Iszlám pénzügyek

ARANY DINÁROK ÉS EZÜST DIRHAMOK

Érdekes hír járta be 2010 őszén a világsajtót: Arany dinárt és ezüst dirhamot, veretett Malajzia egyik szövetségi állama, majd az új törvényes fizetési eszközt használni is kezdték Kelantanban.

A 4.25 gramm tömegű dínár értéke 582 malajziai ringgitnek (183 dollár) felel meg, míg a 3 grammos dirham 13 ringgitel egyenértékű.

A körülbelül 2,1 millió lélekszámú államban több mint ezer üzlet, köztük számos étterem fogadja már el az új fizetőeszközt, melyet ez idáig csaknem 2 millió malajziai ringgitnek (625 000 dollár) megfelelő értékben bocsátottak ki. A kelantani kormányzat szerint a kereslet tartós növekedésének köszönhetően az év végére 60-70 millió ringgit értékű arany- , és ezüstpénz kerülhet forgalomba, melyből már a közalkalmazotti bérek egy részét is fizetni szeretnék. Az arany dínárnak régi hagyománya van a muszlim világban, éppen ezért az új érméket is a hagyományos iszlám törvények szerint verték. A 4.25 gramm tömegű dínár értéke 582 malajziai ringgitnek (183 dollár) felel meg, míg a 3 grammos dirham 13 ringgitel egyenértékű.

Az arany 8 dinár előlapja.

Az arany 8 dináros hátlapja.

Egy kelantani kormány alkalmazott Abdul Aziz Nik Mat nyilatkozata szerint: „A prófétánk életében egy  csirke ára 1 dirham volt, és most is egy dirham (13 ringgit)  körülbelül egy csirkét ér”.
Kelantan példáján felbuzdulva több másik állam is tervezi hasonló arany alapú pénzeszköz bevezetését, amellyel szemben a központi kormányzatnak semmilyen ellenvetése nincsen. Az aranyban rejlő lehetőségeket mérlegelve Malajzia kormánya egy arany dínár alapú elszámolási rendszer bevezetését is tervezi. Partner országai számára megfogalmazott ajánlása szerint az egész iszlám világnak át kellene térnie az arany dínárra, hogy csökkentsék függőségüket a dollártól, és hogy létrehozzanak egy markáns, önálló iszlám pénzügyi rendszert. Amennyiben a trendek ilyen irányban haladnak tovább, az arany iránti kereslet is természetesen nőni fog, és ez az aranyárfolyam kilátásaira is kedvező.
Az arany dináron kívül ezüst dirhamot is kibocsájtottak Kelantan. Talán kevesen tudják, de a dirhamok (vagy dirhemek) egykor Magyarországon is forgalomban voltak. Igaz, az Árpád-házi királyok uralkodása alatt veretett iszlám pénzek nem voltak túl értékesek, de a régészeti feltárások során előkerült ilyen leletek (is) bizonyítják az iszlám korai magyarországi jelenlétét.

Az ezüst 10 dirham előlapja.

Az ezüst 10 dirham hátlapja.

Az új arany és ezüst veretek bevezetésének és használatának az ad napjainkban különös aktualitást, hogy az iszlám világban másutt – például Líbiában és Irakban – is voltak hasonló törekvések. A világhálón keringő több írás is felveti a gondolatot, hogy Líbia megszállása, illetve Kadhafi eltávolítása a hatalomból is valószínűleg az arany dinár bevezetése ellen irányult. Az eredetileg a The Daily Bell-ben megjelent írás szerint: A Líbiát ért NATO támadás megkezdése előtt Kadhafi elhatározta az arany dinár, azaz egy egységes afrikai valuta bevezetését, ami helyettesítette volna a dollárt és lehetővé tette volna Afrika nemzetei számára, hogy nagyobb részt szerezzenek a világ vagyonából. Állítólag Szaddam Husszein, Irak volt vezetője is ugyanezt akarta véghezvinni, mielőtt az Egyesült Államok lerohanta volna országát az állítólagos tömegpusztító fegyverek után kutatva.

Persze nagyon téved, aki azt hiszi, hogy csupán valami elszigetelt jelenségről, vagy netán egy egy iszlám (vagy iszlám gyökerű) állam próbálkozásairól van szó. Miközben a világ számos országa pénzügyi gondokkal, sőt válsággal küszködik, kevés szó esik azokról a törekvésekről, amelyek muszlim közgazdászok, és munkáját jellemzi… Pedig az iszlám közgazdaságtan témáját tárgyaló számos új könyv is megjelent/megjelenik mostanában. Köztük olyan is, mint az alábbi, amely nemcsak az arany és ezüst veretek készítésének lehetőségét, de azok jövőjét is számba veszi.

Íme egy szakkönyv címlapja.

Milyen lesz Líbia Kadhafi után?

„Allah segítsen nekünk, hogy hívők és szabadok maradhassunk!”

 

Egyre több olyan hír, információ lát napvilágot a világhálón, amely a Líbiai vérontásokat megelőző időszakot, az észak-afrikai ország társadalmi gazdasági helyzetét elemzi. Ezek között akadtunk az alábbi dokumentumokra is. Az első anyag csak egy részlet, egy „hevenyészett”, pár apróbb-nagyobb hibával tarkított fordítás, amit itt most javítva adunk közre:

Negyven éve vagy talán még több is (nem is emlékszem), mindent megtettem, hogy a népnek házakat, kórházakat, iskolákat adjak, és amikor éhesek voltak élelmet adtam nekik. Sőt Bengházit mezőgazdasági területté alakítottam át a sivatagból. Felálltam a cowboy Reagen támadásai alól. Amikor megölte az örökbefogadott árva lányomat, engem akart megölni, de helyettem azt az ártatlan gyermeket ölte meg. Aztán az afrikai nővéreimet és testvéreimet segítettem pénzzel, hogy létrehozhassák az Afrikai Uniót.

Én mindent megtettem, amit tudtam, hogy segítsek az embereknek megérteni azt a koncepciót, amely segítségével az emberek bizottságai kormányozzák országunkat, de ez soha nem volt elég, mint néhányan mondták nekem, még olyanok is akik 10 szobás lakásokkal, új ruhákkal, új bútorokkal rendelkeztek. Soha nem voltak elégedettek, önzők voltak és egyre többet akartak.

Azt mondták az amerikaiaknak és más látogatóknak, hogy demokráciára és szabadságra van szükségük. Soha nem értve meg, hogy ez egy torokmetsző rendszer, ahol a legnagyobb kutya megeszi a többit. De őket elvarázsolták ezekkel a (szép) szavakkal, nem tudván, hogy Amerikában nincs ingyen gyógyszer, ingyen kórház, ingyenes lakhatás, ingyenes oktatás, ingyenes étkezés, kivéve, amikor az embereknek könyörögni kellett vagy hosszú sorokba állni egy (ingyen) levesért.

Nem, nem számít mit tettem, egyeseknek soha nem volt elég, de mások tudták, hogy Gamad Abdel Nasser fia vagyok, az egyetlen  (olyan) igaz arab és muszlim vezető, akink volt  (nekünk) Salah-al-Deen óta. Ő volt, aki visszakövetelte a Szuezi Csatornát saját népének, és voltam én, aki visszavettem Líbiát a saját népemnek. Az ő nyomdokait próbálom követni, hogy népemet távol tartsam a gyarmati uralomtól, a tolvajoktól, akik tőlünk lopnának.

Most a hadászati történelem legnagyobb ereje által vagyok támadás alá véve, az én kis afrikai gyermekem, Obama meg akar ölni, hogy elvegye a szabadságot országomtól, hogy elvegye tőlünk az ingyenes lakhatásunkat, ingyenes orvosi ellátásunkat, ingyenes oktatásunkat és élelmünket, felcserélve az amerikai stílusú tolvajlásra, amit „kapitalizmusnak” hívnak, de a Harmadik Világban mindannyian tudjuk, hogy mit jelent ez. Azt jelenti, hogy vállalatok (bankok) irányítják az országokat és az emberek szenvednek. Tehát nincs más alternatíva számomra, mint kitartani, és ha Allah úgy akarja, akkor meghalok, követve az Ő útját, az utat, amely országunkat gazdaggá tette, termőfölddel, élelemmel és egészséggel, sőt lehetővé tette számunkra, hogy segítsük az afrikai és az arab testvéreinket és nővéreinket, hogy itt dolgozhassanak a Líbiai Köztársaságban.

Nem kívánok meghalni, de ha az kell, hogy megmentsem e földet, népemet, mindazon ezreket, akik (olyanok nekem, mint a saját) gyermekeim - hát legyen!

Legyen ez a végrendeletem, a hangom a világ felé, hogy én szembeszegültem a NATO keresztes hadjáratával, fegyvert fogtam az árulás ellen, a Nyugat gyarmatosítási törekvései ellen és kiálltam az arab és muzulmán testvéreimért, mint egy fénysugár.

Amikor mások kastélyokat építettek én szerény házban és sátrakban laktam. Soha sem feledtem el szirtei gyermekkoromat, soha nem költöttem a nemzet kincstárát ostobán és mint Salah-al-Deen, a mi nagy muszlim vezetőnk, aki megmentette Jeruzsálemet az iszlámnak, (és is csak) keveset vettem el magamnak…

Nyugaton egyesek „örültnek” „bolondnak” hívtak, de ők tudják az igazságot, ennek ellenére továbbra is hazudnak, tudják, hogy földünk független és szabad, nincs gyarmati fogságban, ez az én jövőképem, irányvonalam és ez világos a népem számára is, hogy harcolni fogok az utolsó leheletemig, hogy magunkat szabadon tartsam.

Allah, a mindenható segítsen nekünk, hogy hívők és szabadok maradhassunk.

Mu’ummar Qaddafi ezredes, 2011/04/05

 

A következő három dokumentum tulajdonképpen egy. Kadhafi végrendelete magyar, arab és angol nyelven:

Ez a végakaratom. Én, Moammer bin Mohamed bin Abdusszalam bin Humajd bin Abu Manjar bin Humajd bin Najil al-Fuhszi Kadhafi vallom, hogy Allahon kívül nincs más isten és Mohamed az ő prófétája, béke legyen vele.

Fogadom, hogy muszlimként fogok meghalni. Ha megölnének, azt akarom, hogy muszlim rítusok szerint temessenek el Szirt temetőjében, ott ahol a családom is nyugszik, azokban a ruhákban, amelyeket halálomkor viseltem. Testem maradjon tisztítatlan. Azt akarom, hogy családomnak, különösen a nőknek és a gyerekeknek jó gondját viseljék a halálom után.

A líbiai népnek meg kell őriznie identitását, vívmányait, történelmét és elődei és hősei emlékét, és nem szabad hagynia, hogy a szabadságért hozott áldozatok kárba vesszenek. Felszólítom híveimet, hogy folytassák az ellenállást mindenféle külföldi agresszió ellen, ma, holnap és mindenkor. Aki a világon szabad embernek vallja magát, most tudja meg, hogy személyes biztonságunkért bármikor elárulhattuk volna ezt az ügyet, és erre ajánlatokat is kaptunk, de személyes biztonságunk helyett a választásunk arra esett, hogy az első sorban vívjuk meg ezt a háborút, amelyet megtisztelőnek tartunk és kitüntetésként viselünk. Ha győzelmünk nem is lesz azonnali, a jövő generációknak leckét adunk abból, hogy a haza védelme egy mindennél előbbre való megtiszteltetés, és a legnagyobb árulás, amelyet valaki elkövethet, az ennek kiárusítása, akkor is, ha erről mások mást próbálnak meg sugallni.

 

أشهد أن لا إله إلا الله وأن محمدا رسول الله عليه الصلاة والسلام وأموت على عقيدة أهل السنة والجماعة.

وأوصي بما يأتي:

- أن لا أُغسّل، وأن أدفن وفق تعاليم الشريعة الإسلامية وفي ثيابي التي أموت فيها.

- أن أُدفن في مقبرة سرت إلى جوار قومي وأهلي.

- أن تُعامل عائلتي وخاصة نساءها وأطفالها معاملة حسنة.

- أن يحافظ الشعب الليبي على هويته وعلى منجزاته وتاريخه وصورة أجداده وأبطاله المشرفة وأن لا يسلّم في تضحيات أحراره وأخياره.

- أن تستمر مقاومة أي عدوان أجنبي تتعرض له الجماهيرية الآن أو غدا وعلى الدوام.

- أن يثق الأحرار في الجماهيرية والعالمأننا كنا نستطيع المتاجرة بقضيتنا والحصول على حياة شخصية آمنة ومستقرةوجاءتنا عروش كثيرة، ولكننا اخترنا أن نكون في المواجهة واجبا وشرفا، وحتى إذا لم ننتصر عاجلا فإننا سنعطي درسا تنتصر به الأجيال التي ستأتي، لأن اختيار الوطن هو البطولة وبيع الوطن هو الخيانة التي لن يستطيع التاريخ أن يكتب غيرها مهما حاولوا تزويره.

- أن يبلّغ سلامي إلى عائلتي فردا فردا وإلى أوفياء الجماهيرية وإلى كل أوفياء العالم الذين ساندونا ولو بقلوبهم.

والسلام عليكم جميعا

معمر بن محمد القذافي

This is my will. I, Muammar bin Mohammad bin Abdussalam bin Humayd bin Abu Manyar bin Humayd bin Nayil al Fuhsi Gaddafi, do swear that there is no God but Allah and that Mohammad is his Messenger, peace be upon him. I pledge that I will die as a Muslim.

Should I be killed, I would like to be buried, according to Muslim rituals, in the clothes I was wearing at the time of my death but with my body unwashed, in the cemetery of Sirte, next to my family and relatives.

I would like that my family, especially the women and children, to be treated well after my death. The Libyan people should protect its identity, achievements, history and the honourable image of its ancestors and heroes. The Libyan people should not relinquish the sacrifices of the free and best people.

I call on my supporters to continue the resistance, and fight any foreign aggressor against Libya, today, tomorrow and always.

Let the free people of the world know that I could have sold out our cause in return for a secure and stable personal life. I received many offers to this effect but chose to be at the vanguard of the confrontation as a badge of duty and honour.

Even if we do not win immediately, we will provide a lesson to future generations that choosing to protect the nation is an honour and selling it out is the greatest betrayal that history will forever remember, however they try to portray this.

A fenti dokumentumot  Najat, Shamil Ali. az alábbi hivatkozásokkal:

A dokumentum magyar nyelvű újraközlésének forrása Népszabadság, 2011. október 24.  http://nol.hu/kulfold/itt_van_kadhafi_vegrendelete

Az arab nyelvű újraközlés forrása http://www.the-yemen.net/news/?p=2135

Az angol nyelvű újraközlés forrása http://jakartaonlinenews.blogspot.com/2011/10/inti-net-gaddafi-last-will-and.html

GROTIUS   A budapesti Corvinus Egyetem folyóirata

______________________________________________________

Milyen lesz Líbia Kadhafi után? Lesz-e majd a líbiai népnek ingyen gyógyszer, ingyen kórház, ingyenes lakhatás, ingyenes oktatás, ingyenes étkezés, mint Kadhafi uralkodása alatt volt? Kik lesznek az új befektetők, a vállalkozók, kik fogják újjáépíteni az országot? Ezekre a kérdésekre egyelőre nem tudjuk, még csak nem is sejtjük a válaszokat…

 Allah segítsen nekik, hogy hívők és szabadok maradhassanak!

Afganisztáni helyzetkép

Csapatkivonások és választási csalások

Immár nem először felreppent a hír, hogy kivonják a nyugati megszálló csapatokat Afganisztánból. Barack Obama amerikai elnök helyi idő szerint június 22-én este tette ezt a kijelentését, amihez csütörtökön Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hivatala is csatlakozott. Megfigyelők szerint az amerikai elnök bejelentése az Afganisztánban szolgáló amerikai csapatok kivonásának kezdetéről nem oszlatja el a számos kételyt azt illetően, képes lesz-e az afgán kormány és hadsereg kezelni az ország biztonsági helyzetét 2014 után, s hogy mennyire lesznek szilárdak a – most minden eddiginél feszültebb – kapcsolatok az Egyesült Államokkal. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Hamid Karzai nem válaszolt az amerikai csapatkivonás bejelentése kapcsán összehívott csütörtöki sajtótájékoztatóján a választási csalásokkal kapcsolatos kérdésre; tanácsadói gyorsan kituszkolták a teremből. Könnyen meglehet, hogy nemcsak a nyugati csapatok kényszerülnek távozásra, de a jelenlegi afgán kormány tagjai is kicserélődnek.

A csapatkivonásokról és az afganisztáni helyzetről szóló összeállításunk alább olvasható:

Obama tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból

Obama tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból –adta hírül a Kínai Rádió. "Tudósítónk jelentése szerint Barack Obama amerikai elnök helyi idő szerint június 22-én este bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi az amerikai katonák kivonását Afganisztánból. Az amerikai elnök szerint idén év vége előtt 10 ezer katonát vonnak ki Afganisztánból. Obama emlékeztetett arra, hogy 2009-ben újabb csapatokat küldött Afganisztánba, amely jelentős lépés volt az al-Kaida és a tálibok elleni harcban, kiképezték az afgán biztonsági erőket, segítséget nyújtottak az afgán kormánynak az újjáépítés területén, és ezeket a feladatokat kifogástalanul sikerült befejezni. Ezért idén júliustól fokozatosan megkezdik az amerikai katonák kivonását. Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok további segítséget fog nyújtani az afgán kormánynak a terrorizmus elleni harc területén."

Rasmussen üdvözli, Cameron teljes mértékben egyetért

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár közleményében üdvözölte Barack Obama bejelentését. „Az elnök döntése természetes eredménye az általunk elért haladásnak (Afganisztánban)” - közölte a NATO-főtitkár. Rámutatott arra, hogy az amerikai elnök bejelentése a NATO-szövetségesekkel és a partnerekkel folytatott szoros konzultációk után történt. „Látjuk, hogy változik a helyzet. A tálibok nyomás alatt vannak. Az afgán biztonsági erők napról napra erősebbek” - közölte Rasmussen. Obama helyi idő szerint szerdán jelentette be Washingtonban, hogy országa az év végéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak létszámát. A jövő év nyaráig visszahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterősítésben részt vevő mind a 33 ezer katonát. Ezzel - mondta - a csökkentés kezdeti szakasza befejeződik, és az amerikai csapatok a továbbiakban olyan ütemben fogják majd elhagyni Afganisztánt, amilyenben az ország biztonsági erői átveszik tőlük a védelmi feladatokat. Obama bejelentése előtt néhány órával David Cameron brit miniszterelnök arról tájékoztatott közleményében: teljes mértékben egyetért Obama helyzetértékelésével, azzal, hogy előrehaladás történt a biztonság megteremtésében, s hogy a csapatleépítés ellenére állandó nyomás alatt lehet tartani az afganisztáni lázadókat. Cameron megismételte, hogy 2015 után brit katonák nem lesznek Afganisztánban.

(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.

Németország üdvözli, Franciaország követi az USA döntését

A német külügyminiszter szerint Obama szerdai beszéde az Egyesült Államok "egyértelmű elkötelezettségét" tükrözte azon stratégia mellett, amely a védelmi feladatok afgán biztonsági erőknek történő átadását irányozza elő. Németország jelenleg 4900 katonát állomásoztat Afganisztán északi részén, kivonásuk részletei egyelőre nem ismertek. Az Afganisztánban állomásozó francia csapatok fokozatos kivonását jelentette be csütörtökön Nicolas Sarkozy elnök hivatala. A közép-ázsiai országban tartózkodó 4000 fős francia kontingens visszahívása megfelel majd a nyáron kezdődő amerikai csapatkivonás ütemezésének. Az amerikai elnök szerdai beszédét megelőzően telefonon egyeztetett francia kollégájával a két ország közös afganisztáni kötelezettségeivel kapcsolatban - közölte az Elysée Palota. Sarkozy később üdvözölte Obama döntését. Az amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este jelentette be, hogy az Egyesült Államok az végéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak létszámát. A jövő év nyaráig az elnök hazahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterősítésben részt vevő mind a 33 ezer katonát. Obama bejelentette, hogy jövő májusban a NATO-tagállamok és a többi szövetséges részvételével Chicagóba tervezett csúcstalálkozón vitatják meg az afganisztáni helyzetet és a további csapatkivonás részleteit. Ausztrália egyelőre nem vonja ki Afganisztánban állomásozó 1500 katonáját - közölte Julia Gillard kormányfő csütörtökön, az amerikai elnök bejelentésére reagálva. Az ausztrál kontingens a korábbi tervnek megfelelően 2014-ig marad a közép-ázsiai országban, ahol részt vesz az afgán hadsereg tagjainak kiképzésében - tette hozzá a miniszterelnök.

(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt.

Franciaország bejelentette az afganisztáni csapatkivonás menetrendjét

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hivatala csütörtökön bejelentette a francia csapatok progresszív kivonulási tervét Afganisztánból. Jelenleg körülbelül 4000 francia katona állomásozik Afganisztánban. A francia kivonulását az amerikai csapatokéhoz igazították. A francia bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy Barack Obama amerikai elnök szerda éjjel bejelentette, hogy idén 10 000 katonát vonnak ki Afganisztánból, a jövő nyárig pedig további 23000-et. Franciaország egyetért az Afganisztánnal kapcsolatos amerikai helyzetelemzéssel és célokkal, valamint üdvözli Obama elnök döntését, közölte a francia köztársasági elnök hivatala.

China Radio International

Tízezer katonát von ki az év végéig Afganisztánból Obama

Az év végéig 10 ezer fővel csökkenti az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonáinak létszámát az Egyesült Államok – jelentette be szerdán Washingtonban Barack Obama amerikai elnök.

A jövő év nyaráig az elnök visszahívja a 2009 decemberben elrendelt csapaterősítésben részt vevő mind a 33 ezer katonát. Ezzel a csökkentés kezdeti szakasza befejeződik, és az amerikai csapatok a továbbiakban olyan ütemben fogják majd elhagyni Afganisztánt, amilyenben az ország biztonsági erői átveszik tőlük a védelmi feladatokat. Obama a csapatkivonás indoklásaként elmondta, hogy Amerikának sikerült súlyos, zavart okozó csapást mérni az al-Kaida vezetésére, és komoly veszteségeket okozni a táliboknak, akiket több erődítményükből kiszorítottak. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok politikai rendezést szeretne elérni Afganisztánban, ezért az ország biztonsági erőinek és kormányának erősítése mellett részt vállal az afgán nép – beleértve a tálibok – megbékélését célzó kezdeményezésekben.

„Álláspontunk ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban világos: ezeket az afgán kormánynak kell irányítania, amelynek fokoznia kell képességét, hogy meg tudja védeni a népét, és azoknak, akik részesei akarnak lenni egy békés Afganisztánnak, szakítaniuk kell az al-Kaidával, fel kell hagyniuk az erőszakkal, és be kell tartaniuk az afgán alkotmányt” – jelentette ki az elnök hozzátéve, hogy részben a katonai erőfeszítéseknek köszönhetően az amerikai kormány bízik a haladásban.

Az Egyesült Államok jövőbeni katonai stratégiájával kapcsolatban kijelentette, hogy Amerikának, miként korábbi nemzedékeknek, vállalnia kell egyedülálló szerepét a történelemben. Hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés elvét támogatva Washington, a saját ideáljainak is megfelelve, támogatni fogja a demokráciára törekvő arab forradalmakat.

Obama befejezésül aláhúzta, hogy Amerika, amely az elmúlt évtizedben a hatalmas államadóssága és gazdasági nehézségei ellenére is 1000 milliárd dollárt költött háborúkra, most az otthoni építkezésre fog összpontosítani.

Az afganisztáni tálibok „csupán jelképesnek tekintik e bejelentést tízezer ember idei kivonásáról, amely nem elégíti ki sem a nemzetközi közösséget, sem a háborúba belefáradt népet” – olvasható a tálibok közleményében, amelyet eljuttattak a francia hírügynökséghez. Azzal vádolják az Egyesült Államokat, hogy „többször is a háború végének hamis reményébe ringatták nemzetüket, bejelentve – teljesen alaptalanul – a győzelmet”.

Az amerikai elnök bejelentése az Afganisztánban szolgáló amerikai csapatok kivonásának kezdetéről nem oszlatja el a számos kételyt azt illetően, képes lesz-e az afgán kormány és hadsereg kezelni az ország biztonsági helyzetét 2014 után, s hogy mennyire lesznek szilárdak a – most minden eddiginél feszültebb – kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Kabul és Washington viszonya a jelek szerint mélyponton van, kölcsönös meg nem értés és csalódottság jellemzi, távol áll a 2000-es évek elejének idilljétől Hamid Karzai afgán elnök és a washingtoni Fehér Ház között, amely utóbbi Karzai hatalomra segítője, első számú pénzügyi támogatója és védelmezője volt.

Karzai az utóbbi években nem fukarkodott az Amerika- és Nyugat-ellenes kijelentésekkel, főként a polgári áldozatokkal járó NATO-akciókat ítélve el.

Az amerikai illetékesek elismerik, hosszú utat kell még megtenni a biztonsági ügyek afganisztáni átadásának sikeréhez. Robert Gates amerikai védelmi miniszter már többször is „az erőfeszítések megkettőzésére” szólította fel Kabult. Az afgán kormány azt hangoztatja, bízik abban, hogy hadserege képes lesz „betölteni az űrt” a nyugatiak távozása után.

Az afgán dosszié szakértői már nem olyan biztosak ebben, főként azokra a gyengeségekre mutatva rá (korrupció, kiképzési hiányosságok, etnikai egyensúlyhiányok, lázadók beszivárgása...), amelyek aláássák a ma mintegy 300 ezer főnyi afgán katonaság és rendőrség erejét. „A 2014-es határidő irreális, mert az afgán hadsereg nem lesz képes szembeszállni az erősödő felkeléssel” – írja Gilles Dorronsoro egyetemi tanár a Carnegie Alapítvány által e hónapban közölt cikkében. (mti-hírösszefoglaló)

Forrás: Világ Tranxindex

Módosulhat a tavalyi választások eredménye Afganisztánban

Kezdeményezte a tavaly őszi afganisztáni parlamenti választások eredményének módosítását a Hamid Karzai afgán elnök által felállított különbíróság; a csütörtöki döntés nyomán az államfő számára kényelmetlen összetételű törvényhozás tagjainak több mint negyede kicserélődhet.

A tavaly szeptemberi választások után három hónappal megalakult ötfős testület választási csalás miatt a 249 fős parlament több tucat - egyes források szerint 65-70 - képviselőjét foszthatja meg a mandátumától, hogy más jelölteket hirdessen ki helyettük győztesnek. A csütörtöki bejelentések szerint néhány esetben már meg is született az ilyen értelmű döntés. Független megfigyelők szerint súlyos visszaélések árnyékolták be az afgán parlamenti választásokat, amely a második volt a tálib hatalom megdöntése óta. Bírálók szerint ugyanakkor a különbíróság eljárása sokkal inkább Karzai elnök politikai céljait szolgálta, semmint a csalások leleplezését. Az államfő ugyanis köztudottan elégedetlen az új összetételű törvényhozással, mert az a korábbinál egységesebb ellenzéki tömböt jelent vele szemben. Karzai nem válaszolt az amerikai csapatkivonás bejelentése kapcsán összehívott csütörtöki sajtótájékoztatón a különbíróság döntésével kapcsolatos kérdésre; tanácsadói gyorsan kituszkolták a teremből. A különbíróság közölte, mind a 34 afganisztáni tartományban újraszámolták a szavazatokat, és az általuk javasolt eredmény immár a voksolás tényleges végeredménye lesz.

Forrás: ma.hu

Kapcsolódó információk:

Az afgán tálibok csak jelképes értékűnek tartják Obama bejelentését

Afgán tálibok: csak jelképes Obama bejelentése a csapatkivonásról

Ismét bombázta Tripolit a NATO

Összedőlt egy üres szálloda

Robbanások sorozatát lehetett hallani Kadhafi Báb-el-Azizíja nevű főhadiszállásának környékéről, ahonnan sűrű, fekete füst szállt fel. A létesítményt korábban már többször támadta a NATO légiereje.
Találat ért egy üres szállodát is, és az épület romba dőlt, csak egyes falszakaszai maradtak meg - jelentette a helyszínről egy tudósító, akit más újságírókkal együtt a líbiai kormány hívott meg, hogy lássák a károkat. A Wenzrik szálló közel volt közigazgatási hivatalokhoz, valamint az állami rádió és televízió székházához, amelyet korábban már célba vettek NATO-gépek, és legalább egyszer el is találtak.

A lerombolt hotel igazgatója elmondta a tudósítónak, hogy a környező épületeket ért korábbi légitámadások miatt a szálló is megrongálódott, ezért felújítási munkát kezdtek el rajta. Emiatt nem volt hajnalban az épületben senki. Arról nem érkezett jelentés, hogy a hajnali bombázásoknak bárhol lett volna áldozata. Az észak-atlanti szövetség előző nap a főváros Firnak negyedét támadta.
A nemzetközi koalíció csaknem három hónappal ezelőtt a civil lakosság védelmét célzó ENSZ-határozat alapján kezdte meg a légicsapásokat Líbia ellen, ahol ezt megelőzően a Kadhafi távozását követelő békés tüntetések polgárháborúvá fajultak a rosszul felfegyverzett, kiképzetlen lázadók és a kormányerők között. A múlt héten a NATO-gépek az akció kezdete óta nem tapasztalt erővel sújtottak le Kadhafi csapataira, ezzel újra a felkelőket hozva előnybe az állóháborúvá merevedett harcokban.

James Cameron brit miniszterelnök szerdán kijelentette: Kadhafinak már nincs sok ideje hátra. Ennek ellenére a NATO egyes vezetői attól tartanak, hogy az akció túlfeszíti a szövetség erőforrásainak határait. "Az idő a mi oldalunkon áll" - mondta Cameron. "Nekünk itt van a NATO, az ENSZ, és a mi oldalunkon áll az Arab Liga is. A katonai, diplomáciai, politikai nyomás egyre inkább növekszik, Kadhafinak már nincs sok ideje hátra" - tette hozzá. 

Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2011/06/16/15/Ismet_bombazta_Tripolit_a_NATO__egy_ures.aspx

 

Kapcsolódó információk:

http://hvg.hu/velemeny/20110325_zentai_libia

http://hvg.hu/vilag/20110329_kadhafi_tamadas_vegetvet_nyugati_koalicio

http://hvg.hu/vilag/20110329_Kadhafi_propaganda_Washington_koalicios_e

http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=371833

http://www.origo.hu/nagyvilag/20110406-150-menekult-tunt-el-a-foldkozitenger-tersegeben.html

http://www.origo.hu/nagyvilag/20110407-kadhafiek-fogsagaban-a-microsoft-libiai-vezere.html

http://www.origo.hu/nagyvilag/20110406-kemenyen-kritizalta-a-natot-a-libiai-lazadok-egyik-parancsnoka.html

 

 

Afganisztánban katonai akció indult

MAGYAR RÉSZVÉTELLEL
Az MTI jelenti: 2009. augusztus 5. 20:00
Magyar katonák részvételével indított katonai akciót az afgán hadsereg és a rendőrség az ország Baglán tartományában szerda reggel - jelentette Kabulból az Új-Kína hírügynökség. A Honvédelmi Minisztérium az MTI érdeklődésére se nem cáfolta, se meg nem erősítette az Új-Kína hírét. Abdul Ahad, a tartomány egyik magas rangú katonai vezetője a kínai hírügynökségnek elmondta: a Falcon (Sólyom) fedőnevű akció célja, hogy a közelgő választások előtt megtisztítsák a területet a tálibokat támogató erőktől és így biztosítsák a tartomány biztonságát. A katonai vezető szerint a tálibokat, az al-Kaidát és más terrorszervezeteket támogató erők aktív tevékenységet folytatnak a tartományban.
Az MTI érdeklődésére a Honvédelmi Minisztérium azt a választ küldte, hogy az afganisztáni Baglán tartományban szolgáló magyar Tartományi Újjáépítési Csoport, illetve Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport folyamatosan végzi feladatait, "a magyar katonák jól vannak".
A közleményben hangsúlyozták: a tárcának a NATO-műveletek részleteivel kapcsolatban "nincs hatásköre tájékoztatást adni, ilyen információt kizárólag az ISAF parancsnokság tájékoztatásért felelős szerve adhat". Hozzátették, hogy folyamatban lévő műveletekről a NATO irányítás alatt tevékenykedő nemzetközi biztonsági erők (ISAF) sem szoktak részletes információkat adni a sajtónak, mert az veszélyeztetné a műveletek sikerét és az abban részt vevő katonák biztonságát.Forrás: http://www.mti.hu/cikk/408981/

Kapcsolódó információk:

MAGYARORSZÁG AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSA
...jelentős pénzügyi fedezetet kell biztosítani....

„Hazánk afganisztáni szerepvállalása még 2001-ben kezdődött, amikor az országgyűlés határozatot hozott a terrorizmus elleni harc támogatásáról, illetve az Egyesült Államok vezette, Afganisztán elleni Tartós Szabadság (Operation Enduring Freedom) hadműveletben résztvevő erők „átvonulási” támogatásáról. Ezt követően 2002-ben született újabb országgyűlési határozat, amely engedélyezte az ISAF erők átvonulását….”
„A katonai hadművelet befejeztével Magyarország is csatlakozott az Ideiglenes Afgán Kormányt segítő békefenntartáshoz. Ennek megfelelően 2002 decemberében döntött az országgyűlés az afganisztáni ISAF műveletben történő részvételről. Ez egy maximálisan 50 fős egészségügyi kontingens féléves részvételére adott felhatalmazást, mely legkésőbb 2003. december 31-ig befejezi feladatát. 2003-ban egy újabb határozat 2004. december 31-ig, illetve a NATO-vezetésű misszió befejeződéséig hosszabbította meg a legfeljebb 50 főt kitehető kontingens mandátumát..
2003-ban két magyar tiszt az ISAF-III főparancsnokságán törzstiszti beosztást látott el, amely ISAF IV-V időszakában kibővült egy összekötő tiszti beosztással, aki az ISAF és Karzai elnök között töltött be koordinációs feladatokat. Még ebben az évben egészségügyi kontingens került kiküldésre, aminek létszáma 2004 végén bővült. 2004 augusztusától (ISAF VI) egy század erejű alegység vett részt egy norvég-belga-magyar közös zászlóalj harccsoportban, majd 2005. február végétől a belga század kivonása után a ZHCS norvég-magyar-lett összetételűvé alakult. 2006 februárjában a norvég egységet olaszok váltották fel. Jelenleg az ISAF-VIIben egy 135 főből álló könnyűgyalog század teljesít szolgálatot, és 61 fő dolgozik egyéni beosztásokban.
A jövőben átalakul Magyarország afganisztáni szerepvállalása, 2006 szeptemberétől 2 éves időszakra átveszi Hollandiától a baghlani PRT vezetését. Kezdetben megközelítőleg 145 fővel indul a PRT-s tevékenység beindítása, majd - várhatólag - jövő év tavaszától 175 főre bővül a PRT-ban dolgozók létszáma. A PRT feladatainak végrehajtásában a Külügyminisztérium 10 munkatársa is segíti majd a katonai erők munkáját. A Tartományi Újjáépítési Csoport nemcsak nagyobb emberi erőforrást követel hazánktól, hanem jelentős pénzügyi fedezetet kell biztosítani a lakható és élhető környezet kialakításának megteremtésében.”
Forrás: Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési Központ, Afganisztán CIMIC kézikönyve. Budapest 2004. május, illetve az „Afganisztán CIMIC kézikönyve” harmadik, átdolgozott kiadása (2006. augusztus) http://www.hm.gov.hu/files/9/5960/afganisztan_cimic_kezikonyve__3._kiadas_.pdf

USA és a tálibok
Részletek Wagner Péter írásából:
…Amikor a tálibok 1996-ban elfoglalták a fővárost, az amerikai külügyminisztériumban hivatalos szinten is felvetődött a kormányelismerés lehetősége. Az Unocal elnöke lelkendezett, Zalmay Khalilzad (a cég tanácsadója, jelenlegi kabuli nagykövet) pedig egyenesen úgy nyilatkozott: "Az Egyesült Államoknak támogatnia kellene a tálibokat, mert bár fundamentalisták, nem olyan Amerika-ellenesek, mint Irán". Az Unocalnak nyilvánvalóan létfontosságú lett volna, hogy a nemzetközi közösség Afganisztán képviselőjének fogadja el a tálibokat, mert a beruházáshoz szükséges hiteleket csak így kapta volna meg.
Hol volt ekkor Oszama bin Laden? Nos, éppen megérkezett Afganisztánba, és mivel még nem ismerte személyesen a tálibok vezetőjét, Omár mollát, a pakisztáni titkosszolgálat bemutatta őket egymásnak. A Clinton-adminisztráció számára a szaúdi milliomos ekkor még csak a terrorcselekmények fő finanszírozója volt. Ahhoz azonban elég veszélyes, hogy 1997 elején Pakisztánba menjen egy különleges egység, hogy ott felbérelt afgánok és pakisztániak segítségével megpróbálja kiemelni és Amerikába szállítani a terroristavezért. A hírre bin Laden a tálibok fellegvárába, Kandahárba költözött, és szorosabbra fűzte kapcsolatát Omár mollával.
…az Egyesült Államok támadásának és a megvásárolt északi haduraknak köszönhetően az Afganisztán 95 százalékát ellenőrző tálib mozgalom néhány nap után felbomlott, vezetői eltűntek. Az ország ideiglenes vezetőjének Hamed Karzait választották meg, aki 1996-tól történetesen maga is az Unocal [olajvállalat] tanácsadója volt. [És nem mellesleg ma is kettős – amerikai, illetve afganisztáni – állampolgár!]
Forrás:

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0439&article=2004-0927-0933-48SKYY
WAGNER PÉTER: Tálibok és az amerikai (A szerző, tudományos munkatárs a Magyar Külügyi Intézet munkatársai

Egyéb ajánlott olvasnivaló: http://afganisztan.lap.hu/
Korábbi (a témához kapcsolódó) bejegyzésünk: Visszatérnek a tálibok, Tárgyalna a tálibokkal a NATO új főtitkára

Visszatérnek a tálibok

Három héttel az elnökválasztások előtt

Afganisztánban, júliusban újabb 75 külföldi katona vesztette életét. Jelenleg több mint 90 000 ISAF- és amerikai katona állomásozik a megszáll országban.

A Der Tagesspiegel nevű konzervatív berlini napilap „A Bundeswehr visszahúzódik – a tálibok visszatérnek” című cikkében elemzi az afganisztáni hadviselés kilátástalanságát. Három héttel az elnökválasztások előtt érezhetően romlik az afganisztáni biztonsági helyzet. Kundusz tartományban a tálibok elleni eddigi legnagyobb Bundeswehr-offenzíva után a felkelők visszatérnek kiindulási területükre. Amint azt az érintett Char Darah körzet vezetője, Abdul Vahid Omarkhel vasárnap bejelentette, a július 19-én megkezdett hadművelet elől számos radikális iszlamista a szomszédos tartományba menekült, mások elrejtették a fegyvereiket és elvegyültek a lakosság körében. „Most néhányan visszatértek, s mások ismét fegyvert ragadtak” – fogalmazott Omarkhel.
A Spiegel hírmagazin szombaton arról tudósított, közel száz tálib harcos motorokon és terepjárókon visszatért eredeti magterületére, a kunduszi német katonai tábortól délnyugatra, és ott ismét átvették a körzet ellenőrzését. A berlini honvédelmi minisztérium adatai szerint a katonai hadműveletben 300 német katona és 900 afgán biztonsági ember került bevetésre, a támadást kedden ideiglenesen leállították. Az afgán hivatalos szervek tájékoztatása szerint négy kormánykatona és 17 felkelő elesett. Kundusz kormányzója az ügyről kijelentette: Char Darah körzetet „megtisztították” a tálib harcosoktól és az al-Kaida-terroristáktól.
A megújuló harcokban és merényletekben a hét végén az ISAF-egységek kilenc katonája vesztette életét. Mint a NATO vezette csapatok vasárnap közölték, az ország keleti részén három amerikai katona elesett, amikor tálibok megtámadtak egy katonai konvojt. A Kabultól északra fekvő Kapisza tartományban a párizsi kormány tájékoztatása szerint szombaton elhunyt egy francia katona a felkelők elleni harcokban.
A romló biztonsági helyzet következtében csak júliusban 75 külföldi katona vesztette életét. Jelenleg több mint 90 000 ISAF- és amerikai katona állomásozik az országban.
Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)

Mit várhatunk a NATO új főtitkárától?

Rasmussen nehéz öröksége

Igen, az új NATO főtitkárra nehéz örökség és még nehezebb feladat vár. Erről szól az alábbi összeállításunk:

Múlt csütörtökön búcsúzott NATO-főtitkári hivatalától Jaap de Hoop Scheffer. Egy olyan gesztussal - írja Nikolas Busse a Frankfurter Allgemeine Zeitungban -, amely többet mond a szövetség állapotáról, mint számos ünnepi szónoklat. A leköszönő holland főtitkár, aki öt éven keresztül töltötte be tisztségét, virágokat helyezett el a bevetés közben életüket vesztő NATO-katonák emlékművénél. Az emlékművet a közelmúltban emelték a szövetség brüsszeli központjának bejáratánál. Arra emlékezteti a látogatókat, hogy a NATO ma egy hadban álló szervezet. Ezzel de Hoop Scheffer egyetlen elődje sem volt kénytelen szembesülni. Az emlékművet Dánia adományozta és éppen ebből az országból érkezik az új főtitkár, Anders Fogh Rasmussen, aki szombaton vette át hivatalát. De kivel és miért áll hadban és mit tud tenni ebbe a környezetben az új főtitkár?

Az 56 éves Rasmussen, aki közgazdaságtudományi tanulmányai végeztével liberális politikusként csinált karriert hazájában, igen súlyosan terhelt örökséget vesz át. A Rasmussen kinevezése körüli belső válság, ami komoly feszültséget okozott a tavaszi NATO-csúcson, még ma is érezteti hatását. A szervezetben még mindig arról az árról alkudoznak, amelyet Törökország a politikus kinevezésébe való beleegyezéséért követelt. És legalábbis nyitott kérdés, hogyan alakul majd az általa vezetett NATO viszonya az iszlám világgal. Ez a sajátos helyzet már önmagában jelzi, hogy a védszövetségként működő szervezet súlyos gondokkal küzd és bizonyos elfogult vélemények szerint gyakorlatilag a haláltáncát járja. Az elmúlt évtizedek a nyugati világ közbeszédében terroristának kikiáltott muszlimok, most a NATO-nak diktálnak úgy, hogy Törökország óhaja, melyet a jelek szerint máris teljesítettetek, illetve nagy avlószínűséggel teljesíteni fognak a katonai vezetők, mindeközben egyre inkább felszínre kerülnek a valódi, eddig elhallgatott törésvonalak, melyek leginkább Európa és az Egyesült Államok, illetve a német befolyást mérsékelni óhajtók és Németország között léteznek.

Bocsánatkérés a karikatúrák miatt

Veterán NATO-diplomaták szerint még soha nem vette át a vezetést ekkora teherrel egyik főtitkár sem. Az ankarai kormány a nyílt ellenállást Berlin, Párizs és London jelöltjével szemben végül egy olyan kompenzációs csomagért cserébe adta fel, amelynek pontos tartalmát csak a résztvevő állam-, és kormányfők ismerik. Mi csak találgathatünk. Négy feltétel azonban (minden bizonnyal szándékosan!) kiszivárgott. Az első, hogy Rasmussen kérjen nyilvános bocsánatot a véleményszabadságot hangsúlyozó véleményéért, amit a dán lapokban megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében tanúsított. Három éve az iszlám világ felháborodott az akkori miniszterelnök álláspontján. A török kormány szilárd követelése, és álláspontja következtében Rasmussen bocsánatkérésére végül néhány nappal a NATO-csúcsot követően került sor egy Isztambulban rendezett konferencián.

Második feltételként Dániának be kell zárnia a skandináv országból sugárzó „Roj TV" csatornát, amelyet Ankara a terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspárt (PKK) szócsövének tart. A beszüntetéshez vezető első lépések megtörténtek. Harmadsorban a törökök egy magas beosztású NATO-parancsoki tisztséget akarnak, amelyet általános vélemény szerint az amerikaiak át is adnak nekik. Végül negyedikként a NATO-nak erősítenie kell a párbeszédet az iszlám világgal, amihez Törökország egy megfelelő tisztséget követel.E legutóbbi feltétel ártalmatlannak hangzik, mégis súrlódásokhoz vezetett. A csúcs után nyilvánvalóvá vált, hogy a törökök ezt a feladatot a politikai kérdésekben illetékes főtitkár-helyettesi posztra akarják ruházni, amely tisztség vezetője a kívülálló államokkal való kapcsolatokat gondozza. A hivatalt jelenleg egy német diplomata, Martin Erdmann tölti be. Berlin a posztot természetesen nem kívánja átadni Ankarának és maga az „iszlám portfolió" témakör sem tetszik a német kormánynak. Egy új tisztség létrehozása pedig súlyos önértelmezési kérdéseket vetne fel a NATO számára. Kapcsolatait mindeddig biztonságpolitikai kritériumok határozták meg, sosem vallásiak.

E belső feszültségek egy sokkal jelentékenyebb konfliktus előjátékaivá válhatnak. Afganisztán és Pakisztán a NATO számára döntő fontosságú. Nem zárható ki ugyanis, hogy e két ország kormányzata a tüntetéshullámtól való félelmében óvakodik majd attól, hogy túl szorosan együttműködjön azzal a férfival, aki a muszlimok szemében a karikatúra-vita központi figurája. Nagy feszültség övezi a várakozást, hogyan zajlik majd le első afganisztáni látogatása. Végül Rasmussen egy még mindig komolyan terhelt kapcsolatot örököl Oroszországgal kapcsolatban. A két fél ugyan már tárgyal egymással, de a grúziai háború geopolitikai következményeit brüsszeli diplomaták szerint még nem haladták meg. Moszkva kizárólag ott működik együtt a NATO-val, ahol érdekében áll - így például Afganisztánban. Máskülönben az oroszok azt akarják, hogy a szervezet mondjon le a Grúziával és Ukrajnával való bővítésről. Ez azonban ellenkezne a NATO elhatározott szándékaival, ráadásul úgy tűnik, az Obama-adminisztráció sem fogadná el.

(a Glóbusz: http://globusz.net/node/2697 nyomán)

Az eredeti német nyelvű cikk pedig itt olvasható: http://www.faz.net/s/RubDDBDABB9457A437BAA85A49C26FB23A0/Doc~E498C3D86A6EF4B3E9023DC8C11300024~ATpl~Ecommon~Scontent.html

***

A fentiekehez kapcsolódó hírek:

Tárgyalna a tálibokkal a NATO új főtitkára

Anders Fogh Rasmussen szombaton átvette hivatalát.
Átvette hivatalát a NATO új főtitkára. Szombattól az 56 éves dán Anders Fogh Rasmussen vezeti a katonai szervezetet.
Elemzők szerint elődjéhez, Jaap de Hoop Schefferhez hasonlóan Rasmussen számára is a legnagyobb kihívás az afganisztáni béke megteremtése. A NATO 64 ezer katonája ugyanis csak egyre nagyobb veszteségek árán tudja visszaverni a lázadó, radikális iszlámista, tálib fegyveresek mind gyakoribb támadásait a közép-ázsiai országban.
Rasmussen egy dán lapnak azt mondta: vannak olyan tálib csoportok, amelyekkel tárgyalhatnának. Egy hónapja a brit külügyminiszter is hasonlóan nyilatkozott. (MR)

2009. augusztus 02., vasárnap , 12:16:18 http://www.mediatica.ro/hirek/world/40716/targyalna-a-talibokkal-a-nato-uj-fotitkara.html

Afgán kiútkeresés vár az új NATO-főtitkárra

Hivatalosan pénteken járt le a volt holland külügyminiszter, Jaap de Hoop Scheffer ötéves megbízatása a NATO élén, ám már csütörtökön elbúcsúzott kollégáitól az atlanti szövetség brüsszeli főhadiszállásán, néhány nappal azután, hogy kijöhetett a kórházból, ahová a hónap közepén érelzáródási panaszokkal szállították be egy ünnepségről, amelyen rosszul lett.
Nem szokványos örökséget hagy utódjára. A NATO háborúban áll Afganisztánban, olyan konfliktus részese, amelynek nincs pusztán katonai megoldása. Ezt az értékelést a NATO-erők zömét adó Egyesült Államok új vezetése egyértelműen magáévá tette, s új stratégiát dolgozott ki. A NATO tavaszi csúcstalálkozóján főtitkárrá választott 56 éves dán Anders Fogh Rasmussennek egyik fő feladata az lesz, hogy a szervezeten belül megpróbálja előkészíteni a szövetséges erők távozását. Persze csak azután, hogy az afgán hadsereget és rendőrséget sikerül megerősíteni, augusztusban megtartani a választásokat, s megtalálni az együttműködés lehetőségét a tálibokkal. Utóbbi erőfeszítések fokozását sürgette hétfőn a NATO-központban David Miliband brit külügyminiszter. A nemzetközi erőkbe az amerikaiak után a britek küldték a legtöbb katonát, s júliusban különösen súlyos veszteségeket szenvedtek, húsz fő esett áldozatául a tálibok támadásainak.
Rasmussen az első olyan főtitkára a NATO-nak, aki a kormányfői posztot hagyja maga mögött a nemzetközi szervezet vezetéséért, s Brüsszelben elemzők azt mondják, ez előnyére válhat, amikor mondjuk Nicolas Sarkozy francia elnökkel vagy Angela Merkel német kancellárral és a többi európai NATO-tagország miniszterelnökével kell tárgyalnia például az afgán katonai vagy pénzügyi részvétel növeléséről.
A holland főtitkár alatt 28 tagúra bővült az atlanti szövetség, Albániát és Horvátországot szintén a tavaszi csúcson üdvözölték a teljes jogú résztvevők sorában. Nagy kihívás, mi legyen Ukrajnával és Grúziával, amelyek kifejezték csatlakozási szándékukat, ám amelyek a NATO (és persze részben az Európai Unió) oroszpolitikájának foglyai. A tavaly augusztusi orosz-grúz háború után nagyon megromlott a viszony Moszkvával. S éppen az orosz befolyási övezet megszüntetése a NATO egyik célja, de úgy, hogy Moszkvát közben stratégiai partnerként is megtartsa olyan konfliktusok kezelésére, mint Afganisztán, Irán, az atomfegyverkezés visszaszorítása, vagy a biztonságpolitikai kérdéseket is felvető klímaváltozás és világgazdasági válság. Ukrajna és Grúzia tagságának lebegtetése egyrészt kifejezi azt, hogy szuverén országok maguk dönthetnek szövetségi rendszerük megválasztásáról, másrészt viszont azt is jelzi: az orosz kapcsolat oltárán a csatlakozás feláldozható, azaz a végtelenségig halogatható.
A harmadik kihívás részben éppen ebből a dilemmából és az afgán tanulságokból fakad. Rasmussenre vár a stratégiai koncepció végleges formába öntése és a jövő évi NATO-csúcs elé terjesztése. A kérdések pedig egyre csak tolulnak elő: hol kell védeni a 28-ak területét, hogyan lehetne érvényt szerezni a területi védelem eredeti értelmezésének (ezt főleg a lengyelek, baltiak sürgetik oroszellenes éllel), miként kellene szembeszállni az új veszélyekkel, például a klímaváltozás következtében várhatóan kirobbanó háborúkkal a vízforrásokért, élelemért, s felvenni a harcot azokkal, akik az információs technológia eszközeivel kívánják megvívni a maguk sajátos "szabadságharcát".
Anders Fogh Rasmussen 1953-ban született, az Arhusi Egyetemen szerzett diplomát, s már 25 évesen, 1978-ban beválasztották a dán parlamentbe a jobbközép liberálisok képviselőjeként. Később adóügyi és gazdasági miniszterként is szolgált, kormányfővé 2001-ben emelkedett, s e poszton 2005-ben és 2007-ben is megerősítették. A dánok zömének tiltakozása ellenére támogatta George W. Bush amerikai elnök iraki politikáját és invázióját, de bírálta a guantánamói támaszpont fogolytáborrá alakítását. Az egyik dán lapban 2005-ben megjelent, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák miatt maga is a muzulmán országok támadásának céltáblájává vált, de a sajtószabadság védelmében nem kért bocsánatot, miközben úgy vélte, a vallási érzületet igenis tiszteletben kell tartani. Ám ezen álláspontja miatt a tavaszi NATO-csúcson a törökök élesen ellenezték kinevezését a főtitkári posztra. Silvio Berlusconi olasz kormányfő szerint Rasmussen a legsármosabb miniszterelnök Európában. (B. M)

***

Érdekesek a fenti cikkhez kapcsolódó kommentek is, íme:

- irriga: 2009. augusztus 2. 07:42:47

Afganisztában is érvényes ET kívánsága: HAZA!Minél hamarabb!

- b41ci: 2009. augusztus 1. 14:43:03
8 éve tart az a gyalázatos "háború", amelyet a civilizált világ legerősebb hadserege a NATO, élén az USA-val folytat Afganisztánban. Eredmény szinte semmi. Ebben a szégyenletes aggresszíóban hazánk is rész vesz, méghozzá katonákkal. Egyetlen gerinces magyar újságíró, politikus vagy TV műsor nem akadt eddig, aki(ahol) hangosan tiltakozott volna részvételünk miatt.

Forrás: http://nol.hu/lap/vilag/20090801-afgan_kiutkereses_var_az_uj_nato-fotitkarra