A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kurdok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kurdok. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 8., vasárnap

PKK szimpatizánsok tüntetése Budapesten

KURD TERRORISTÁK ZÁSZLAJA ALATT
Érdekes cikk jelent meg ma az egyik magyarországi napilapban. Az újság helyszíni tudósítója számolt be róla, hogy a PKK (az 1978-ban Abdullah Öcalan által alapított kommunista kurd terrorszervezet – teljes nevén a Kurdisztáni Munkáspárt) szimpatizánsai rendeztek tüntetést a magyar fővárosban. Az utcán a PKK zászlóival és bebörtönzött szeparatista kurd vezető, Abdullah Öcalan fényképével felvonuló tüntetők gyereket használtak fel arra, hogy tudassák a világgal a mondanivalójukat. A demonstráció részvevőiről készült képek alapján azonban úgy tűnik, a közreműködők egy része (az arcvonásaik alapján) nyilvánvalóan nem lehetett „harminc pesti kurd”, de talán még annak fele sem.
A meglehetősen egyoldalúra sikeredett tudósításból kimaradt, hogy a december végén, hadműveleti területen elhunyt török állampolgárok tiltott, másutt is a hatóságok által üldözendő tevékenységet folytattak: csempészet közben érte őket bombatalálat. A PKK gyakran kényszerít civileket hasonló tevékenységre, éppen ezért a kormány jelentős összegű kártérítést fizet az elhunytak családjainak. Bár az eset kapcsán sokan egyet nem értésüket fejezték ki, sőt a parlamentben, amelynek kurd nemzetiségű képviselők is tagjai, kisebb vita i kialakult, lévén, hogy a 35 koporsó mintegy egyharmadát a temetéskor a PKK (a budapesti tüntetésen is látható) zászlóival borították be.
A tudósítóknak nyilatkozó kurd tüntetők azt is szépen elhallgatták, hogy Törökországban a PKK aktivistái iskolákat, rendőrőrsöket támadnak meg, rendszeresen megdézsmálják a segélyszervezetek adományait, rettegésben tartják a falvak lakosságát. Vagy, hogy szinte hetente hallnak meg kiskatonák, az utakon, átkelőhelyeken a terroristák által elhelyezett bombák miatt. A PKK elleni harcokban egyébként eddig több mint 5 ezer katona halt hősi halált. Nem kis részük ugyancsak kurd nemzetiségű, ami miatt kurdok és törökök is gyakorta tüntetnek Törökország-szerte. (A PKK megalapítása óta egyébként több mint 4800 civil esett áldozatul a különféle terrorakcióknak, az események során ezen kívül elhunyt rendőrök, csőszök illetve más biztonsági emberek száma is 2 ezer felett van.)
Az AKP vezette török kormány 2002 óta újra és újra megpróbál javítani a kurdok helyzetén, így például ismét engedélyezték a kurd nyelvhasználatát, kurd nyelvű tévé csatornák is működnek (egyik legnépszerűbb pl. a TRT6). A PKK zászlaja alatt harcolók azonban ígéreteik ellenére sem tették/teszik le a fegyvert. Az általuk végrehajtott terrorakciókról, robbantásokról, a leleplezett búvóhelyeikről, az ott talált fegyverekről és robbanóanyagokról a török tévé csatornák gyakran mutatnak be képeket. A hírekben pedig arról is (szinte naponta) beszámolnak, hogy hol fogtak el, lőttek le, vagy sebesítettek meg PKK terroristákat, akiket például kábítószer csempészet során kerít kézre a hatóság.
Irán, Irak, Törökország, és Szíria területén mintegy 40 millió kurd él. Pontos létszámukat senki sem tudja, mintahogyan azt sem, hogy kik is ők valójában. A különféle törzsekre, népcsoportokra oszló kurd nyelvet beszélő nemzetség nem egységes.  A kurdok származásáról, multjáról különféle elméletek vannak. Például Michaelis göttingeni teológus, aki a 18. században élt, és minden valószínűség szerint ő volt a világ első kurdológusa, azt állította, hogy a kurd nyelv a sémi nyelvek csoportjába sorolható, és a kurdok rokonságban állnak a szírekkel.
M. Garzoni szerint, aki az 1787-ben kiadott könyvében (A kurd nyelv nyelvtana és szókincse) perzsa rokonságra hivatkozott és azt állította, hogy a kurdok a médek leszármazottjai. Ezt az elméletet vallotta Vlagyimir Minorszkij (1877–1966) orosz orientalista és kurdológus is.
Tanulmányokat írt a kurdokról, és összegyűjtötte a kurd nemzeti kultúra anyagait is. Véleménye szerint a kurdok Kelet-Iránból vándoroltak nyugat felé… N. J. Marr orosz orientalista nézete szerint a kurdok Kis-Ázsia őslakói és nem vándoroltak sehonnan sehova. A tudósok szerint a kurdoknak sohasem volt saját önálló államuk, bár időről-időre voltak próbálkozásaik, hogy létrehozzák azt.
Mindezek után lássuk a budapesti tudósítást, illetve annak képeit:
 

Gyilkossággal vádolják Törökországot
Harminc pesti kurd negyvenmillióért
Bucsy Levente írása és fényképei
2012. január 07., szombat 17:00
A kurdok tartanak tőle, hogy a török hadsereg szilveszteri mészárlása csak főpróbája volt egy nagyobb népirtásnak, ezért világszerte tüntetéseket szerveznek, hogy bemutassák az „egzotikus Törökország” másik arcát. Az MNO is ott volt a budapesti kurdok demonstrációján, és részletesen kifaggatta a föld 40 milliós, önálló állam nélkül élő nemzetiségének néhány képviselőjét.
A PKK zászlaja és Öcalan képe alatt tüntettek. (Bucsy Levente felvétele)

Gyerekek a tüntetésen. (Bucsy Levente felvétele)
Egzotikus helynek ismerjük Törökországot, ahol a magyar turistákkal messziről jött, várva várt rokonként bánnak. Harminc kurd tüntető azonban egy vérlázító esemény kapcsán úgy döntött, megmutatja az ország másik arcát: december 28-án egy légicsapásban a török hadsereg tehetetlen gyerekek tucatjait lőtte szitává igencsak gyanús összetételű szerekkel, a túlélő sebesültek egy részét pedig – vélhetően kormányzati utasításra – hagyták megölni.
Azon az estén 36 kurd nemzetiségű embert ért légicsapás az ország keleti határvidékén, Sirnak tartományban. Ezek a kurdok – többségükben 12-14 éves gyerekek – cukrot és benzint vittek át Irakból Törökországba, hogy biztosítsák szegényes megélhetésüket. Nekik a csempészet az egyetlen megélhetési forrásuk, más lehetőségük nincs – emelte ki a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület állásfoglalásában a demonstráción Korkut Berrin, aki egy túlélőre hivatkozva hozzátette, hogy F-16-osokról bombázták őket, és a keserű szagú, gyilkos levegőben a legtöbben azonnal halálra égtek, napalm vagy más vegyi fegyver használatát sejtik a háttérben. – Egyes források szerint a támadás után a hatóságok nem engedték a helyszínre még a mentőalakulatokat sem; a hozzátartozók próbáltak odamenni, hogy azonosítsák a sziklák közt összeégett holttesteket. A török média csak órákkal később kezdett el tudósítani a történtekről – fogalmazott a budapesti kurd.

Lábdarabokból azonosítják a gyerekek holttesteit
A török hadsereg azzal magyarázta a mészárlást, hogy a PKK (Kurdisztáni Munkapárt) gerillái közt lehetetlen volt megállapítani, hogy kik voltak a fegyveresek, és kik falusiak. – Ez nem lehetett véletlen baleset, ahogy beállítják – tette hozzá a tüntetés után az MNO-nak nyilatkozó Korkut Berrin, aki bár követeli, hogy találják meg a felelősöket, nem nagyon bízik abban, hogy nyíltan elismeri a török kormány, hogy tudatos mészárlás történt.

A tüntetők szerint is lehetetlen volt megállapítani kik voltak a terroristák, kik a falusiak. (Bucsy Levente felvétele)

– Nekünk sok félnivalónk nincsen, mert itt vagyok Budapesten a gyerekeimmel most már sok éve, és kereskedelemből élek. De azért az már tarthatatlan, hogy meggyilkolt gyerekeket a megmaradt lábuk alapján kelljen azonosítani, mert éppen a kormány sajnálja a pénzt a DNS-vizsgálatra – ad hangot felháborodásának a tüntető, aki elmondta még, hogy körülbelül 16 éve kezdtek Budapestre jönni a kurdok, és itt a törökökkel semmi problémájuk nincs, nem beszélgetnek politikáról, mert elsősorban kereskedelmi kapcsolataik vannak velük, a kurdok másik része pedig vendéglátós.

Világszerte tüntetnek
A tüntetésre az egyesület az alábbi táblákkal érkezett: „A kurdok nem terroristák, csak a jogaikat akarják”; „A török miniszterelnök megparancsolta a kurd gyerekek meggyilkolását”; „A kurd népnek joga van a szabadságra”; „A török kormány vessen véget a kurdok lemészárlásának”; „A török kormány kurd civileket BONBÁZOTT”, a harminc kurd pedig a tüntetés végén folyamatosan azt skandálta, hogy „Gyilkos Törökország!”, valamint azt, hogy „Szabadság, szabadság, Kurdisztánnak szabadság!”. Az MNO – a kurdok helyzete és részletesebb követelései iránt érdeklődve – megkérdezte Begali Sözdent is, aki tört magyarsággal ugyan, de szívesen beszélt.
Ők vajon kik lehettek? (Bucsy Levente felvétele)

– Mi, itt élő kurdok szeretnénk megmutatni a magyaroknak Törökország másik arcát is, hogy ne csak a szépet és a jót tudják. A világ több pontján szervezünk tüntetéseket, főként Európában és Amerikában, mert az nem lehet, hogy balesetnek minősítsék, ami történik. A kormány megmondta, hogy ha nők és gyerekek ellenük fognak fordulni, akkor megölik őket, de a török tévéadók folyamatosan manipulálják az eseményeket, mert nem tudnak olyat mutatni, amit mondanak – sorolta Begali Sözden. Mint mondja, 80 éve megy a küzdelem azért, hogy elismerjék, hogy a kurdok egyáltalán léteznek, de most, hogy már nem tudja a hatalom letagadni létezésüket, jogaikból akarja őket kisemmizni a hatalom. – Autonómiát akarunk, iskolát, szabad kultúrát, mozit, zenét. Börtönben van 110 kurd újságíró, így önkéntesekkel próbáljuk megoldani az országszerte 20-25 milliós kurd kisebbség tájékoztatását. Begali Sözden azt mondja, világszerte csaknem még egyszer ennyien vannak kurdok.
– Tartunk tőle, hogy ez a cselekmény csak egy nagyobb népirtásnak volt a főpróbája, kíváncsi a hatóság, hogy hogyan reagálunk rá. Nem maradhatunk némák – magyarázták az MNO-nak nyilatkozó kurdok, miért fordultak a nyilvánosság felé a török hadsereg tettei után.