PKK szimpatizánsok tüntetése Budapesten

KURD TERRORISTÁK ZÁSZLAJA ALATT

Érdekes cikk jelent meg ma az egyik magyarországi napilapban. Az újság helyszíni tudósítója számolt be róla, hogy a PKK (az 1978-ban Abdullah Öcalan által alapított kommunista kurd terrorszervezet – teljes nevén a Kurdisztáni Munkáspárt) szimpatizánsai rendeztek tüntetést a magyar fővárosban. Az utcán a PKK zászlóival és bebörtönzött szeparatista kurd vezető, Abdullah Öcalan fényképével felvonuló tüntetők gyereket használtak fel arra, hogy tudassák a világgal a mondanivalójukat. A demonstráció részvevőiről készült képek alapján azonban úgy tűnik, a közreműködők egy része (az arcvonásaik alapján) nyilvánvalóan nem lehetett „harminc pesti kurd”, de talán még annak fele sem.

A meglehetősen egyoldalúra sikeredett tudósításból kimaradt, hogy a december végén, hadműveleti területen elhunyt török állampolgárok tiltott, másutt is a hatóságok által üldözendő tevékenységet folytattak: csempészet közben érte őket bombatalálat. A PKK gyakran kényszerít civileket hasonló tevékenységre, éppen ezért a kormány jelentős összegű kártérítést fizet az elhunytak családjainak. Bár az eset kapcsán sokan egyet nem értésüket fejezték ki, sőt a parlamentben, amelynek kurd nemzetiségű képviselők is tagjai, kisebb vita i kialakult, lévén, hogy a 35 koporsó mintegy egyharmadát a temetéskor a PKK (a budapesti tüntetésen is látható) zászlóival borították be.
A tudósítóknak nyilatkozó kurd tüntetők azt is szépen elhallgatták, hogy Törökországban a PKK aktivistái iskolákat, rendőrőrsöket támadnak meg, rendszeresen megdézsmálják a segélyszervezetek adományait, rettegésben tartják a falvak lakosságát. Vagy, hogy szinte hetente hallnak meg kiskatonák, az utakon, átkelőhelyeken a terroristák által elhelyezett bombák miatt. A PKK elleni harcokban egyébként eddig több mint 5 ezer katona halt hősi halált. Nem kis részük ugyancsak kurd nemzetiségű, ami miatt kurdok és törökök is gyakorta tüntetnek Törökország-szerte. (A PKK megalapítása óta egyébként több mint 4800 civil esett áldozatul a különféle terrorakcióknak, az események során ezen kívül elhunyt rendőrök, csőszök illetve más biztonsági emberek száma is 2 ezer felett van.)
Az AKP vezette török kormány 2002 óta újra és újra megpróbál javítani a kurdok helyzetén, így például ismét engedélyezték a kurd nyelvhasználatát, kurd nyelvű tévé csatornák is működnek (egyik legnépszerűbb pl. a TRT6). A PKK zászlaja alatt harcolók azonban ígéreteik ellenére sem tették/teszik le a fegyvert. Az általuk végrehajtott terrorakciókról, robbantásokról, a leleplezett búvóhelyeikről, az ott talált fegyverekről és robbanóanyagokról a török tévé csatornák gyakran mutatnak be képeket. A hírekben pedig arról is (szinte naponta) beszámolnak, hogy hol fogtak el, lőttek le, vagy sebesítettek meg PKK terroristákat, akiket például kábítószer csempészet során kerít kézre a hatóság.
Irán, Irak, Törökország, és Szíria területén mintegy 40 millió kurd él. Pontos létszámukat senki sem tudja, mintahogyan azt sem, hogy kik is ők valójában. A különféle törzsekre, népcsoportokra oszló kurd nyelvet beszélő nemzetség nem egységes.  A kurdok származásáról, multjáról különféle elméletek vannak. Például Michaelis göttingeni teológus, aki a 18. században élt, és minden valószínűség szerint ő volt a világ első kurdológusa, azt állította, hogy a kurd nyelv a sémi nyelvek csoportjába sorolható, és a kurdok rokonságban állnak a szírekkel.
M. Garzoni szerint, aki az 1787-ben kiadott könyvében (A kurd nyelv nyelvtana és szókincse) perzsa rokonságra hivatkozott és azt állította, hogy a kurdok a médek leszármazottjai. Ezt az elméletet vallotta Vlagyimir Minorszkij (1877–1966) orosz orientalista és kurdológus is.
Tanulmányokat írt a kurdokról, és összegyűjtötte a kurd nemzeti kultúra anyagait is. Véleménye szerint a kurdok Kelet-Iránból vándoroltak nyugat felé… N. J. Marr orosz orientalista nézete szerint a kurdok Kis-Ázsia őslakói és nem vándoroltak sehonnan sehova. A tudósok szerint a kurdoknak sohasem volt saját önálló államuk, bár időről-időre voltak próbálkozásaik, hogy létrehozzák azt.
Mindezek után lássuk a budapesti tudósítást, illetve annak képeit:
 

Gyilkossággal vádolják Törökországot
Harminc pesti kurd negyvenmillióért
Bucsy Levente írása és fényképei
2012. január 07., szombat 17:00
A kurdok tartanak tőle, hogy a török hadsereg szilveszteri mészárlása csak főpróbája volt egy nagyobb népirtásnak, ezért világszerte tüntetéseket szerveznek, hogy bemutassák az „egzotikus Törökország” másik arcát. Az MNO is ott volt a budapesti kurdok demonstrációján, és részletesen kifaggatta a föld 40 milliós, önálló állam nélkül élő nemzetiségének néhány képviselőjét.

A PKK zászlaja és Öcalan képe alatt tüntettek. (Bucsy Levente felvétele)

Gyerekek a tüntetésen. (Bucsy Levente felvétele)

Egzotikus helynek ismerjük Törökországot, ahol a magyar turistákkal messziről jött, várva várt rokonként bánnak. Harminc kurd tüntető azonban egy vérlázító esemény kapcsán úgy döntött, megmutatja az ország másik arcát: december 28-án egy légicsapásban a török hadsereg tehetetlen gyerekek tucatjait lőtte szitává igencsak gyanús összetételű szerekkel, a túlélő sebesültek egy részét pedig – vélhetően kormányzati utasításra – hagyták megölni.

Azon az estén 36 kurd nemzetiségű embert ért légicsapás az ország keleti határvidékén, Sirnak tartományban. Ezek a kurdok – többségükben 12-14 éves gyerekek – cukrot és benzint vittek át Irakból Törökországba, hogy biztosítsák szegényes megélhetésüket. Nekik a csempészet az egyetlen megélhetési forrásuk, más lehetőségük nincs – emelte ki a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület állásfoglalásában a demonstráción Korkut Berrin, aki egy túlélőre hivatkozva hozzátette, hogy F-16-osokról bombázták őket, és a keserű szagú, gyilkos levegőben a legtöbben azonnal halálra égtek, napalm vagy más vegyi fegyver használatát sejtik a háttérben. – Egyes források szerint a támadás után a hatóságok nem engedték a helyszínre még a mentőalakulatokat sem; a hozzátartozók próbáltak odamenni, hogy azonosítsák a sziklák közt összeégett holttesteket. A török média csak órákkal később kezdett el tudósítani a történtekről – fogalmazott a budapesti kurd.

Lábdarabokból azonosítják a gyerekek holttesteit
A török hadsereg azzal magyarázta a mészárlást, hogy a PKK (Kurdisztáni Munkapárt) gerillái közt lehetetlen volt megállapítani, hogy kik voltak a fegyveresek, és kik falusiak. – Ez nem lehetett véletlen baleset, ahogy beállítják – tette hozzá a tüntetés után az MNO-nak nyilatkozó Korkut Berrin, aki bár követeli, hogy találják meg a felelősöket, nem nagyon bízik abban, hogy nyíltan elismeri a török kormány, hogy tudatos mészárlás történt.

A tüntetők szerint is lehetetlen volt megállapítani kik voltak a terroristák, kik a falusiak. (Bucsy Levente felvétele)

– Nekünk sok félnivalónk nincsen, mert itt vagyok Budapesten a gyerekeimmel most már sok éve, és kereskedelemből élek. De azért az már tarthatatlan, hogy meggyilkolt gyerekeket a megmaradt lábuk alapján kelljen azonosítani, mert éppen a kormány sajnálja a pénzt a DNS-vizsgálatra – ad hangot felháborodásának a tüntető, aki elmondta még, hogy körülbelül 16 éve kezdtek Budapestre jönni a kurdok, és itt a törökökkel semmi problémájuk nincs, nem beszélgetnek politikáról, mert elsősorban kereskedelmi kapcsolataik vannak velük, a kurdok másik része pedig vendéglátós.

Világszerte tüntetnek
A tüntetésre az egyesület az alábbi táblákkal érkezett: „A kurdok nem terroristák, csak a jogaikat akarják”; „A török miniszterelnök megparancsolta a kurd gyerekek meggyilkolását”; „A kurd népnek joga van a szabadságra”; „A török kormány vessen véget a kurdok lemészárlásának”; „A török kormány kurd civileket BONBÁZOTT”, a harminc kurd pedig a tüntetés végén folyamatosan azt skandálta, hogy „Gyilkos Törökország!”, valamint azt, hogy „Szabadság, szabadság, Kurdisztánnak szabadság!”. Az MNO – a kurdok helyzete és részletesebb követelései iránt érdeklődve – megkérdezte Begali Sözdent is, aki tört magyarsággal ugyan, de szívesen beszélt.

Ők vajon kik lehettek? (Bucsy Levente felvétele)

– Mi, itt élő kurdok szeretnénk megmutatni a magyaroknak Törökország másik arcát is, hogy ne csak a szépet és a jót tudják. A világ több pontján szervezünk tüntetéseket, főként Európában és Amerikában, mert az nem lehet, hogy balesetnek minősítsék, ami történik. A kormány megmondta, hogy ha nők és gyerekek ellenük fognak fordulni, akkor megölik őket, de a török tévéadók folyamatosan manipulálják az eseményeket, mert nem tudnak olyat mutatni, amit mondanak – sorolta Begali Sözden. Mint mondja, 80 éve megy a küzdelem azért, hogy elismerjék, hogy a kurdok egyáltalán léteznek, de most, hogy már nem tudja a hatalom letagadni létezésüket, jogaikból akarja őket kisemmizni a hatalom. – Autonómiát akarunk, iskolát, szabad kultúrát, mozit, zenét. Börtönben van 110 kurd újságíró, így önkéntesekkel próbáljuk megoldani az országszerte 20-25 milliós kurd kisebbség tájékoztatását. Begali Sözden azt mondja, világszerte csaknem még egyszer ennyien vannak kurdok.
– Tartunk tőle, hogy ez a cselekmény csak egy nagyobb népirtásnak volt a főpróbája, kíváncsi a hatóság, hogy hogyan reagálunk rá. Nem maradhatunk némák – magyarázták az MNO-nak nyilatkozó kurdok, miért fordultak a nyilvánosság felé a török hadsereg tettei után.