Kína fütyül a magyarokra?

Újabb látványos kudarcok a magyar kínai kapcsolatokban

Úgy tűnik a magyaroknak nincs szerencséje a kínaiakkal (sem). Már a kommunista rendszerben is hiába próbálták az országba csalogatni a kínai tőkét, jobbára csak kiskereskedők, boltosok, vendéglősök jöttek. Köztük sok ravasz zugárus, zugkereskedő, akik kétfenekű táskában csempészték egyik helyről a másikra a pénzt. Ezeken az ügyes tranzakciókon néhány magyarországi nyugdíjas is kicsit megtollasodott. Az állam (és a szegény állampolgár is) csak vesztett, hiszen az olcsó kínai áru több iparágat segített teljesen tönkre tenni. A sok kis kínai bolt a magyar kiskereskedők életét is alaposan megkeserítette. A kezdetben még megbízható, jó minőségben és szolid árakon kínált kínai termékek eltérítették a vásárlókat a magyar üzletekből a kínai boltokba.

A kínaiak a Kádár-korszakban rendezett Ázsia Napok (vagy például az 1986-ban rendezett Ázsia Kiállítás) fő vendégei voltak. Pécsett még a kínai nyelvet is elkezdték akkoriban tanítani, és létrehozták az Ázsia Központot, amelynek vezetője egy korábban hosszú évekig a pekingi egyetemen tanító pécsi professzor, Bárdi László lett. Az egyik kínai egyetemre pedig pécsi diák is beiratkozott. A kezdetben szépnek és gyümölcsözőnek ígérkező kétoldalú kapcsolatok mégis – máig sem igazán tudni miért – megfeneklettek. Pedig volt idő, amikor talán a kínai nagykövet is többet járt Pécsett és Baranyában, mint az ország más tájegységein.

Most megint csak arról szólnak a hírek, hogy

 „Nem sikerült a fejlesztés, kosarat kaptunk Kínában”

Fiaskóval ért véget Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kínai útja. A Hainan légitársaság most sem vette meg a Malévot. Egyelőre nem nagyon fúj a kormányfő által emlegetett keleti szél a magyar értékpapír piacon sem, mert sem a kínai, sem a szaúd-arábiai befektetők nem tolonganak a magyar kötvények aukcióin - írta a napokban az egyik magyarországi napilap.

Csak a töltött káposzta jó újra fölmelegítve - jegyezte meg egy elemző Fellegi Tamás sikertelen kínai útját követően. A nemzeti fejlesztési miniszter a napokban járt Pekingben, ahol egyebek mellett ismét Kína második legnagyobb légitársaságának, a Hainannak kínálta föl a Malévot. Az ázsiai cég 2003-2004-ben már ígéretes kérőként jelent meg Magyarországon, ám a nászból végül is nem lett semmi. Most sem.
A kiszivárgott hírek szerint a Hainan Airlines Group a Malév részvények mintegy 40 százalékát vette volna meg, a többi a magyar államé, illetve korábbi hírek szerint a Demján-csoporté lett volna. A pontos okokat nem tudni, de vélhetően a kínaiak lelkesedését nem csak az első próbálkozás óta eltelt évek hűtötték le, hanem az is, hogy becslések szerint legalább 100 millió eurós azonnal tőkeemelést kellene végrehajtani. A Hainan a Malév Zrt. több tízmilliárdos adósságát sem akarta átvenni.
Csillag István, volt gazdasági miniszter, közgazdász többször is tárgyalt kínai partnerekkel az Exim Bank képviseletében, illetve tárcavezetőként is. Elmondta, hogy a pénzintézet színeiben egyeztettek egy nyugat-magyarországi alkatrész logisztikai központ esetleges felépítéséről, de tudni kell, hogy a kínaiak számos tényezőt vesznek figyelembe, köztük egy ország gazdaságpolitikai kiszámíthatóságát is - mondta a szakember. A kedvező földrajzi fekvés, az autópályák csak kis előnyt jelentenek. Csillag István hangsúlyozta, a kínai befektetési döntéseket alapvetően a kiszámíthatóság, a megbízhatóság motiválja. Ilyen előnyökkel jelenleg Magyarország nem rendelkezik a vetélytársakhoz képest. Az ország gazdasági méretei sem igen érik el a kínai érdeklődési küszöböt.
Csillag István az első kapcsolatfelvételkor tárgyalt a Hainan csoport vezetőivel a Malév eladásáról. A kínaiakat azért érdekelte a magyar légitársaság, mert belépőt jelentett volna az uniós légi szállítási piacra. A szakember szerint a magyar kormány várakozásai túlzottak voltak és ma már a nemzeti légitársaság nem olyan vonzó, mint 7-8 éve.
A reményeket az is éltethette, hogy a Hainan-csoport érdeklődött a hat repülőteret, közöttük a budapestit is üzemeltető Hochtief felvásárlása iránt. Az üzlet egyelőre nem köttetett meg, vélhetően a vételár körüli vita miatt, hiszen a Hochtief-et 1,6 milliárd euróért adnák, de a kínaiak csak 1 milliárd euróért vennék meg.
A 100 százalékban kínai tulajdonban lévő BorsodChemnek nemrégen 1,1 milliárd eurós hitelt nyújtott a kínai állami tulajdonban lévő Bank of China, amit a magyar kormány saját jelentős sikereként könyvelt el. A kínai-magyar kormány tárgyalásain szó esett vasúti, közúti fejlesztésekről. Egyelőre egyetlen kapavágás nem történt és egyetlen euró sem érkezett. A mosoly-diplomácia keretében a Magyarországra látogató kínai állami és pártvezetők azt is megígérték, alaposan bevásárolnak a magyar állampapírokból. Eddig egy viszonylag jelentéktelen aukciós ügyleten kívül semmilyen más lépés nem történt.A kínai kártyát magyar belpolitikai, még csak nem is gazdasági kérdésnek tartja Csillag István.
Az elemzők szerint a szaúd-arábiai és az orosz szél sem fúj erősebben a kínainál. Ráadásul, azóta elhunyt a szaúdi trónörökös, akivel Orbán Viktor tárgyalt. A sivatagi királysággal is csupán közhelyekre tellett. Az ismert helyzetben lévő magyar kis- és középvállalkozások pozícióit javítaná az Orbán kormány, amire a szakemberek szerint nagyon csekély az esély. A hatalmas és igényes orosz piac ugyan közel van, de Moszkvával éppen az első Orbán kormány jegelte a magyar kapcsolatokat, s azután ellenzékben is folyamatosan támadta a szocialista kormányokat az orosz-magyar viszony javításáért és a szakértők emlékeztetnek az orosz állami tulajdonban lévő Szurgutnyeftegaz MOL részvénycsomagjának magyar állami felvásárlása körüli botrányokra is.

   ٭٭٭

Közben hírt kaptunk arról is, hogy Kínai nyelvet is oktatnak jövő ősztől egy pécsigimnáziumban.