ÖTVEN MAGYAR SZAKMUNKÁS TÖRÖKORSZÁGBA JÖN
Törökország
meghódítására indul hamarosan egy maroknyi baranyai csapat, akik egy Isztambul
melletti építkezésen kapnak majd munkát. A tervek szerint az ötven szakmunkás a
három hónapos próbaidőt követően összesen három évet dolgozna az építkezéseken.
Információik szerint a török származású vállalkozó ismeri a magyarok
munkabírását, szakmai felkészültségét és az elvégzett munka minőségét, ezért is
szervezi innen a munkaerőt.
Munka a magasban: sokan szinte bármilyen feladatot elvállalnak, akár külföldön, 1300 kilométerre a családtól is, csak meglegyen a kenyérre való. |
Miért
jelentkeztek az otthonuktól 1300 kilométerre lévő munkára? Mint mondják,
elsősorban a fizetés miatt, másrészt nincs szükség nyelvismeretre, de mégis a
saját szakmájukban – kőműves, ács, vasbetonszerelő – dolgozhatnak. A pénz
megközelítőleg ötszöröse az itthoni építőipari átlagfizetésnek, ez pedig
félmillió forintot jelent havonta.
– Munkaruhát,
szerszámokat, védőfelszerelést kapunk, a szállást biztosítják, mindössze az
étkezésünket kell saját magunknak fizetnünk. Sajnos arra felhívták a
figyelmünket, hogy a hazai sonkát, szalonnát és kolbászt felejtsük el, mert nem
vihetünk magunkkal húskészítményeket. Legjobban talán az ottani ételektől és az
esetleges hasmenéstől félünk.
A magyar
szakmunkásokat szigorú körülmények és feltételek várják, a munkafegyelem
legkisebb mértékű megsértése esetén azonnal hazaküldik az illetőt saját
költségére. A napi munkaidő 12 óra, ebből egy órát tölthetnek el az
étkezésekkel.
Miért
vállalkoztak erre a munkára? Szinte mindenki egyetértett abban, hogy közelebb
nem kapnának ennyi pénzt, és nem biztos, hogy a szakmájukban tudnának
elhelyezkedni. Azzal is tisztában vannak, hogy az itthon maradt családtagoknak
is nehéz lesz ez az időszak, de csak így tudják kifizetni a lakásra, autóra
felvett hiteleket, illetve biztos jövőt alapozni a gyerekeiknek. Mindenesetre
azt az ígéretet kapták, hogy a szálláson biztosítják majd az internetet, így
könnyebben tarthatják a kapcsolatot a családdal...
Szerző: Hajdu
Zsolt (Dunántúli Napló)
Forrás: http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/mar-torokorszag-is-celpont-a-kulfoldi-munkavallaloknal-415645
Kommentár:
Örömmel olvastam
Hajdu Zsolt cikkét, hogy „Törökország meghódítására indul hamarosan egy
maroknyi baranyai csapat”. A Kedves Kolléga nyilván nem tudja, hogy hasonló
esetre már korábban, pl. a II. vh. előtt is sor került. Akkor is dél-dunántúli
szakemberek jöttek többen is Törökországba, és kőművesként Anatóliában
dolgoztak. Sajnos túl sokan nem tudunk ezekről a hajdani munkavállalókról. A
magyarokat egyébként mindig szívesen fogadják itt. Ma is számosan élnek
magyarok, vagy magyar származású emberek Törökországban. Kár, hogy egykori
lapom, a Kedves Kollégák ilyesmiről nemigen tudósítanak. Pedig talán nem
ártana, ha az otthoniak, és főként a most három hónapos próbaidőre vállalkozó „ötvenek” tudnák: voltak és vannak
itt más magyarok, baranyai, pécsi kötődésűek is! Amúgy török nyelvtudás nélkül
kicsit bajos lesz itt boldogulni, az nem túl nagy előny, ha valaki úgy jön
ide, hogy még egy pohár vizet sem tud kérni, vagy egy kiló kenyeret sem tud
magának venni. A nyelvtudás alapvető követelmény, legalább a legalapvetőbb kifejezéseket, szavakat ismerniük
kellene. Amúgy a munka, meg a napi 10-12 órás munkaidő, fizikailag is eléggé próbára teszi az embert. Meg, hogy itt nincs
lazsálás az építkezéseken és más munkahelyen sem – ezt saját tapasztalatból
mondom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése