Törökország haditengerészeti erői megvédik humanitárius konvojait

Törökország és Izrael viszonya tovább romlik

Török hajók kísérni fogják humanitárius terheket szállító hajókat, amelyek Gázába tartanak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan Törökország miniszterelnöke az Al Jazeera TV-csatornának műsorában -adta hírül az Oroszország Hangja rádióállomás.

Közölte, hogy hazája sürgetni fogja, hogy az ENSZ Nemzetközi Bírósága vizsgálja meg Gáza izraeli blokádjának törvényességét.

A két ország közötti kapcsolatok az után romlottak el, hogy 2010 májusában Izrael elfogta a „szabadság flottillát”, amely humanitárius szállítmánnyal tartott Gázába.

Erdogan: török hadihajók fogják kísérni Gázába a segélyhajókat

Bejelentése egy újabb válasz arra, hogy Izrael leszögezte: nem hajlandó bocsánatot kérni a halálos kimenetelű tavalyi kommandós akciójáért. A májusban Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója ellen végrehajtott akcióban kilenc török aktivista vesztette életét, miután ellenállást tanúsítottak a hajót megtámadó (majd az utasokat kifosztó!) izraeli kommandósokkal szemben. Erdogan kedden jelentette be, hogy országa teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel. Burkoltan már akkor kilátásba helyezte, hogy a haditengerészet fokozza járőrtevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. „A török hadihajóknak az lesz a feladatuk, hogy megvédjék azokat a török hajókat, amelyek humanitárius segélyt szállítanak a Gázai övezetbe. Ezentúl nem engedjük meg, hogy ezek a segélyhajók Izrael célpontjaivá váljanak, mint ahogy történt ez a Szabadság nevű flottillával. (Ha ez ismét megtörténne,) Izrael megfelelő válaszban fog részesülni” - jelentette ki Erdogan a tévében. „Törökország határozott lesz azon jogát illetően, hogy ellenőrizheti a területi vizeket a Földközi-tenger keleti medencéjében, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izraelt a természeti kincsek egyoldalú kiaknázásában” ebben a térségben. „Izrael ugyanis elkezdett jogokat követelni magának a földközi-tengeri különleges gazdasági övezetekben. De sohasem fogja megszerezni ezeket a jogokat, mert Törökország, mint az Észak-ciprusi Török Köztársaságért kezességet vállaló állam hozott bizonyos intézkedéseket a térségben, és határozott lesz, amikor ragaszkodnia kell jogához, hogy ellenőrizze a Földközi-tenger keleti medencéjének területi vizeit” szögezte le a kormányfő. Izrael az elmúlt két évben két gázlelőhelyet is felfedezett a tengeri talapzatban, amelyek becslések szerint 24 milliárd köbméter földgázt rejthetnek. Izrael és Libanon között viszont nincs diplomáciai kapcsolat, ezért a tengeri határuk kijelölésére vonatkozó javaslataikat az ENSZ-nek kell benyújtaniuk. Izrael júliusban terjesztette be saját javaslatát a világszervezethez, Libanon már korábban. A javaslatok ellentétben állnak egymással, és egyelőre nem tudni, hogy ki fogja kijelölni a tengeri határt.

(az mtihíre alapján)

Egyre rosszabb Törökország és Izrael viszonya

Törökország teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kedden újságírók előtt jelentette be, hogy „teljes egészében felfüggesztjük kereskedelmi és katonai kapcsolatainkat, beleértve a hadiipari együttműködést is" - közölte az Anatólia hírügynökség.

Ezt azután teszi Ankara miután a zsidó állam nem hajlandó bocsánatot kérni egy török hajót ért tavalyi kommandós akciójáért. A Gázába tartó segélyszállító flottilla vezérhajója elleni támadásban nyolc török és egy török származású amerikai állampolgár vesztette életét.
Törökország előző hét pénteken már kiutasította az izraeli nagykövetet, és felfüggesztette minden katonai megállapodását egykori szövetségesével.

(fn.hu)

A témához érkezett az alábbi hozzászólás (ha igaz) Tel Avivból:

VÁLTOZÓBAN TÖRÖKORSZÁG ÉS IZRAEL KAPCSOLATAI

Konfrontáció helyett kölcsönös együttműködés?

 

Politikai elemzők szerint az idei törökországi választások, és kormányzópárt, az AKP ismételt győzelme után várható volt, hogy Törökország és Izrael kapcsolataiban is történni fog valami. Voltak, akik már a választási kampány hajrájában is megpróbáltak utalni arra, h úgymond az AKP-s politikusok titokban ismét kapcsolatba léptek izraeli politikusokkal. A közeledésről fantáziálók egy jól ismert és népszerű civil szervezet tagjai, akiknek iszlám identitású párja még a parlamenti belépő küszöbéig sem jutott el. Vélhetően azért, mert közülük is sokan inkább az AKP-re szavaztak.

A török külpolitika stratégiájának ismerősei viszont egyáltalán nem csodálkoznak azon, hogy Törökország nem ellenségeskedni, hanem kapcsolatait rendezni törekszik egy másik országgal. Ahmet Davutoglu, aki nemcsak a török külpolitika irányítója, hanem a napjainkban érvényes külkapcsolati statégia elveinek megfogalmazója is (könyve Stratégiai mélység (Stratejik Derinlik) címmel 2001-ben jelent meg), például így fogalmaz: „A török külpolitika célkitűzése Törökország függetlensége a nemzetközi színtér szereplőitől, és az egyensúly megteremtése kapcsolatai és szövetségei révén, így tarthat fenn viszonylagos függetlenséget és befolyást globális viszonylatban.” Ez tovább folytatva azt jelenti, hogy Törökország, a szomszédaival, és partnereivel is jó kapcsolatokra, kölcsönös együttműködésre törekszik. Vagyis, nem a vita, az ellenségeskedés, a konfrontáció határozza meg az ország külpolitikai törekvéseit, hanem a béke, a biztonság, a stabilitás és jólét megteremtése érdekében teendő erőfeszítések, továbbá a nemzetközi konfliktusokban való részvétel elkerülése.

Az alábbi összeállításunkban ennek a törekvésnek az alakulásáról, változásairól, eseményeiről próbálunk képet rajzolni.

Háárec: titkos izraeli-török tárgyalások folynak

Az újság szerint, amely egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú izraeli illetékest idéz, az Egyesült Államok is támogatja ezeket az erőfeszítéseket. A titkos megbeszélések Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egy megbízottja és Feridun Sinirlioglu török külügyi államtitkár-helyettes között zajlanak - tette hozzá a Háárec. Egy másik izraeli vezető újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy „Izrael az egészséges és pozitív kétoldalú kapcsolatok helyreállítását óhajtja, amelyek mindkét fél érdekében állnak”. Nem volt hajlandó részleteket közölni a titkos kapcsolatfelvételről, csak annyit mondott még, hogy „sajnáltuk a két ország kapcsolatainak megromlását”. A baloldali lap említést tett egy másik izraeli-török tárgyalásról is: annak az ENSZ-vizsgálóbizottságnak az izraeli és török tagja között, amely a Mavi Marmara török segélyhajó elleni, kilenc halottal járó tavalyi izraeli fellépés ügyével foglalkozik. 2010 májusában egy nemzetközi segélyflottilla tartott a Gázai övezet felé, hogy segélyt vigyen a palesztinoknak. Az idén június 25-én, szombaton induló nemzetközi gázai segélyflottillához „technikai okokból” nem csatlakozik a Mavi Marmara - jelentette be a múlt héten a humanitárius expedíciót szervező csoport szóvivője. Hozzátette, hogy összesen tíz hajót küldenek Gázába „a palesztin földsávot sújtó (izraeli) embargó hosszú távú megszüntetésére”. „Úgy véljük, pozitív döntés született, és reméljük, hogy az hozzájárul az Izrael és Törökország közötti kapcsolatok normalizálásához” - mondta vasárnap egy izraeli kormányilletékes a török hajó távolmaradására utalva. Megfigyelők emlékeztetnek Abdullah Gül török államfőnek a tavalyi hajóincidens után tett kijelentésére, miszerint az Izraelhez - Ankara régi stratégiai szövetségeséhez - fűződő viszony „már sohasem lesz ugyanolyan”.

MTI

Török lapok szerint Netanjahu kezet nyújt Ankarának

Az újságok szerint Netanjahu azt írta, hogy tisztázni akar minden nyitott kérdést a török kormánnyal, és újra akarja éleszteni a kétoldalú kapcsolatokra nemzedékek óta jellemző barátság szellemét. Törökország a palesztinokkal kapcsolatos politika keltette viszály miatt jegeli együttműködését Izraellel. Körülbelül egy évvel ezelőtt a kapcsolatok újabb mélypontra jutottak, amikor izraeli katonák kommandós akcióval megállították a Mavi Marmarát, egy Gázába tartó segélyflottilla török vezérhajóját, és kilenc embert megöltek. A szóban forgó hajó e hét végén egy újabb „gázai” flottilla élén haladt volna, hogy megtörje a Gázai övezet izraeli tengeri blokádját, vagy legalább kísérletet tegyen rá. Az Erdogan-kormány nyomására azonban a török szervezők visszakoztak, és török hajó mégsem vesz részt a küldetésben - a hivatalos indoklás szerint műszaki okokból. Vezető török politikusok még nem reagáltak a Netanjahu-üzenet hírére. Ankara eddig a Mavi Marmara elleni tavalyi fellépés miatti izraeli bocsánatkérést és kártalanítást nevezte meg a viszony normalizálásának feltételeként.

mti