A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iszlám. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iszlám. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 20., hétfő

Közeledne egymáshoz Európa és az iszlám világ?

Hídépítés vagy valami más...
Európa és a muszlim világ eredményes gazdasági együttműködéséhez elengedhetetlen egymás kölcsönös megismerése az előítéletek leküzdése érdekében - jelentette ki a Külügyminisztérium helyettes államtitkára vasárnap sajtótájékoztatón Egerben.


Hóvári János azt követően beszélt erről, hogy a magyar soros uniós elnökség keretében Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd - Hídépítés Európa és az arab-muszlim világ között címmel nyolc arab ország, illetve Magyarország, Lengyelország, valamint az Egyesült Államok képviselőinek részvételével kétnapos konferenciát rendeztek Egerben.
Mint elmondta, Európa „szomszédja” az arab világ - a Közel-Kelet és Észak-Afrika alkotta térség -, ahol a világ tőkéjének jelentős része koncentrálódik. A párbeszéd Magyarországnak azért is érdeke - fűzte hozzá -, mert az elmúlt másfél évtizedben évente 5-10 százalékkal növelte kivitelét a térségbe.
A mostani konferencia a kezdete lehet egy folyamatnak, amelynek keretében Magyarország hídszerepet tölthet be Európa és a muszlim világ között - mondta a helyettes államtitkár.
Fodor Sándor arabisztika professzor arról beszélt, hogy egymás megismerése esetén kevesebb volna a konfliktus a két kulturális közeg között. Annál is inkább, mert - mint mondta - az iszlám „nemes kultúra”, nem a terrorizmus kultúrája.
Ha tanulunk egymástól, muszlimok és nem muszlimok együttesen teszünk egy lépést egy jobb világ felé - mondta.
Habis László, Eger fideszes polgármestere a világgazdasági fórumok helyszínére utalva úgy fogalmazott, hogy a hevesi megyeszékhely bizalomépítő tanácskozások sorát rendezve „a keresztény-muszlim párbeszéd Davosává” válhat.

Forrás:






KOMMENTÁR

Már várható volt, hogy a jelenlegi Fideszes kormányzat is előbb utóbb lépni fog, és megpróbálja kifogni a szelet a Jobbik vitorláiból. Erre az egyik legalkalmasabbnak tűnő az Egerben nyilatkozó dr. Hóvári János, az egykori Tel Aviv-i magyar nagykövet, mostanság pedig globális ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkár, aki – úgy látszik  – nagy előszeretettel mond olyanokat is például, hogy „…az arab világnak »Marshall-segélyre« lenne szüksége…” Ez nyilván megfelelő alap lehet arra, hogy az egyébként mély gazdasági, politikai válsággal és identitászavarokkal küszködő magyarok hidat verjenek az iszlám világ és a Nyugat között. Ráadásul pont Egerben, ahol idén éppen kiadó a minaret is.
Az egriek egyébként is szívesen foglalkoznak iszlám témákkal. Nemrég például épp amiatt emelt szót a helyi MSZP, hogy tavaly december közepén Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítél meg egy – „az egri születésű Dr. Fehérvári Géza világhírű londoni orientalista által létrehozott” - Al Gharnati elnevezésű Alapítvány számára. Ebből is látszik, hogy milyen nehéz a hídverés Egerben, és mennyire nincs könnyű dolga a Heves megyében a „lopakodó” araboknak. Az már más kérdés, hogy a dolgot szóvá tevő dr. Sós Tamásnak alighanem fogalma sincs arról, hogy az alapítvány nevet adó Al Gharnati, valójában nem is arab, hanem mór volt. Vagyis, egy európai születésű muszlim vallású ember. Nem arábiai és nem arab. Mindenesetre dr. Sós Tamás (és az egri MSZP is) most örömmel nyugtázhatja, íme mégsem volt kidobott pénz az a 3 millió, hiszen tucatnyi lap, az egész magyarországi média beszámolt róla, hogy Egerből indul a kezdeményezés, mely szerint úgy tűnik, „Közeledne egymáshoz Európa és az iszlám világ”!
Az alapítvány támogatásának indokaként jelzett egyik konferencia tehát megvalósult, A Fidesz, a Jobbik, az MSZP, a magyar külügyminisztérium, a globális ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkár is kipipálhat egy feladatot. Azt, hogy ettől mennyire kerül közelebb Európa az iszlám világhoz vagy, hogy egyáltalán közelebb kerül-e, majd az idő eldönti. Napjainkban - sajnos - épp ezzel ellentétes folyamat látszik tovább folytatódni. Elég, ha az ember fellapozza a magyar nyelvű lapokat, meghallgatja, megnézi az iszlámról, a muszlimokról szóló híradásokat, esetleg bele-beleolvasgat néhány népszerű internetes fórum hozzászólásaiba, máris látszik, hogy ez a szép felvetés legalább olyan messzire van a megvalósulástól, mint Makó Jeruzsálemtől. 

2011. június 17., péntek

"Iszlám veszély Líbiában"

CSALÓDTAK A FELKELŐKBEN?

Az MTI-re hivatkozik abban a hírében az ATV, amely arról szól, hogy iszlám veszély van Líbiában. 

Líbiai „iszlám veszélyre” figyelmeztet egy védelmi kérdésekkel foglalkozó francia és külföldi szakértőkből álló csoport a Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel szemben álló felkelőknél tett látogatásukról készített jelentésben. 

„Az igazi demokraták kisebbségben vannak a felkelőket tömörítő Átmeneti Nemzeti Tanácsban, és meg kell osztaniuk a hatalmat Kadhafi egykori támogatóival, a monarchistákkal és a radikális iszlám bevezetését szorgalmazókkal” - olvasható a delegációt vezető Eric Denécé, a francia információs kutatóközpont (CF2R) igazgatója és Yves Bonnet, a francia kémelhárítás korábbi vezetője által kedden Párizsban nyilvánosságra hozott jelentésben.
   
A szakértők március 31. és április 25. között jártak Tripoliban, majd a felkelők irányítása alatt álló keleti országrészben.

Iszlám egyetem nyílt Tiranában

Nem kell a Közel-Keletre utazniuk?

Iszlám egyetem nyílt Tiranában. Az albán hatóságok ezzel szeretnék minimálisra csökkenteni azok számát, akik a tradicionális iszlám hívei. Az Amerikához különös érzelmi szálakkal kötődő albán muzulmán közösségen belül az utóbbi időben jelentős feszültséget keltettek a Közel-Keleten képzett imámok. Európában akkortájt döntöttek úgy, hogy a közel-keleti hatás ellensúlyozására felsőfokú iszlám tanintézményeket alapítanak. Elsőként Franciaországban és Hollandiában nyílt iszlám egyetem. Mindkét országban jelentős számú észak-afrikai bevándorló él.

Az albániai muszlimoknak ezentúl nem kell a Közel-Keletre utazniuk, hogy az iszlám teológiát tanulmányozhassák. A tiranai iszlám egyetem létrehozását még 2005-ben javasolta az akkori albán miniszterelnök. Az intézmény megnyitása már utódjára, a jelenlegi kormányfőre maradt.
 
A becslések szerint Albánia lakosságának 70 százaléka muzulmán, húsz százaléka ortodox-, tíz százaléka pedig római katolikus. A kommunizmus időszakában a vallás szabad gyakorlása tilos volt, Enver Hodzsa 1967-ben záratta be a mecseteket és a templomokat.
 
A XX. században a nagy népszaporulatnak köszönhetően a szomszédos Macedóniában és Koszovóban is megnőtt az albánok száma. Ők szinte mindannyian muzulmánok, ezért a tiranai iszlám egyetemre innen is várnak diákokat. (rá)
http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=13174
hírTV

Forrás: http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=382522 
 
KOMMENTÁR

A hír elég szűkszavú, de talán mégis sokat mondó. Nem tudható meg ugyan belőle, hogy miért éppen most nyílik iszlám egyetem és például miért nem tavaly, vagy tavalyelőtt nyílott. Ki az, mi az ami éppen most életre hívta? Aztán arról sem szól a híradás, hogy kik lesznek az egyetem oktatói, professzorai, hogy egészen pontosan mit fognak oktatni. Persze lehet róla némi fogalmunk azok alapján, hogy mint írják: „az utóbbi időben jelentős feszültséget keltettek a Közel-Keleten képzett imámok”! Az európai hatalmak rájöttek, jobb, ha maguk nyitnak egyetemet és ott a nekik megfelelő elgondolások szerint képzik, oktatják a hallgatóságot!

 

Tarolnak az iszlám bankok

KAMAT NÉLKÜL

Mind nagyobb érdeklődést mutatnak az úgynevezett iszlám pénzügyi konstrukciók iránt a globálisan tevékenykedő bankok. A hithű muszlim bankárok előszeretettel emlékeztetnek arra, hogy az általuk kínált, kisebb kockázatú termékek jobban kiállták a pénzügyi válság próbáját, mint a nyugatiak - írja a Világgazdaság.
Az iszlám pénzügyek (islamic finance) alapjául az a Koránban található kitétel szolgál, amely szerint a kereskedelem megengedett, de a kamatszedés nem. Ezt figyelembe véve egy teljesen önálló pénzügyi szegmens alakult ki a világpiacon, amely a Financial Times becslése szerint már most 900 milliárd dollárnyi befektetést mozgat - olvasható a Világgazdaságban.

A kamatszedésre vonatkozó tilalom megkerülése érdekében a hitelező formálisan nem kölcsönt ad, hanem átmenetileg megvásárolja a hitel felvevőjének valamely értéktárgyát. A hitel felvevője ezután bérleti díjat fizet a tárgy használata után az új tulajdonosnak – vagyis a hitelezőnek – egészen addig, amíg vissza nem vásárolja eredeti áron az illető vagyontárgyat. Állami hitelfelvétel esetén az iszlám bank megveheti például valamelyik közművet, amelyet az illető kormány vagy önkormányzat visszabérel az új tulajdonostól, majd az ügylet lejárta után az eredeti vételáron visszavásárolja.
Az iszlám pénzügyi termékek ugyanakkor egyre nagyobb népszerűségük mellett sem egyeduralkodók a muzulmán országokban. Kifejezett kamatszedési tilalom csak Iránban, Pakisztánban és Szudánban van érvényben – emlékeztet a WirtschaftsWoche. Ehhez képest a dubaji vagy indonéziai pénzintézetek vajmi keveset törődnek a kamattilalommal. Még az amúgy a muzulmán vallási előírásokat szigorúan követő Szaúd-Arábiában is megelégednek azzal a szabályozók, hogy a Koránban szereplő „kamat” szó alatt csak a kizsákmányoló uzsorát értsék.
HVG.HU \ GAZDASÁG
2011. június 16., csütörtök
Szerző: hvg.huhttp://hvg.hu/gazdasag/20110616_iszlam_bankok_terhoditasa

Kapcsolódó információ: