Kína miért mentené meg Európát?

Akkor most kell kínai segítség,

vagy nem kell?

 

Pár nappal ezelőtt, az euróválság kapcsán még arról cikkezett a hazai és az európai sajtó, hogy Nem kell kínai segítség! Meg arról is, hogy Európának Kína nélkül kell boldogulnia. Aztán arról is szó esett – ugyancsak a közelmúltban -, hogy Obama a kínaiak bajszát kezdte huzigálni Ázsiában. Mire a kínai elnök gyorsan reagált, és megtudhattuk, hogy Ven Csia-pao burkoltan figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne üsse az orrát olyasmibe, ami nem rá tartozik. Barack Obama a tűzzel játszik – írta az egyik magyarországi internetes portál. Közben egy másik oldalon pedig arról olvashatunk, hogy Kína újabbterületen hagyhatja le az USA-t, illetve van ahol már le is hagyta. Mindezek után jogosnak tűnik a kérdés: Ugyan miért mentené meg Kína Európát? Az index.hu az alább olvasható cikkében erre a kérdésre keresi a választ.

 

A politikai kapcsolatok nem problémamentesek, így inkább gazdasági érdekek motiválják Kínát, hogy beszálljon az eurósánc feltőkésítésébe, és általában az európai államok finanszírozásába – mondja Cao Heping, a Pekingi Egyetem közgazdásza. A kínai kormánynak ugyanakkor egyre nagyobb energiát kell fordítania az ország belső problémáinak megoldására is.

Az elmúlt hetekben folyamatosan zajlottak a találgatások arról, hogy Kína milyen szerepet játszhat Európa kimentésében az adósságválságból. Az államnak óriási, 3200 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, és az egyik fő exportpiacnak számító eurózóna összeomlása Kína gazdaságára is drámai hatással lenne. Nem véletlen tehát, hogy sokan tőlük várnak segítséget.

100-200 milliárd euró

„Mintegy 100-200 milliárd eurót fektethet be Kína európai állampapírokba, valamint az eurósánc (EFSF) feltőkésítésébe” – mondta lapunknak Cao Heping, a Pekingi Egyetem Közgazdaságtani Iskolájának professzora. Kína külföldi befektetéseinek értéke tavaly meghaladta a Világbank 106,3 milliárd dollárját. Ez az összeg nagyjából megegyezik egy közepes tartomány ötéves fejlesztési keretével – érzékeltette a keret nagyságát a kínai professzora.

A befektetés nemcsak Európát segítene kihúzni a bajból, Kína is sokat profitálhat belőle. Egyrészt a mostani főként dolláralapú megtakarításait szélesebb palettára helyezheti, másrészt hosszabb távon politikai előnyei is származhatnak a segítségnyújtásból.

„Ha váratlan problémák merülnek fel az eurózóna válságával összefüggésben, az az egész világ regionális együttműködései szempontjából katasztrófát jelentene. Pedig ezek rendkívül fontos szerepet játszanak a világgazdaságban” - mondta Heping a kínai lépés gazdasági vetületéről.

Elsősorban gazdasági kérdés

„Ez egy gazdasági kérdés politikai környezetben. Ugyanakkor Kína számára a gazdasági vetület a meghatározó, mivel a politikai együttműködést jórészt keresztülhúzza a múltbeli kölcsönös megértés hiánya” – tette hozzá a közgazdász.

Így Kína várhatóan olyan biztosítékokat fog kérni a pénzéért cserébe, amik önmagukban is garantálják, hogy nem lesz veszteséges a befektetés. Ugyanakkor Kínának érdeke lenne a kapcsolatok javítása, például a kereskedelmi akadályok, vámok leépítése is – ez pedig vélhetően fel is merül a tárgyalásokon.

De azért politika is

A hivatalos pekingi álláspontból persze az is kiderült, hogy a kínai segítségnyújtásnak igenis politikai szerepe is van. Az eurózónának szánt, akár százmilliárd dolláros támogatásnak van két feltétele – mondta még november elején Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja. Márpedig a feltételek felsorolása során arról is beszélt: „ha Kína befektet és támogatja Európát, érthető, hogy az érdekeit illetően egy kicsit nagyobb megértést vár el”.

Hasonlóan sokatmondó volt – legalábbis a diplomácia általában visszafogott nyelvezetét ismerve – Kína budapesti nagykövete, amikor a nemrég a Corvinus egyetemen tartott előadásában azt mondta: a pekingi kormány hajlandó a nemzetközi együttműködésre, de ennek előfeltételéül nevezte, hogy külkapcsolatai „kölcsönös tiszteletre, megértésre és bizalomra épüljenek”, és arról is beszélt: nehezíti az európai-kínai kapcsolatokat, hogy a kontinensen „még most is tesznek felelőtlen kijelentéseket” az országával kapcsolatban.

Arról, hogy Magyarország állampapír-piaca miért lenne vonzó az ázsiai országnak, Heping lapunk kérdésére úgy vélte: a befektetések diverzifikálásába beletartozik, hogy Kína az eurókötvények vásárlása után szétnéz a környéken is.

Nem nézik jó szemmel

Csakhogy amíg a kínai dollár- vagy eurómilliárdok alkalmasak lehetnek a nyugat-európai politikusok jóindulatának megvásárlására, a kritikus hangok lecsendesítésére, addig ugyanez a folyamat erősítheti a belső elégedetlenséget.

November elején arról számolt be a Reuters, hogy a múlt pénteki G20-csúcs előtt több tízezer üzenet jelenet meg kínai blogokon arra kérve a kínai vezetőket: ne adjanak pénzt a bajba jutott európai országoknak. „A kínai munkások átlagjövedelme pár dollár, az európaiaké több ezer euró. Tényleg Kínára van szükségük, hogy megmentse őket?” – idézte az egyik blogbejegyzést a hírügynökség, megjegyezve: a kínaiak szerint a pénznek sokkal jobb helye lenne otthon, kisegítve az ország szegényeit, többet fordítva munkahelyteremtésre, az alapvető élelmiszerek árának támogatására.

Egy Kína-szakértőnek a kínai kormányzati kommunikáción alapuló elemzése szintén arra mutat: a világválság megoldására ne Pekingtől várjuk a megváltást, mert most magukat kell megváltaniuk. Az országban „sok a belső feszültség, a társadalom elégedetlensége nő” – írja az elemző, mondván: az átlagos kínai mindettől „kissé frusztrált, kicsit dühös”, és mindinkább megtapasztalja azt, hogy ezekkel az érzéseivel nincs egyedül. A szakértő szerint ezért egyre valószínűbb az, hogy a belső feszültségek feloldása miatt a kínai globális gazdasági szerepvállalás visszafogásával kell számolni.

Százmilliós pert kap a nyakába a felhasználók arcát megjegyző Facebook

„A robbanásszerű növekedés következtében hamarosan tőzsdei cég lehet Zuckerberg vállalkozása – olvastam tavaly az ITcafe nevű weboldalon. Meg azt is olvastam valahol, hogy sok-sok pénzt termel a Facebook. Nyilván vannak, akik emiatt nagyon szeretik, mások viszont nem igazán. Ez utóbbi abban is megmutatkozik, hogy egyre több a közösségi oldallal kapcsolatos negatív hír, ami persze így is jó reklám lehet! És egyre több a kérdőjel, amin talán érdemes elgondolkodni és utána olvasni kicsit. Például „Adattolvajként indította Zuckerberg a Facebookot?” „Létezik-e Facebook-összeesküvés?” Valóban „Százmillió Facebook-felhasználó nyilvános adatai tölthetőek le egy fájlban?" Minderre válasz található az Interneten, előbb azonban lássuk a legfrissebb, a fenti címben szereplő információkat:

 

ENGEDÉLY NÉLKÜL

Engedély nélkül tárolja a felhasználók arcképeinek adatait a Facebook egy német tartományi adatvédelmi biztos szerint. A biztos hivatala a sikertelen megállapodási kísérletek után bíróságon próbálja elérni, hogy a világ legnépszerűbb közösségi oldalát megbüntessék, amiért nem megfelelően kezeli a felhasználók azonosítására alkalmas kényes információkat – adta hírül az origo.hu

Bár a közösségi oldalra feltöltött képeken szereplő embereket a felhasználóknak manuálisan kell megjelölniük, a Facebook arcfelismerő funkciója a feltöltött fotók esetében automatikusan felkínálja a személyek neveit, ráadásul a nyáron elindított funkció viszonylag ritkán téved. Elindításához szükség volt az arcképel biometriai, azaz az emberek digitális azonosítását lehetővé tevő adatainak tárolására.

Százmilliós nagyságrendű büntetést kaphat a Facebook

E funkció működéséhez a Facebooknak tárolnia kell egy adatbázisban a feltöltött képeket már megjelölt arcokat, ehhez azonban nem kérte ki a felhasználók előzetes hozzájárulását a cég - véli Johannes Caspar, a hamburgi adatvédelmi biztos. A biztos hivatalánál az [origo]-nak elmondták, hogy ott már folyamatban van a Facebook elleni per előkészítése, miután a közösségi oldalt működtető céggel hónapokon át folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre.

A hivatal képviselője szerint a Facebook felajánlotta, hogy az új felhasználók esetében a jövőben egy, az adatlapon megjelenő felületen kéri hozzájárulásukat a funkció használatához, és a szolgáltatás működéséről is ad ki információkat. A közösségi oldal azonban nem ment bele abba, hogy a Facebookon már jelen lévő húszmillió német felhasználót utólag értesítsen a szolgáltatás működéséről, ezért akarja a hamburgi adatvédelmi biztos peres úton rávenni az amerikai céget erre.

Ha a bíróság előtt is bebizonyosodik, hogy a Facebook szolgáltatása megsértette az amerikainál jóval szigorúbb német és európai uniós adatvédelmi törvényeket, akár háromszázezer eurós, vagyis közel százmillió forintnak megfelelő büntetést is kiróhatnak a közösségi hálót működtető cégre. Emellett a tartományi adatvédelmi biztos végső esetben arra is kötelezheti a céget, hogy szüntesse meg a funkciót és semmisítse meg az annak használata során rögzített adatokat - nyilatkozta az [origo]-nak Moritz Karg, a hamburgi adatvédelmi hivatal munkatársa.

Engedély nélkül kezdték megjegyezni az arcokat

A Facebook arcfelismerő szolgáltatása egyszerű kényelmi funkciónak tűnik, ám Karg szerint ennek megvalósításához egy komplex biometriai adatbázist kellett létrehoznia a közösségi oldalt működtető cégnek. Ez minden felhasználó esetében tartalmazza a feltöltött fotókról begyűjtött, az arckép egyedi azonosítására alkalmas ismérveket digitális formában.

 

A német adatvédők azt tartják problémásnak, hogy a funkció bevezetése előtt nem kért engedélyt felhasználóitól az arcuk azonosítására alkalmas adatok tárolására, önhatalmúlag vezette be a funkciót. Karg szerint az európai uniós és a németországi adatvédelmi törvények is egyértelműen előírják, hogy hasonló szenzitív adatokat csak az emberek előzetes hozzájárulásával lehet rögzíteni felhasználókról. 

A Facebook szóvivője a brit Macworld online magazinnak úgy nyilatkozott, hogy cége sajnálatosnak tartja a német adatvédelmi biztos által kezdeményezett pert. A közösségi hálózat szerint az arcfelismerő funkció működése megfelel az európai előírásoknak, és arról kellő információt is adtak a felhasználóknak. A vállalat hangsúlyozta, hogy a funkciót felhasználói letilthatják ha nem akarják azt használni, ezért sajnálatosnak tartják azt, hogy a hamburgi adatvédelmi biztos számára az sem volt elfogadható, hogy az új felhasználók számára a korábbinál bővebb tájékoztatást nyújtsanak. A Facebook a jövő hétre ígért az [origo]-nak tájékoztatást az üggyel kapcsolatban.

Azt, hogy a képeken arcképük mellett automatikusan ajánlja fel nevük felvételét a közösségi oldal, a felhasználók a Facebook "Adatvédelmi beállítások" menüpontjának "Hogyan működnek a címkék" pontja alatt tudják letiltani.

Idegen járókelőket is azonosítottak Facebookkal

A felhasználók felismerését segítő adatokat komoly visszaélésekre lehet felhasználni. Nyáron a Black Hat című hackerkonferencián például amerikai kutatók egy egyetemi kampuszon ismeretlen utcai járókelők jelentős részét voltak képesek beazonosítani egy webkamera és nyilvános Facebook-profilokból gyűjtött adatok segítségével.

A Carnegie Mellon Egyetem kutatói huszonötezer nyilvános profiololdalról gyűjtöttek le képeket, és azokból valós időben vizsgálható adatbázist hoztak létre egy webkamerával szerelt laptopon. A teljesen hétköznapi hardver minden harmadik elhaladó egyetemistát képes volt azonosítani. A megoldás a leghatékonyabban akkor működött, ha a járókelő szemben állt a kamerával, mivel a facebookos fotók többségén is ilyen felvételek szerepelnek a felhasználókról. A kutatók képesek voltak létrehozni egy ugyancsak arcfelismerést használó iPhone applikációt is, amely egy lefényképezett emberről képes felkutatni személyes információkat a Facebookról, de csak akkor, ha az adott fiók tulajdonosának arcképe is nyilvános az adatlapján.

Nem tudni, kit kell perelni

Komoly problémát jelent a Facebookkal szembeni kifogásoknál az európai államok számára, hogy a világ legnagyobb közösségi oldalát egy amerikai székhelyű cég működteti. Bár a társaság európai felhasználóit az írországi leányvállalata által működtetett szerverpark gépei szolgálják ki - ezt a vállalatot perelte be nemrég egy osztrák jogvédő csoport is - a hamburgi adatvédelmi biztos hivatala szerint a tényleges adatfeldolgozást az amerikai Facebook Inc. cég végzi, ezért az amerikai anyacég ellen teszik meg a jogi lépéseket.

Straub Ádám (2011. 11. 23., 19:05)

További a Facebook témához kapcsolódó írások, információk:

A Facebook alapítója: Mark Zuckerberg

Adattolvajként indította Zuckerberg a Facebookot?

Előbújt a Facebook titkos tulajdonosa?

Létezik-e Facebook-összeesküvés?

Százmillió Facebook-felhasználó nyilvános adatai tölthetőekle egy fájlban

Wikipédia a Facebookról