A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oszama bin Laden. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oszama bin Laden. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 17., péntek

CIA-ügynököket tartóztattak le Pakisztánban

Az öt pakisztáni férfi sorsa egyelőre ismeretlen

A pakisztáni hírszerzés elfogott öt olyan CIA-ügynököt, akik segítettek Oszama bin Laden megtalálásában, jelentette hírügynökségi forrásokra hivatkozva a The New York Times. Az öt pakisztáni férfi sorsa egyelőre ismeretlen, az ázsiai ország titkosszolgálata, a sokak által rettegett ISI pedig nem hajlandó nyilatkozni az ügyben.

Mint azt a CIA igazgatóhelyettese, Michael J. Morrel múlt heti szenátusi meghallgatásán elmondta: a pakisztáni titkosszolgálatok őrizetbe vettek öt embert, akik segítették az amerikaiakat bin Laden megtalálásában. Az ügynökök között ott van annak a háznak a tulajdonosa, amelyből megfigyelés alatt tartották a terroristavezér rejtekhelyét, illetve a pakisztáni hadsereg egyik Abottabadban szolgáló őrnagyát is letartóztatták, mert részt vett az akcióban. A pakisztáni hadsereg szóvivője azóta cáfolta az őrnagy letartóztatásának hírét, azonban megerősítette, hogy 30-40 embert valóban letartóztattak a kommandós-akciót követő nyomozás eredményeképpen, tudósít a Bloomberg. Hírszerzési források szerint az őrizetesek kérdése felmerült Leon Panetta CIA igazgató múlt heti pakisztáni látogatása során is, azonban nem sikerült áttörést elérni az ügyben.

A múlt heti meghallgatáson az is kiderült, hogy az Egyesült Államok és Pakisztán között – legalábbis hírszerzési szinten – nem igazán jó az együttműködés. Morrel kérdésre válaszolva egy tízes skálán csupán hármasra értékelte az ügynökségek kapcsolatát. Az amerikai elemzők szerint ez annak jele, hogy bin Laden elfogása valóban törést jelentett a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanis az amerikai hírszerző közösség tagjai nem igazán tartják elképzelhetőnek, hogy a világ egyik legkeresettebb embere az ISI legalább hallgatólagos támogatása nélkül rejtőzhetett volna egy olyan nagyméretű helyőrség mellett, mint az abottabadi támaszpont.
A bin Laden-akció nagy megaláztatás volt a pakisztáni hadsereg számára, amely addig megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel bírt az országban. A bázis közelében végrehajtott akció azonban komoly csapást jelentett a büszke katonák számára, és ennek következtében az egyébként is rendkívül feszült pakisztáni-amerikai kapcsolatok is tovább romlottak. Nem javít a helyzeten az sem, hogy Pakisztánban rendszeressé váltak az amerikai robotrepülők által végrehajtott légicsapások, amelyek sokszor jelentős civil áldozatokkal is járnak, és a pakisztáni kormány szerint durván megsértik az ország szuverenitását. A szenátusi bizottság tagjai szerint a CIA-ügynökök letartóztatása is azt mutatja: válságban van a két ország együttműködése.
Az utóbbi időben a pakisztáni titkosszolgálatok már nem olyan készségesek az amerikaiakkal szemben, mint korábban, mutat rá a The New York Times elemzése. A cikk szerzői szerint az ISI egyre jobban eltávolodik a CIA-tól, és a pakisztániak már nem hajlandóak felderítést végezni az amerikai ügynökségek számára. Az iszlámábádi kormány ezen kívül jelentősen megszigorította a vízumkiadás feltételeit is, így az amerikai ügynökök már nem tudnak olyan könnyen bejutni az ázsiai országba, mint azt korábban megtehették, illetve a robotrepülők bevetését is korlátozná a pakisztáni kormány.
Egy biztos: a korábbi szoros együttműködés az Egyesült Államok és Pakisztán között már végleg a múlté. Az USA elemzői körében egyre jobban terjed az a nézet, hogy bin Laden az ISI – és közvetve a pakisztáni kormány – támogatása nélkül nem tudott volna ilyen sokáig elrejtőzni a végzete elől. A pakisztáni vezetés erre válaszul egyre inkább Kína felé fordul, és Pekingtől remél támogatást biztonságának garantálásához, ami egyrészt katonai, másrészt gazdasági együttműködés formájában valósul meg.
Forrás:



Zavahiri az al-Kaida új vezetője

AZ USA MÁRIS VÉRDÍJAT TŰZÖTT KI A FEJÉRE

Az MTV1 híre:
Oszama bin Laden utódjának választották az egyiptomit. Az amerikai hatóságok vérdíjat tűztek ki elfogásáért.
A megölt Oszama Bin Laden nyomdokaiba lépett Aiman al-Zavahiri. A férfi eddig a terrorszervezet egyik vezető helyettese volt, de mára egyértelműen az al-Kaida fejévé vált. 
A terrorhálózat az egyiptomi Aiman al-Zavahirit választotta új vezetőjévé. Ez egy videóüzenetből derült ki, melyet csütörtökön egy iszlám weboldalon tettek közzé. A terrorszervezetben kisebb vita alakult ki, mikor kiderült al-Zavahiri lenne bin Laden utóda, hisz a vezetőnek folytatnia kell a meghirdetett „szent háborút”. Az egyiptomi vezetőt nem tartják annyira ékesszólónak, de elfogadták, mert kétség kívül az egyik legtapasztaltabb al-Kaida tag. 
Aiman al-Zavahiri
 Zavahiri kinevezése azonban nem meglepetés, ugyanis ő volt bin Laden hivatalos képviselője, és a terrorszervezet egyik alapítója.  Az elmúlt időszakban Zavahiri videóüzenetekben további terrorcselekményekkel fenyegetőzött, de ekkor még kinevezéséről nem volt szó. 
Zavahiri volt bin Laden jobb keze, őt tartják a 2001. szeptember 11-ei események egyik irányítójának, de a nevéhez fűződik a kenyai és a tanzániai követségeken elkövetett robbantások is. Az amerikai hatóságok 25 millió dollár vérdíjat tűztek ki elfogásáért. 
Forrás:

További kapcsolódó információk:




2009. augusztus 6., csütörtök

Afganisztánban katonai akció indult

MAGYAR RÉSZVÉTELLEL
Az MTI jelenti: 2009. augusztus 5. 20:00
Magyar katonák részvételével indított katonai akciót az afgán hadsereg és a rendőrség az ország Baglán tartományában szerda reggel - jelentette Kabulból az Új-Kína hírügynökség. A Honvédelmi Minisztérium az MTI érdeklődésére se nem cáfolta, se meg nem erősítette az Új-Kína hírét. Abdul Ahad, a tartomány egyik magas rangú katonai vezetője a kínai hírügynökségnek elmondta: a Falcon (Sólyom) fedőnevű akció célja, hogy a közelgő választások előtt megtisztítsák a területet a tálibokat támogató erőktől és így biztosítsák a tartomány biztonságát. A katonai vezető szerint a tálibokat, az al-Kaidát és más terrorszervezeteket támogató erők aktív tevékenységet folytatnak a tartományban.
Az MTI érdeklődésére a Honvédelmi Minisztérium azt a választ küldte, hogy az afganisztáni Baglán tartományban szolgáló magyar Tartományi Újjáépítési Csoport, illetve Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport folyamatosan végzi feladatait, "a magyar katonák jól vannak".
A közleményben hangsúlyozták: a tárcának a NATO-műveletek részleteivel kapcsolatban "nincs hatásköre tájékoztatást adni, ilyen információt kizárólag az ISAF parancsnokság tájékoztatásért felelős szerve adhat". Hozzátették, hogy folyamatban lévő műveletekről a NATO irányítás alatt tevékenykedő nemzetközi biztonsági erők (ISAF) sem szoktak részletes információkat adni a sajtónak, mert az veszélyeztetné a műveletek sikerét és az abban részt vevő katonák biztonságát.Forrás: http://www.mti.hu/cikk/408981/


Kapcsolódó információk:

MAGYARORSZÁG AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSA
...jelentős pénzügyi fedezetet kell biztosítani....



„Hazánk afganisztáni szerepvállalása még 2001-ben kezdődött, amikor az országgyűlés határozatot hozott a terrorizmus elleni harc támogatásáról, illetve az Egyesült Államok vezette, Afganisztán elleni Tartós Szabadság (Operation Enduring Freedom) hadműveletben résztvevő erők „átvonulási” támogatásáról. Ezt követően 2002-ben született újabb országgyűlési határozat, amely engedélyezte az ISAF erők átvonulását….”
„A katonai hadművelet befejeztével Magyarország is csatlakozott az Ideiglenes Afgán Kormányt segítő békefenntartáshoz. Ennek megfelelően 2002 decemberében döntött az országgyűlés az afganisztáni ISAF műveletben történő részvételről. Ez egy maximálisan 50 fős egészségügyi kontingens féléves részvételére adott felhatalmazást, mely legkésőbb 2003. december 31-ig befejezi feladatát. 2003-ban egy újabb határozat 2004. december 31-ig, illetve a NATO-vezetésű misszió befejeződéséig hosszabbította meg a legfeljebb 50 főt kitehető kontingens mandátumát..
2003-ban két magyar tiszt az ISAF-III főparancsnokságán törzstiszti beosztást látott el, amely ISAF IV-V időszakában kibővült egy összekötő tiszti beosztással, aki az ISAF és Karzai elnök között töltött be koordinációs feladatokat. Még ebben az évben egészségügyi kontingens került kiküldésre, aminek létszáma 2004 végén bővült. 2004 augusztusától (ISAF VI) egy század erejű alegység vett részt egy norvég-belga-magyar közös zászlóalj harccsoportban, majd 2005. február végétől a belga század kivonása után a ZHCS norvég-magyar-lett összetételűvé alakult. 2006 februárjában a norvég egységet olaszok váltották fel. Jelenleg az ISAF-VIIben egy 135 főből álló könnyűgyalog század teljesít szolgálatot, és 61 fő dolgozik egyéni beosztásokban.
A jövőben átalakul Magyarország afganisztáni szerepvállalása, 2006 szeptemberétől 2 éves időszakra átveszi Hollandiától a baghlani PRT vezetését. Kezdetben megközelítőleg 145 fővel indul a PRT-s tevékenység beindítása, majd - várhatólag - jövő év tavaszától 175 főre bővül a PRT-ban dolgozók létszáma. A PRT feladatainak végrehajtásában a Külügyminisztérium 10 munkatársa is segíti majd a katonai erők munkáját. A Tartományi Újjáépítési Csoport nemcsak nagyobb emberi erőforrást követel hazánktól, hanem jelentős pénzügyi fedezetet kell biztosítani a lakható és élhető környezet kialakításának megteremtésében.”
Forrás: Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési Központ, Afganisztán CIMIC kézikönyve. Budapest 2004. május, illetve az „Afganisztán CIMIC kézikönyve” harmadik, átdolgozott kiadása (2006. augusztus) http://www.hm.gov.hu/files/9/5960/afganisztan_cimic_kezikonyve__3._kiadas_.pdf

USA és a tálibok
Részletek Wagner Péter írásából:
…Amikor a tálibok 1996-ban elfoglalták a fővárost, az amerikai külügyminisztériumban hivatalos szinten is felvetődött a kormányelismerés lehetősége. Az Unocal elnöke lelkendezett, Zalmay Khalilzad (a cég tanácsadója, jelenlegi kabuli nagykövet) pedig egyenesen úgy nyilatkozott: "Az Egyesült Államoknak támogatnia kellene a tálibokat, mert bár fundamentalisták, nem olyan Amerika-ellenesek, mint Irán". Az Unocalnak nyilvánvalóan létfontosságú lett volna, hogy a nemzetközi közösség Afganisztán képviselőjének fogadja el a tálibokat, mert a beruházáshoz szükséges hiteleket csak így kapta volna meg.
Hol volt ekkor Oszama bin Laden? Nos, éppen megérkezett Afganisztánba, és mivel még nem ismerte személyesen a tálibok vezetőjét, Omár mollát, a pakisztáni titkosszolgálat bemutatta őket egymásnak. A Clinton-adminisztráció számára a szaúdi milliomos ekkor még csak a terrorcselekmények fő finanszírozója volt. Ahhoz azonban elég veszélyes, hogy 1997 elején Pakisztánba menjen egy különleges egység, hogy ott felbérelt afgánok és pakisztániak segítségével megpróbálja kiemelni és Amerikába szállítani a terroristavezért. A hírre bin Laden a tálibok fellegvárába, Kandahárba költözött, és szorosabbra fűzte kapcsolatát Omár mollával.
…az Egyesült Államok támadásának és a megvásárolt északi haduraknak köszönhetően az Afganisztán 95 százalékát ellenőrző tálib mozgalom néhány nap után felbomlott, vezetői eltűntek. Az ország ideiglenes vezetőjének Hamed Karzait választották meg, aki 1996-tól történetesen maga is az Unocal [olajvállalat] tanácsadója volt. [És nem mellesleg ma is kettős – amerikai, illetve afganisztáni – állampolgár!]
Forrás:
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0439&article=2004-0927-0933-48SKYY
WAGNER PÉTER: Tálibok és az amerikai (A szerző, tudományos munkatárs a Magyar Külügyi Intézet munkatársai

Egyéb ajánlott olvasnivaló: http://afganisztan.lap.hu/
Korábbi (a témához kapcsolódó) bejegyzésünk: Visszatérnek a tálibok, Tárgyalna a tálibokkal a NATO új főtitkára