Alternatív pénzek Magyarországon

NEM KELL A MAGYAROKNAK AZ EURÓ?

Úgy tűnik egyre kevesebb a magyar forint becsülete. Legalábbis ezt az jelzi, hogy megjelentek az alternatív fizetési eszközök Magyarországon, melyek (a címletek nagyságát és a külső megjelenést illetően is) hasonlítanak ugyan a mostani papírpénzekre, mégis kicsit mások. Az új fizetőeszközök főleg abban különböznek a mostani állami bankóktól, hogy azokat helyi fizetőeszköznek szánták.

Ez a jelenség nem új keletű, hiszen a 20. század elején például Pécs városának is volt saját fizetőeszköze. Meglehet, hogy ez a Pécsi Korona adta az ötletet a Balatoni Korona, a Soproni Kékfrank és a Rábaközi Tallér kibocsájtásához is.

A Pécs városa által 1919-ben kibocsájtott 100 koronás.

Arról egyenlőre  nincsenek híreink, hogy a kormány mit szól ezekhez a próbálkozásokhoz. Mennyiben tekinti a helyi fizetési eszközök kibocsájtását, a forint konkurenciájának. A Balatoni Korona  kibocsájtásánál  például Porga Gyula (Fidesz-KDNP-s) veszprémi polgármester "bábáskodott". A helyi pénzben gondolkodó önkormányzatok saját gazdaságuk élénkülését,várják ettől a fizetési eszköztől, amely hivatalosan nem is pénz, hanem csupán "készpénzt helyettesítő utalvány". A pénzkibocsájtás joga hivatalosan továbbra is a Magyar Nemzeti Banké.  

A Balatoni Korona, hat féle címletben.

Az, hogy a Balatoni Korona talán (nem kicsit) hasonlít a forinthoz, ne zavarjon senkit, hiszen ezt a helyi fizetőeszközt is ugyanannak a Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája, aki a most forgalomban lévő papírpénzeket is tervezte.

A soproniak három nyelvű Kékfrankja is többféle címletben készült.

A soproniak szerint, a fizetőeszközt kibocsájtó szervezet: "az első olyan gazdasági európai szövetkezet Magyarországon, ami egy határokon átnyúló térség gazdasági felemelkedésének szolgálatát tűzte ki célul."

Vagyis, a Soproni Kékfrankot a forint helyett használják mert úgy vélik, hogy ennek "használatával a piacon növekszik a szabad csereeszközök mennyisége; mert a szövetkezeti-tag vállalkozók egymástól kölcsönösen elfogadják az utalvánnyal" erősítik az összefogást, növekszik az egymás iránti bizalmuk. "Mindez élénkíti a gazdasági életet, enyhíti a válságot. A Kékfrank, amely teljes mértékben rendelkezik fedezettel, nem kamatozik. Így nem is áll használói érdekében annak felhalmozása."  

A Rábaközi Tallér is többféle címletben készült.

A Rábaközi Tallér a kapuvári kistérség új fizetőeszköze. Ezzel a helyi valutával 64 település helyi termékeit és szolgáltatásait lehet majd megvásárolni. A fő cél, hogy "a régióban tartsák azt a pénzt, ami jelen pillanatban elmegy a területről."

Vannak vélemények, amelyek szerint az ilyen alternatív papíralapú fizetőeszközök, helyi valuták kibocsájtása felesleges és haszontalan időtöltés. Kár rá pocskolni a papírt és a festéket is, hiszen a kibocsájtott új fizetőeszköz forintfedezetének ott kell lennie egy bankban! Mégpedig azért, hogy egy esetleges szorult helyzetben a "készpénzt helyettesítő utalvány" bármikor átváltható legyen forintra. Ez pedig még helyi szinten sem fogja előre lendíteni a kátyúban lévő gazdaságot.

Mások viszont azzal érvelnek, hogy ez a megoldás bizonyos nyugat európai országokban is már jó ideje létezik, jól működik és képes együttműködésre, összefogásra késztetni a résztvevőket…