves gyerekek – cukrot és benzint vittek át Irakból Törökországba, hogy biztosítsák szegényes megélhetésüket. Nekik a csempészet az egyetlen megélhetési forrásuk, más lehetőségük nincs – emelte ki a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület állásfoglalásában a demonstráción Korkut Berrin, aki egy túlélőre hivatkozva hozzátette, hogy F-16-osokról bombázták őket, és a keserű szagú, gyilkos levegőben a legtöbben azonnal halálra égtek, napalm vagy más vegyi fegyver használatát sejtik a háttérben. – Egyes források szerint a támadás után a hatóságok nem engedték a helyszínre még a mentőalakulatokat sem; a hozzátartozók próbáltak odamenni, hogy azonosítsák a sziklák közt összeégett holttesteket. A török média csak órákkal később kezdett el tudósítani a történtekről – fogalmazott a budapesti kurd.

Lábdarabokból azonosítják a gyerekek holttesteit
A török hadsereg azzal magyarázta a mészárlást, hogy a PKK (Kurdisztáni Munkapárt) gerillái közt lehetetlen volt megállapítani, hogy kik voltak a fegyveresek, és kik falusiak. – Ez nem lehetett véletlen baleset, ahogy beállítják – tette hozzá a tüntetés után az MNO-nak nyilatkozó Korkut Berrin, aki bár követeli, hogy találják meg a felelősöket, nem nagyon bízik abban, hogy nyíltan elismeri a török kormány, hogy tudatos mészárlás történt.

A tüntetők szerint is lehetetlen volt megállapítani kik voltak a terroristák, kik a falusiak. (Bucsy Levente felvétele)

– Nekünk sok félnivalónk nincsen, mert itt vagyok Budapesten a gyerekeimmel most már sok éve, és kereskedelemből élek. De azért az már tarthatatlan, hogy meggyilkolt gyerekeket a megmaradt lábuk alapján kelljen azonosítani, mert éppen a kormány sajnálja a pénzt a DNS-vizsgálatra – ad hangot felháborodásának a tüntető, aki elmondta még, hogy körülbelül 16 éve kezdtek Budapestre jönni a kurdok, és itt a törökökkel semmi problémájuk nincs, nem beszélgetnek politikáról, mert elsősorban kereskedelmi kapcsolataik vannak velük, a kurdok másik része pedig vendéglátós.

Világszerte tüntetnek
A tüntetésre az egyesület az alábbi táblákkal érkezett: „A kurdok nem terroristák, csak a jogaikat akarják”; „A török miniszterelnök megparancsolta a kurd gyerekek meggyilkolását”; „A kurd népnek joga van a szabadságra”; „A török kormány vessen véget a kurdok lemészárlásának”; „A török kormány kurd civileket BONBÁZOTT”, a harminc kurd pedig a tüntetés végén folyamatosan azt skandálta, hogy „Gyilkos Törökország!”, valamint azt, hogy „Szabadság, szabadság, Kurdisztánnak szabadság!”. Az MNO – a kurdok helyzete és részletesebb követelései iránt érdeklődve – megkérdezte Begali Sözdent is, aki tört magyarsággal ugyan, de szívesen beszélt.

Ők vajon kik lehettek? (Bucsy Levente felvétele)

– Mi, itt élő kurdok szeretnénk megmutatni a magyaroknak Törökország másik arcát is, hogy ne csak a szépet és a jót tudják. A világ több pontján szervezünk tüntetéseket, főként Európában és Amerikában, mert az nem lehet, hogy balesetnek minősítsék, ami történik. A kormány megmondta, hogy ha nők és gyerekek ellenük fognak fordulni, akkor megölik őket, de a török tévéadók folyamatosan manipulálják az eseményeket, mert nem tudnak olyat mutatni, amit mondanak – sorolta Begali Sözden. Mint mondja, 80 éve megy a küzdelem azért, hogy elismerjék, hogy a kurdok egyáltalán léteznek, de most, hogy már nem tudja a hatalom letagadni létezésüket, jogaikból akarja őket kisemmizni a hatalom. – Autonómiát akarunk, iskolát, szabad kultúrát, mozit, zenét. Börtönben van 110 kurd újságíró, így önkéntesekkel próbáljuk megoldani az országszerte 20-25 milliós kurd kisebbség tájékoztatását. Begali Sözden azt mondja, világszerte csaknem még egyszer ennyien vannak kurdok.
– Tartunk tőle, hogy ez a cselekmény csak egy nagyobb népirtásnak volt a főpróbája, kíváncsi a hatóság, hogy hogyan reagálunk rá. Nem maradhatunk némák – magyarázták az MNO-nak nyilatkozó kurdok, miért fordultak a nyilvánosság felé a török hadsereg tettei után.

Már Törökország is célpont a külföldi munkavállalóknál

 ÖTVEN MAGYAR SZAKMUNKÁS TÖRÖKORSZÁGBA JÖN

Törökország meghódítására indul hamarosan egy maroknyi baranyai csapat, akik egy Isztambul melletti építkezésen kapnak majd munkát. A tervek szerint az ötven szakmunkás a három hónapos próbaidőt követően összesen három évet dolgozna az építkezéseken. Információik szerint a török származású vállalkozó ismeri a magyarok munkabírását, szakmai felkészültségét és az elvégzett munka minőségét, ezért is szervezi innen a munkaerőt. 

Munka a magasban: sokan szinte bármilyen feladatot elvállalnak, akár külföldön, 1300 kilométerre a családtól is, csak meglegyen a kenyérre való.

Miért jelentkeztek az otthonuktól 1300 kilométerre lévő munkára? Mint mondják, elsősorban a fizetés miatt, másrészt nincs szükség nyelvismeretre, de mégis a saját szakmájukban – kőműves, ács, vasbetonszerelő – dolgozhatnak. A pénz megközelítőleg ötszöröse az itthoni építőipari átlagfizetésnek, ez pedig félmillió forintot jelent havonta.

– Munkaruhát, szerszámokat, védőfelszerelést kapunk, a szállást biztosítják, mindössze az étkezésünket kell saját magunknak fizetnünk. Sajnos arra felhívták a figyelmünket, hogy a hazai sonkát, szalonnát és kolbászt felejtsük el, mert nem vihetünk magunkkal húskészítményeket. Legjobban talán az ottani ételektől és az esetleges hasmenéstől félünk.

A magyar szakmunkásokat szigorú körülmények és feltételek várják, a munkafegyelem legkisebb mértékű megsértése esetén azonnal hazaküldik az illetőt saját költségére. A napi munkaidő 12 óra, ebből egy órát tölthetnek el az étkezésekkel.

Miért vállalkoztak erre a munkára? Szinte mindenki egyetértett abban, hogy közelebb nem kapnának ennyi pénzt, és nem biztos, hogy a szakmájukban tudnának elhelyezkedni. Azzal is tisztában vannak, hogy az itthon maradt családtagoknak is nehéz lesz ez az időszak, de csak így tudják kifizetni a lakásra, autóra felvett hiteleket, illetve biztos jövőt alapozni a gyerekeiknek. Mindenesetre azt az ígéretet kapták, hogy a szálláson biztosítják majd az internetet, így könnyebben tarthatják a kapcsolatot a családdal...

Szerző: Hajdu Zsolt (Dunántúli Napló)

 

Forrás: http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/mar-torokorszag-is-celpont-a-kulfoldi-munkavallaloknal-415645

Kommentár:

Örömmel olvastam Hajdu Zsolt cikkét, hogy „Törökország meghódítására indul hamarosan egy maroknyi baranyai csapat”. A Kedves Kolléga nyilván nem tudja, hogy hasonló esetre már korábban, pl. a II. vh. előtt is sor került. Akkor is dél-dunántúli szakemberek jöttek többen is Törökországba, és kőművesként Anatóliában dolgoztak. Sajnos túl sokan nem tudunk ezekről a hajdani munkavállalókról. A magyarokat egyébként mindig szívesen fogadják itt. Ma is számosan élnek magyarok, vagy magyar származású emberek Törökországban. Kár, hogy egykori lapom, a Kedves Kollégák ilyesmiről nemigen tudósítanak. Pedig talán nem ártana, ha az otthoniak, és főként a most három hónapos próbaidőre vállalkozó „ötvenek” tudnák: voltak és vannak itt más magyarok, baranyai, pécsi kötődésűek is! Amúgy török nyelvtudás nélkül kicsit bajos lesz itt boldogulni, az nem túl nagy előny, ha valaki úgy jön ide, hogy még egy pohár vizet sem tud kérni, vagy egy kiló kenyeret sem tud magának venni. A nyelvtudás alapvető követelmény, legalább a legalapvetőbb kifejezéseket, szavakat ismerniük kellene. Amúgy a munka, meg a napi 10-12 órás munkaidő, fizikailag is eléggé próbára teszi az embert. Meg, hogy itt nincs lazsálás az építkezéseken és más munkahelyen sem – ezt saját tapasztalatból mondom!

Törökország haditengerészeti erői megvédik humanitárius konvojait

Törökország és Izrael viszonya tovább romlik

Török hajók kísérni fogják humanitárius terheket szállító hajókat, amelyek Gázába tartanak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan Törökország miniszterelnöke az Al Jazeera TV-csatornának műsorában -adta hírül az Oroszország Hangja rádióállomás.

Közölte, hogy hazája sürgetni fogja, hogy az ENSZ Nemzetközi Bírósága vizsgálja meg Gáza izraeli blokádjának törvényességét.

A két ország közötti kapcsolatok az után romlottak el, hogy 2010 májusában Izrael elfogta a „szabadság flottillát”, amely humanitárius szállítmánnyal tartott Gázába.

Erdogan: török hadihajók fogják kísérni Gázába a segélyhajókat

Bejelentése egy újabb válasz arra, hogy Izrael leszögezte: nem hajlandó bocsánatot kérni a halálos kimenetelű tavalyi kommandós akciójáért. A májusban Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója ellen végrehajtott akcióban kilenc török aktivista vesztette életét, miután ellenállást tanúsítottak a hajót megtámadó (majd az utasokat kifosztó!) izraeli kommandósokkal szemben. Erdogan kedden jelentette be, hogy országa teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel. Burkoltan már akkor kilátásba helyezte, hogy a haditengerészet fokozza járőrtevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. „A török hadihajóknak az lesz a feladatuk, hogy megvédjék azokat a török hajókat, amelyek humanitárius segélyt szállítanak a Gázai övezetbe. Ezentúl nem engedjük meg, hogy ezek a segélyhajók Izrael célpontjaivá váljanak, mint ahogy történt ez a Szabadság nevű flottillával. (Ha ez ismét megtörténne,) Izrael megfelelő válaszban fog részesülni” - jelentette ki Erdogan a tévében. „Törökország határozott lesz azon jogát illetően, hogy ellenőrizheti a területi vizeket a Földközi-tenger keleti medencéjében, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izraelt a természeti kincsek egyoldalú kiaknázásában” ebben a térségben. „Izrael ugyanis elkezdett jogokat követelni magának a földközi-tengeri különleges gazdasági övezetekben. De sohasem fogja megszerezni ezeket a jogokat, mert Törökország, mint az Észak-ciprusi Török Köztársaságért kezességet vállaló állam hozott bizonyos intézkedéseket a térségben, és határozott lesz, amikor ragaszkodnia kell jogához, hogy ellenőrizze a Földközi-tenger keleti medencéjének területi vizeit” szögezte le a kormányfő. Izrael az elmúlt két évben két gázlelőhelyet is felfedezett a tengeri talapzatban, amelyek becslések szerint 24 milliárd köbméter földgázt rejthetnek. Izrael és Libanon között viszont nincs diplomáciai kapcsolat, ezért a tengeri határuk kijelölésére vonatkozó javaslataikat az ENSZ-nek kell benyújtaniuk. Izrael júliusban terjesztette be saját javaslatát a világszervezethez, Libanon már korábban. A javaslatok ellentétben állnak egymással, és egyelőre nem tudni, hogy ki fogja kijelölni a tengeri határt.

(az mtihíre alapján)

Egyre rosszabb Törökország és Izrael viszonya

Törökország teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kedden újságírók előtt jelentette be, hogy „teljes egészében felfüggesztjük kereskedelmi és katonai kapcsolatainkat, beleértve a hadiipari együttműködést is" - közölte az Anatólia hírügynökség.

Ezt azután teszi Ankara miután a zsidó állam nem hajlandó bocsánatot kérni egy török hajót ért tavalyi kommandós akciójáért. A Gázába tartó segélyszállító flottilla vezérhajója elleni támadásban nyolc török és egy török származású amerikai állampolgár vesztette életét.
Törökország előző hét pénteken már kiutasította az izraeli nagykövetet, és felfüggesztette minden katonai megállapodását egykori szövetségesével.

(fn.hu)

A témához érkezett az alábbi hozzászólás (ha igaz) Tel Avivból:

Nyolcezerötszáz éves „kézjegyek” az agyagedényeken

Ősi ujjlenyomatok kerültek elő Törökországban

Nyolcezer ötszáz éves ujjlenyomatok kerültek elő a törökországi Izmirben, ahol egy újkőkori lelőhelyet tárnak fel a régészek.

Törökország dél-nyugati, Égei-tengeri részén található Jesilova Höjük.

 A Yeşilova Höyük  elnevezésű lelőhelyre 2003-ban bukkantak, a feltárásokat két évvel később kezdték meg az Ege Egyetem (Ege Üniversitesi) régészei Zafer Derin docens vezetésével. A szakemberek három kulturréteget különböztetnek meg - a legfelső a korai bizánci időszakból származik, az alatta lévő a római korból, négy méter mélységben viszont az új kőkori letelepedés nyomait fedezték fel.

A Jesilova Höjuk-i ásatások.

A helyszínen i. e. 6500 táján telepedtek meg az első lakosok, s Yeşilova Höyük i.e. 4000-ig folyamatosan lakott volt. A települést tűz pusztította el, a helyszín elnéptelenedett, a későbbi korokban a területet temetőként használták.

Az idei ásatási szezonban olyan agyagedények kerültek elő, amelyeken két személy - a feltételezések szerint egy nő és egy gyermek ujjlenyomatai látszódnak. Találtak szerszámokat, olajlámpásokat, valamint feltártak egy bikát ábrázoló szobrocskát is.

„Az ősi kultuszban a bika a férfit szimbolizálta, de egyben a termékenység jelképe is volt” - fogalmazott Zafer Derin, hozzátéve, hogy a bikaábrázolást némely edényen is felfedezték.
Bár a régészek még keveset tudnak arról, hogy miként éltek Yesilova Höyük lakosai, az már ismert, hogy házaikban „imaszobát” alakítottak ki.

(A ma.hu cikke kiegészítve, helyi információkkal bővítve, pontosítva.)

Törökország lenne az újabb ír csoda?

Törökország bruttó hazai terméke alapján a 16. legnagyobb gazdaság a világon, az ország növekedési üteme Kínáéval vetekszik.

A 2001-es pénzügyi válságot követően Törökországnak sikerült talpra állnia, sőt mi több mára az éves GDP-je alapján a 16. legnagyobb a világon. A sikerben nagy szerepe volt az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), amely már 2002 óta van hatalmon. (És 2011-ben ismét megnyerte a választásokat – a szerk. megjegyzése!)

A pénzügyi válságban elszabadult az infláció, a költségvetési hiány megugrott, a GDP visszaesett és több bank is csődbement. Mára az infláció 6,4 százalékra csökkent, a GDP növekedési üteme 6 százalék feletti, és a 2009. évi költségvetési hiány is a GDP 6,4 százalékára mérséklődött. A 2009-es mélyponttól eltekintve, az ország növekedési üteme egyedülállóan magas az európai országok adatokhoz viszonyítva.

Forrás: Eurostat/Privátbankár

A gazdasági mélypontból való kilábalás, azonban nem volt egyszerű feladat. Nagyszabású privatizációs hullám vette kezdetét, a kormány megszorító intézkedéseket léptetett életbe, emelték a nyugdíjkorhatárt és szigorú kiadáscsökkentő intézkedéseket hajtottak végre. A kormány sikerességét támasztja alá, hogy már harmadszorra választották őket újra valamint, hogy Recep Tayyip Erdoganra, Törökország kormányfőjére úgy tekintenek, mint aki biztosítani tudta a gazdaság számára a pénzügyi stabilitást és a gazdasági növekedést.

A megszorítások mellett, mindeközben autópályákat építenek és vasútvonalakat újítanak fel, nagy összegeket fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére. Az ország eddigi történetének legnagyobb növekedési ütemét produkálta. A kormány további tervei között szerepel, hogy 2023-ra a megduplázza a jelenlegi GDP-t.

Törökországra az uniós csatlakozás miatt nagy nyomás nehezedett, a jogrendet igyekeznek az európai jogrendhez igazítani, valamint az ország nyugatiasodását minél gyorsabban elősegíteni. Törökország 1987-ben nyújtotta be az uniónak csatlakozási kérelmét. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg. Annak ellenére, hogy Törökország több gesztust is tett az EU-nak még mindig maradt több olyan emberi jogi probléma amely megoldásra vár (kurd kérdés). Törökország csatlakozását, azonban más tényezők is hátráltatják, mivel nagy gazdaságról van szó, amely nagy népességgel rendelkezik, az unió tagjai tartanak attól, hogy túlságosan nagy lenne Törökország beleszólása az unió ügyeibe.

(privatbankar.hu)

Kommentár:

Az EU valójában csak hitegette/hitegeti Törökországot a csatlakozási lehetőséggel. Vezető nyugati politikusok nyilatkozataiból viszont tisztán és világosan látszik, hogy valójában nem akarják Törökország csatlakozását. Pedig mára egyértelművé vált: Törökország azáltal, hogy vendégmunkásai már régen az EU minden államában (egyre nagyobb számban) jelen vannak, előbb vagy utóbb dönteniük kell. A folyton csak taktikázó nyugati politikusok nem számolnak azzal, hogy ez a jelentős népesség, amely ma az EU országok gazdaságát (is) gyarapítja, egyszer talán – ha ott sokkal jobbak lesznek a feltételek, amire a cikkben jelzett gazdasági növekedést látva minden remény adott – vissza is térhet az anyaországába…

…és egy érdekes hozzászólás a cikkhez:

Hacsek József  · 2011. augusztus 25. 15:37

Hát igen kérem szépen, mi magyarok hajlamosak voltunk és még mindig vagyunk arra, hogy minden környező országot és embereit lenézzük,lekezelően bánjunk velük stb… pl. Szlovákia, Románia, Horvátország, stb, és most meg lehet nézni hogy mi van. Olvastam tegnap, azt is elismertük hivatalosan nagy nehezen végre, külföldi felmérések alapján, hogy már Romániában is jobb az élet, ha csak 1 fokkal is, de jobb, mint nálunk, főleg az erdélyi részen. 89-ben el volt Románia maradva tőlünk min. 20-30 évvel és 20 év alatt nem hogy behoztak, el is hagytak, mi mit csináltunk ez alatt? Loptunk, csaltunk, hazudtunk? büntetlenül? És most is még azt tesszük! Ausztriától 100 évre voltunk elmaradva, most meg már 200 évvel. Mit akarunk mi? Ez mind a politika hibája, mindenhol gondok vannak és gazdasági válság meg stb, de egy biztos, a világon a magyar politikai elit végzi a leggyalázatosabb munkát, amit a hétköznapi emberek megtapasztalnak, ők nem. Olyan kölcsönből én is tudnék lopni és működtetni rosszul valamit, amit nem én kell visszaadjak és soha nem fogják rajtam számon kérni! Okos nép a magyar, sok nóbel díjassal, ugye? ha-ha-ha.

Törökország: Itt játszott Európa legjobb brazilja

A török liga gólkirálya Alex, a bajnok Fenerbahce csatára lett. A 33 éves játékos 2004 óta szerepel az isztambuli klubnál, s ezúttal 28 találattal végzett az első helyen a listán.
A futballista - aki néhány éve Aleksre "törökösítette a nevét" - összesen 122 bajnoki gólt szerzett a Fener színeiben. Idén a Bucaspor ellen mesterhármast lőtt - egyik találata a klub 3000. élvonalbeli gólja volt Törökországban. Mégsem ez volt az idei legjobb meccse: Aleks májusban ötször volt eredményes az Ankaragücü ellen.
A focista a brazil válogatottban 49 alkalommal szerepelt, s 12 találatot jegyez. Kétszeres Copa América-győztes (1999, 2004), ez volt a második török gólkirályi címe 2007 után, emellett háromszor (2005, 2010, 2011) választották meg az év játékosának Törökországban. Idén ő volt a legeredményesebb brazil légiós Európában - a Videotonos André Alvest megelőzve.
Alexet 19 góllal követi a gólvadászok listáján Buruk Yilmat, a bajnoki második Trabzonspor csatára. A 25 éves játékos idén talált magára - 2006 és 2010 között csupán 16 bajnoki gólt szerzett.
Harmadikként egy légiós végzett, a szenegáli Mahamadou Niang. A 31 éves szélső 2010-ben a Marseille-t hagyta ott a Fenerbahce kedvéért, s 15 gólig jutott. Ez volt Niang hetedik idénye sorozatban, amikor legalább tíz gólt lőtt a bajnokságban.
Említést érdemel még a mezőny kanadai játékosa, Joshua Simpson, aki a Manisaspor tagjaként 12 gólig jutott - ezzel megdöntötte korábbi szezoncsúcsát. A 28 éves szélső ezelőtt a Kaiserslauternben és a Millwallban focizott. Simpson 2004 óta szerepel a kanadai válogatottban, ahol 36 meccsen csupán egy gólt lőtt.

Tovább növekszik a szíriai menekültek száma

Újabb sátortáborok Törökországban

Törökországi hírek szerint az elmúlt napokban tovább növekedett a szíriai menekültek száma, amely immár meghaladta a 10,5 ezret. A török állami tévé (TRT) beszámolói szerint Yayladagi, Altinözü és Reyhanli térségében újabb menekülteknek építenek sátortáborokat. Eddig 2 ezer 569 sátort, közel 20 ezer gyapjútakarót és 10 ezernél több ágyat küldtek a térségbe.

Újabb sátorváros épül Törökország keleti részén