Akkor most kell kínai segítség,
vagy nem kell?
Pár nappal ezelőtt, az euróválság kapcsán még arról cikkezett a hazai és az európai sajtó, hogy Nem kell kínai segítség! Meg arról is, hogy Európának Kína nélkül kell boldogulnia. Aztán arról is szó esett – ugyancsak a közelmúltban -, hogy Obama a kínaiak bajszát kezdte huzigálni Ázsiában. Mire a kínai elnök gyorsan reagált, és megtudhattuk, hogy Ven Csia-pao burkoltan figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne üsse az orrát olyasmibe, ami nem rá tartozik. Barack Obama a tűzzel játszik – írta az egyik magyarországi internetes portál. Közben egy másik oldalon pedig arról olvashatunk, hogy Kína újabbterületen hagyhatja le az USA-t, illetve van ahol már le is hagyta. Mindezek után jogosnak tűnik a kérdés: Ugyan miért mentené meg Kína Európát? Az index.hu az alább olvasható cikkében erre a kérdésre keresi a választ.
A politikai
kapcsolatok nem problémamentesek, így inkább gazdasági érdekek motiválják
Kínát, hogy beszálljon az eurósánc feltőkésítésébe, és általában az európai
államok finanszírozásába – mondja Cao Heping, a Pekingi Egyetem közgazdásza. A
kínai kormánynak ugyanakkor egyre nagyobb energiát kell fordítania az ország
belső problémáinak megoldására is.
Az elmúlt
hetekben folyamatosan zajlottak a találgatások arról, hogy Kína milyen szerepet
játszhat Európa kimentésében az adósságválságból. Az államnak óriási, 3200
milliárd dollárnyi devizatartaléka van, és az egyik fő exportpiacnak számító
eurózóna összeomlása Kína gazdaságára is drámai hatással lenne. Nem véletlen tehát,
hogy sokan tőlük várnak segítséget.
100-200 milliárd euró
„Mintegy 100-200
milliárd eurót fektethet be Kína európai állampapírokba, valamint az eurósánc
(EFSF) feltőkésítésébe” – mondta lapunknak Cao Heping, a Pekingi Egyetem
Közgazdaságtani Iskolájának professzora. Kína külföldi befektetéseinek értéke
tavaly meghaladta a Világbank 106,3 milliárd dollárját. Ez az összeg nagyjából
megegyezik egy közepes tartomány ötéves fejlesztési keretével – érzékeltette a
keret nagyságát a kínai professzora.
A befektetés
nemcsak Európát segítene kihúzni a bajból, Kína is sokat profitálhat belőle.
Egyrészt a mostani főként dolláralapú megtakarításait szélesebb palettára
helyezheti, másrészt hosszabb távon politikai előnyei is származhatnak a
segítségnyújtásból.
„Ha váratlan
problémák merülnek fel az eurózóna válságával összefüggésben, az az egész világ
regionális együttműködései szempontjából katasztrófát jelentene. Pedig ezek
rendkívül fontos szerepet játszanak a világgazdaságban” - mondta Heping a kínai
lépés gazdasági vetületéről.
Elsősorban gazdasági kérdés
„Ez egy gazdasági
kérdés politikai környezetben. Ugyanakkor Kína számára a gazdasági vetület a
meghatározó, mivel a politikai együttműködést jórészt keresztülhúzza a múltbeli
kölcsönös megértés hiánya” – tette hozzá a közgazdász.
Így Kína
várhatóan olyan biztosítékokat fog kérni a pénzéért cserébe, amik önmagukban is
garantálják, hogy nem lesz veszteséges a befektetés. Ugyanakkor Kínának érdeke
lenne a kapcsolatok javítása, például a kereskedelmi akadályok, vámok leépítése
is – ez pedig vélhetően fel is merül a tárgyalásokon.
De azért politika
is
A hivatalos
pekingi álláspontból persze az is kiderült, hogy a kínai segítségnyújtásnak
igenis politikai szerepe is van. Az eurózónának szánt, akár százmilliárd
dolláros támogatásnak van két feltétele – mondta még
november elején Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős
bizottságának tagja. Márpedig a feltételek felsorolása során arról is beszélt:
„ha Kína befektet és támogatja Európát, érthető, hogy az érdekeit illetően egy
kicsit nagyobb megértést vár el”.
Hasonlóan
sokatmondó volt – legalábbis a diplomácia általában visszafogott nyelvezetét
ismerve – Kína budapesti nagykövete, amikor a nemrég a Corvinus egyetemen
tartott előadásában azt mondta: a
pekingi kormány hajlandó a nemzetközi együttműködésre, de ennek előfeltételéül
nevezte, hogy külkapcsolatai „kölcsönös tiszteletre, megértésre és bizalomra
épüljenek”, és arról is beszélt: nehezíti az európai-kínai kapcsolatokat, hogy
a kontinensen „még most is tesznek felelőtlen kijelentéseket” az országával
kapcsolatban.
Arról, hogy
Magyarország állampapír-piaca miért lenne vonzó az ázsiai országnak, Heping
lapunk kérdésére úgy vélte: a befektetések diverzifikálásába beletartozik, hogy
Kína az eurókötvények vásárlása után szétnéz a környéken is.
Nem nézik jó szemmel
Csakhogy amíg a
kínai dollár- vagy eurómilliárdok alkalmasak lehetnek a nyugat-európai
politikusok jóindulatának megvásárlására, a kritikus hangok lecsendesítésére,
addig ugyanez a folyamat erősítheti a belső elégedetlenséget.
November elején
arról számolt be a Reuters, hogy a múlt pénteki G20-csúcs előtt
több tízezer üzenet jelenet meg kínai blogokon arra kérve a kínai vezetőket: ne
adjanak pénzt a bajba jutott európai országoknak. „A kínai munkások
átlagjövedelme pár dollár, az európaiaké több ezer euró. Tényleg Kínára van
szükségük, hogy megmentse őket?” – idézte az egyik blogbejegyzést a
hírügynökség, megjegyezve: a kínaiak szerint a pénznek sokkal jobb helye lenne
otthon, kisegítve az ország szegényeit, többet fordítva munkahelyteremtésre, az
alapvető élelmiszerek árának támogatására.
Egy
Kína-szakértőnek a kínai kormányzati kommunikáción alapuló elemzése szintén arra mutat: a világválság megoldására ne Pekingtől várjuk a
megváltást, mert most magukat kell megváltaniuk. Az országban „sok a belső
feszültség, a társadalom elégedetlensége nő” – írja az elemző, mondván: az
átlagos kínai mindettől „kissé frusztrált, kicsit dühös”, és mindinkább
megtapasztalja azt, hogy ezekkel az érzéseivel nincs egyedül. A szakértő
szerint ezért egyre valószínűbb az, hogy a belső feszültségek feloldása miatt a
kínai globális gazdasági szerepvállalás visszafogásával kell számolni.