Nyolcezerötszáz éves „kézjegyek” az agyagedényeken

Ősi ujjlenyomatok kerültek elő Törökországban

Nyolcezer ötszáz éves ujjlenyomatok kerültek elő a törökországi Izmirben, ahol egy újkőkori lelőhelyet tárnak fel a régészek.

Törökország dél-nyugati, Égei-tengeri részén található Jesilova Höjük.

 A Yeşilova Höyük  elnevezésű lelőhelyre 2003-ban bukkantak, a feltárásokat két évvel később kezdték meg az Ege Egyetem (Ege Üniversitesi) régészei Zafer Derin docens vezetésével. A szakemberek három kulturréteget különböztetnek meg - a legfelső a korai bizánci időszakból származik, az alatta lévő a római korból, négy méter mélységben viszont az új kőkori letelepedés nyomait fedezték fel.

A Jesilova Höjuk-i ásatások.

A helyszínen i. e. 6500 táján telepedtek meg az első lakosok, s Yeşilova Höyük i.e. 4000-ig folyamatosan lakott volt. A települést tűz pusztította el, a helyszín elnéptelenedett, a későbbi korokban a területet temetőként használták.

Az idei ásatási szezonban olyan agyagedények kerültek elő, amelyeken két személy - a feltételezések szerint egy nő és egy gyermek ujjlenyomatai látszódnak. Találtak szerszámokat, olajlámpásokat, valamint feltártak egy bikát ábrázoló szobrocskát is.

„Az ősi kultuszban a bika a férfit szimbolizálta, de egyben a termékenység jelképe is volt” - fogalmazott Zafer Derin, hozzátéve, hogy a bikaábrázolást némely edényen is felfedezték.
Bár a régészek még keveset tudnak arról, hogy miként éltek Yesilova Höyük lakosai, az már ismert, hogy házaikban „imaszobát” alakítottak ki.

(A ma.hu cikke kiegészítve, helyi információkkal bővítve, pontosítva.)

Felfedezték a második Földet?

NEM VAGYUNK EGYEDÜL

A Földhöz hasonlatos bolygót fedeztek fel 36 fényévnyire a Vitorla-csillagképben: a planéta csillaga lakhatósági zónájában van, így folyékony víz lehet a felületén – adta hírül az MTI-re hivatkozva a kitekinto.hu, 2011. szept. 5-én. 

 

(Ezzel a technikával már aligha lehet eljutni akkora távolságra!)

A kutatók Lisa Kalteneggerrel, a Harvard Smithsonian asztrofizikai központ tudósával az élen olyan nagy pontosságú spektrográf, HARPS (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével végezték a kutatásokat, amellyel a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méter átmérőjű távcsövét szerelték fel. A tudósok a parányi elhalványulásokat figyelték a csillagok fényében, amelyet a napja körül keringő bolygó vált ki elhaladásakor - olvasható a National Geographic honlapján.

A HARPS adatai szerint a bolygó tömege 3,6-szor nagyobb, mint a Földé. A HD85512b katalógusjelű bolygó egy törpecsillag körül kering, amelytől "épp megfelelő" távolságra van, hogy folyékony víz legyen a felületén. "Még épp a lakhatósági zónán belül van. A saját Naprendszerünkkel összehasonítva egy kicsit távolabb van, mint a Vénusz a Naptól. Egy ilyen távolságban valamivel több napenergiában részesül, mint a Föld" - magyarázta Kaltenegger.

A kutatók azonban úgy vélik, hogy a helyzeten sokat javíthatnak a fellegek, amelyek a bolygó felszínének 50 százalékát takarják. (A Föld esetében ez az arány 60 százalékos).

Az, hogy vízpárát tartalmaznak-e a fellegek, a légkör összetételétől függ, amit a jelenlegi műszerekkel lehetetlen elemezni ilyen távolságból.

A bolygóképződés modelljei alapján azoknak a planétáknak az esetében, amelyek tömege tízszeresen múlja felül a Földet, túlnyomórészt hidrogénből és héliumból áll. A kevésbé "masszív" világok, mint amilyen a HD85512b, a Földhöz hasonló összetételű, főleg nitrogénból és oxigénből álló légkörrel rendelkeznek.

A HD85512b katalógusjelű bolygó esetében a méretén és elhelyezkedésén kívül két további biztató szempont is felmerül. Az egyik a majdnem teljesen szabályos kör alakú pályája, ami stabil éghajlatot biztosít. Másrészt a csillaga körülbelül egymilliárd évvel idősebb, és ezáltal kevésbé aktív, mint a Nap, amelynek korát 4,6 milliárd évre becsülik. Ebből következően kisebb az elekromágneses viharok valószínűsége, amelyek a bolygó légkörét károsíthatnák.

"Mindent egybevéve azonban ha az ember eljutna valaha a HD85512b katalógusjelű bolygóra, meglehetősen barátságtalan, forró és párás világba csöppenne, ahol a gravitáció a földi 1,4-szerese" - jegyezte meg Kaltenegger.

A Vitorla (Vela) csillagkép az ókori görög Argo Navis (Argonauták hajója) csillagkép "szétbontásakor" keletkezett. Nicolas Louis de Lacaille francia csillagász (1713-1762) osztotta három részre: a Hajógerinc-csillagképre, a Hajófar-csillagképre és a Vitorla-csillagképre. (Más forrás a Tájoló csillagképet a hajó negyedik részének tekinti.)

http://kitekinto.hu/nonpolitik/2011/09/05/talaltak_egy_fold-szer_bolygot/

 

Harminc évre eladták volna Magyarországot

EGY ÚJABB WIKILEAKS INFORMÁCIÓ NYOMÁN 

KITEKINTŐ 2011. szeptember 5., hétfő

Valami bűzlött Magyarországon és Türkmenisztánban 2008 elején, legalábbis erre lehet következtetni azokból az amerikai nagykövetségi táviratokból, amelyeket a Wikileaks tett közzé augusztus utolsó napjaiban. A budapesti és az asgabati nagykövetség szerint ugyanis egy rejtélyes offshore vállalat, a Millander International a Gyurcsány-kormány nevében harminc évre előre lekötötte volna Türkmenisztánban Magyarország teljes gázigényét, ezzel pecsételve meg hazánk energetikai kiszolgáltatottságát - adja hírűl a kitekintő.hu.

Titokzatos szereplők, titokzatos ügyletek

2008 februárjában rövid időn belül több amerikai követségi távirat is foglalkozott egy rejtélyes gázüzlettel, amely állítólag Magyarország és Türkmenisztán között jött volna létre, egy ismeretlen offshore cég, a Millander International segédletével. Az ügy első említése február 7-én Reuben Jeffery amerikai külügyi államtitkár budapesti látogatásának felkészítő anyagában található, amikor a többek között az energiaügyekkel is foglalkozó külügyi vezető figyelmét az amerikai követség arra hívta fel, hogy napokon belül aláírhatják azt a harminc évre szóló megállapodást, amely szerint hazánk a Gazprom hálózatán keresztül harminc éven át vásárolna türkmén gázt. Az ezzel foglalkozó bekezdés az „averting disaster” (elkerülni a katasztrófát) címet kapta, és Jeffery-t arra kérik benne, gyakoroljon nyomást a magyar kormányra annak érdekében, hogy az üzlet ne jöhessen létre, ugyanis az lehetetlenné tenné az amerikaiak által prioritásként kezelt Nabucco megépítését, illetve három évtizedre konzerválná Magyarország egyoldalú függőségét az orosz gáztól.

Valószínűleg Moszkvából mozgatták a szálakat.

Az ügylet háttere egy szintén február 7-én kelt táviratban olvasható. Az USA asgabati követségének sikerült a türkmén kormánytól további információkhoz jutnia az üzlettel kapcsolatban. Forrásaik elmondták, hogy Asgabat csupán napokra van annak az egyezménynek az aláírásától, amely harminc évre előre lekötne évi 10-15 milliárd köbméter gázt, amelyet Kazahsztánon, Oroszországon, Ukrajnán és Szlovákián keresztül szállítanának Magyarországra, az offshore-hátterű Millander International segítségével. A Millander ebből a mennyiségből elégítette volna ki Magyarország gázigényét, a maradékból pedig az Ercsi mellett tervezett, 1000 megawatt kapacitású erőművüket is el akarták látni. A távirat szerint ügylet eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, ugyanis a rendelkezésre álló adatok szerint a tárgyalások legalább harminc hónapig tartottak.

„Sürgős iránymutatást kérünk”

Nem csoda, hogy az amerikai követségek ilyen kiemelt figyelemmel kezelték az ügyet. A Gyurcsány-kormány Oroszország-politikája, illetve a kormányfő Nabuccóval és az energiabiztonsággal kapcsolatos szeszélyes csapongása már korábban is sok fejfájást okozott az összes európai energiaügyekkel foglalkozó amerikai külügyi vezetőnek. Egy ilyen hosszútávú megállapodás az amerikai diplomaták szerint több problémát is jelentett volna Magyarország és Kelet-Európa számára. A legnagyobb gondot szerintük az jelentette volna, hogy hazánk ezzel harminc évre teljesen kiszolgáltatottá válik Oroszországnak, effektíve elveszítve szuverenitásának egy jelentős részét. Másrészt a megállapodás nem segítette volna Türkmenisztán diverzifikációs törekvéseit sem, ugyanis a Millander-féle ügylet a Gazprom meglévő gázvezetékeit használta volna. Harmadrészt, azt is aggályosnak tartották, hogy a harmincéves szerződésben kiemelt szerepet kapott volna egy olyan offshore-cég, amelyről semmit sem tudni, és valószínűleg a Gazprom egyik fedővállalata.

Washingtonban aggodalommal figyelték a fejleményeket.

A budapesti követség táviratából kiderül: a diplomaták komolyan aggódtak a tervezett megállapodás miatt. Táviratukban „sürgős iránymutatást” kértek Washingtontól annak érdekében, hogy megakadályozzák a tervezett üzletet. A nagykövetség ezért engedélyt kért arra, hogy a magyar kormány legfelsőbb döntéshozóinak nyomatékosan a tudtára adják, hogy a tervezett megállapodás nem szolgálja Magyarország érdekeit, mert harminc évre konzerválja a Gazpromtól való függőséget, teljesen hiteltelenné teszi a Gyurcsány-kormány energetikai diverzifikációra irányuló, amúgy meglehetősen vérszegény törekvését, illetve a Nabuccót is ellehetetlenítené a türkmén források lekötésével. A követség odáig is elment volna, hogy nyilvánosan megkérdőjelezze a Gyurcsány-kormány elkötelezettségét a Nabucco mellett, ami rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta volna az akkori magyar kormányfőt, mert ekkor már az EU is prioritásként kezelte a gázvezeték megépítését.

A magyar kormány mindent tagad…

A budapesti amerikai nagykövet, April Foley február 12-én találkozott Banai Károllyal, Gyurcsány Ferenc külpolitikai tanácsadójával, hogy további tájékoztatást kérjen az érzékeny ügyről. Banai a megbeszélésen elmondta, hogy a magyar külügy illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok információi alapján a Millandert vezető Kálmán József „őrült”, de egyébként jól ismert a magyar hatóságok előtt, ugyanis az adócsalástól kezdve az ittas vezetésig számtalan eljárás folyt már ellene. Banai felidézett egy korábbi esetet is, amikor Kálmán a magyar kormány nevében Malajziának próbált meg eladni nagy tételben búzát, noha erre semmilyen felhatalmazása vagy megbízása nem volt Budapest részéről.

Banai utalást tesz egy bizonyos levélre is, amelyet Göncz Kinga akkori külügyminiszter írt alá, valószínűleg Kálmán számára, de erről a távirat nem tartalmaz több információt. Az említett levél viszont minden bizonnyal fontos volt, mert Banai „nagyon aggasztónak” és „nagy-nagy problémának” nevezte. Gyurcsány tanácsadója megerősítette, hogy Kálmán semmilyen felhatalmazást sem kapott a magyar kormánytól a tárgyalások lefolytatására, de azt ő sem tudta kizárni, hogy a kormány egy-egy tagja nem állt ki mellette, vagy nem adott ki részére bármilyen támogató megbízást. Banai kifejezte, reméli, hogy Göncz „nem volt teljesen tisztában az ügy érzékenységével és fontosságával”, is ismét megerősítette, Magyarország továbbra is elkötelezett a Nabucco megépítése mellett.

…ahogy a türkmének is

A magyar szállal párhuzamosan Asgabatban is folyt a nyomozás, az amerikai követség ügyvivője február 11-én találkozott Rasid Meredov türkmén külügyminiszterrel, hogy tisztázzák a részleteket. Az amerikai diplomata bemutatta azt a háttéranyagot, amely szerint közel a türkmén-magyar megállapodás, amire a miniszter röviden csak úgy válaszolt: „ne higgyen el minden pletykát”. Mikor az ügyvivő bemutatta a rendelkezésre álló bizonyítékokat, azt a választ kapta „nagyon sok ilyen tervezet kering a minisztériumokban, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyik kezdeményezés komoly lenne”. Azért, hogy megnyugtassa partnerét, a külügyminiszter hozzátette, hogy egy ilyen nagy horderejű üzlet semmiképpen sem jöhetne létre egy kormányközi egyezmény aláírása nélkül (bár épp ekkor zajlott a Gyurcsány Ferenc vezette magyar delegáció asgabati látogatásának előkészítése, amelyre végül 2008 nyarán került sor). Ugyanakkor amikor később az amerikai ügyvivő a több vezető európai diplomatával találkozott, és érdeklődött az üzletről, az ukrán nagykövet, Viktor Majko megerősítette, hogy hazája részéről a RoszUkrEnergo venne részt a szállításban.

Amúgy sem szerették az amerikaiak Gyurcsányt

Mint az a nemrég nyilvánosságra került amerikai diplomáciai táviratokból kiderült, Gyurcsány Ferenc nem volt a washingtoni vezetés kedvence, többek között megbízhatatlan külpolitikája miatt. A szocialista miniszterelnök hetente váltogatta véleményét a Nabuccóval és a Déli Áramlattal kapcsolatban, és látványos érdeklődést mutatott Oroszország iránt is, ami természetszerűen felkeltette az amerikaiak gyanakvását. Az ehhez hasonló titkos ügyletek sem igazán növelték Gyurcsány reputációját a Szabadság téren dolgozó diplomaták előtt.

A türkmén ügy külön érdekessége az a Göncz-levél, amelyet Banai is „rendkívül aggasztónak” nevezett. Nagy kérdés, hogy miként írhatott alá a külügyminiszter egy olyan levelet, amelyet a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója nem látott, és utólag ilyen súlyos szavakkal minősített. Még aggasztóbb kérdés az, hogy ilyen érzékeny, a nemzetbiztonságot is érintő ügyekben miképpen fordulhatott elő, hogy egy olyan jól ismert szerencsevadász, mint Kálmán József magas szintű kormányzati támogatást kaphatott saját terveihez a miniszterelnök legközelebbi tanácsadóinak tudta nélkül.

A most napvilágra került táviratokból sajnos nem lehet rekonstruálni a teljes történetet, amelynek összes részletének megismerésére még valószínűleg éveken keresztül várni kell majd. Azok a részletek azonban, amelyek napvilágra kerültek rendkívül aggasztóak, még akkor is, ha a megállapodás legjobb tudomásunk szerint nem jött létre.

Törökország lenne az újabb ír csoda?

Törökország bruttó hazai terméke alapján a 16. legnagyobb gazdaság a világon, az ország növekedési üteme Kínáéval vetekszik.

A 2001-es pénzügyi válságot követően Törökországnak sikerült talpra állnia, sőt mi több mára az éves GDP-je alapján a 16. legnagyobb a világon. A sikerben nagy szerepe volt az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), amely már 2002 óta van hatalmon. (És 2011-ben ismét megnyerte a választásokat – a szerk. megjegyzése!)

A pénzügyi válságban elszabadult az infláció, a költségvetési hiány megugrott, a GDP visszaesett és több bank is csődbement. Mára az infláció 6,4 százalékra csökkent, a GDP növekedési üteme 6 százalék feletti, és a 2009. évi költségvetési hiány is a GDP 6,4 százalékára mérséklődött. A 2009-es mélyponttól eltekintve, az ország növekedési üteme egyedülállóan magas az európai országok adatokhoz viszonyítva.

Forrás: Eurostat/Privátbankár

A gazdasági mélypontból való kilábalás, azonban nem volt egyszerű feladat. Nagyszabású privatizációs hullám vette kezdetét, a kormány megszorító intézkedéseket léptetett életbe, emelték a nyugdíjkorhatárt és szigorú kiadáscsökkentő intézkedéseket hajtottak végre. A kormány sikerességét támasztja alá, hogy már harmadszorra választották őket újra valamint, hogy Recep Tayyip Erdoganra, Törökország kormányfőjére úgy tekintenek, mint aki biztosítani tudta a gazdaság számára a pénzügyi stabilitást és a gazdasági növekedést.

A megszorítások mellett, mindeközben autópályákat építenek és vasútvonalakat újítanak fel, nagy összegeket fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére. Az ország eddigi történetének legnagyobb növekedési ütemét produkálta. A kormány további tervei között szerepel, hogy 2023-ra a megduplázza a jelenlegi GDP-t.

Törökországra az uniós csatlakozás miatt nagy nyomás nehezedett, a jogrendet igyekeznek az európai jogrendhez igazítani, valamint az ország nyugatiasodását minél gyorsabban elősegíteni. Törökország 1987-ben nyújtotta be az uniónak csatlakozási kérelmét. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg. Annak ellenére, hogy Törökország több gesztust is tett az EU-nak még mindig maradt több olyan emberi jogi probléma amely megoldásra vár (kurd kérdés). Törökország csatlakozását, azonban más tényezők is hátráltatják, mivel nagy gazdaságról van szó, amely nagy népességgel rendelkezik, az unió tagjai tartanak attól, hogy túlságosan nagy lenne Törökország beleszólása az unió ügyeibe.

(privatbankar.hu)

Kommentár:

Az EU valójában csak hitegette/hitegeti Törökországot a csatlakozási lehetőséggel. Vezető nyugati politikusok nyilatkozataiból viszont tisztán és világosan látszik, hogy valójában nem akarják Törökország csatlakozását. Pedig mára egyértelművé vált: Törökország azáltal, hogy vendégmunkásai már régen az EU minden államában (egyre nagyobb számban) jelen vannak, előbb vagy utóbb dönteniük kell. A folyton csak taktikázó nyugati politikusok nem számolnak azzal, hogy ez a jelentős népesség, amely ma az EU országok gazdaságát (is) gyarapítja, egyszer talán – ha ott sokkal jobbak lesznek a feltételek, amire a cikkben jelzett gazdasági növekedést látva minden remény adott – vissza is térhet az anyaországába…

…és egy érdekes hozzászólás a cikkhez:

Hacsek József  · 2011. augusztus 25. 15:37

Hát igen kérem szépen, mi magyarok hajlamosak voltunk és még mindig vagyunk arra, hogy minden környező országot és embereit lenézzük,lekezelően bánjunk velük stb… pl. Szlovákia, Románia, Horvátország, stb, és most meg lehet nézni hogy mi van. Olvastam tegnap, azt is elismertük hivatalosan nagy nehezen végre, külföldi felmérések alapján, hogy már Romániában is jobb az élet, ha csak 1 fokkal is, de jobb, mint nálunk, főleg az erdélyi részen. 89-ben el volt Románia maradva tőlünk min. 20-30 évvel és 20 év alatt nem hogy behoztak, el is hagytak, mi mit csináltunk ez alatt? Loptunk, csaltunk, hazudtunk? büntetlenül? És most is még azt tesszük! Ausztriától 100 évre voltunk elmaradva, most meg már 200 évvel. Mit akarunk mi? Ez mind a politika hibája, mindenhol gondok vannak és gazdasági válság meg stb, de egy biztos, a világon a magyar politikai elit végzi a leggyalázatosabb munkát, amit a hétköznapi emberek megtapasztalnak, ők nem. Olyan kölcsönből én is tudnék lopni és működtetni rosszul valamit, amit nem én kell visszaadjak és soha nem fogják rajtam számon kérni! Okos nép a magyar, sok nóbel díjassal, ugye? ha-ha-ha.

Mi lesz most az űrállomás lakóival?

ZAVAROK A FÖLDÖN,  EMBEREK A VILÁGŰRBEN

Jelenleg a Földön senkinek nincs olyan járműve, ami biztonságosan meg tudná tenni az oda-vissza utat
Amikor az ISS-en jelenleg szolgálatot teljesítő hat űrhajós idén tavasszal elindult az űrállomásra, az oroszoknak és az amerikaiaknak is voltak embert szállító űrhajói. Most, amikor lassan indulnának haza, egyik országnak sincs ilyenje. Márpedig ami egyszer felment, annak valahogy le is kéne jönnie - adja hírül az index-hu, amelyet alább betű-híven idézünk.

Az Atlantis utolsó útjával az amerikai űrkutatási hivatal végleg lezárta az űrsiklóprogramot, és a NASA átszervezésével és komoly költségvetési megszorításaival az is bizonytalanná vált, mikor lesz újra Amerikának ember szállítására alkalmas űrjárműve. A terv eddig az volt, hogy az orosz Szojuzok bérlésével húzzák ki az időt a következő generációs saját űrhajók elkészültéig, azonban az utóbbi hetekben az eddig híresen megbízhatónak tartott Szojuz rakétákból több is meghibásodott, és a balesetek hatására az orosz űrhivatal átmenetileg leállította a használatukat. A nemzetközi űrállomás hatfős legénysége kínos  helyzetbe került: jelenleg a Földön senkinek nincs olyan járműve, ami biztonságosan meg tudná tenni az ISS-re az oda-vissza alig 700 kilométeres utat.

A hazaút biztos

A NASA és a Roszkoszmosz illetékesei az elmúlt napban minden nyilatkozatukat azzal kezdik, és fejezik be, hogy aggodalomra semmi ok, az ISS legénysége attól még nincs veszélyben, hogy nem tudnak űrhajót felküldeni értük. Az ISS-re jelenleg is be vannak dokkolva a Szojuz TMA-21, és a Szojuz TMA-02M űrhajók, amelyekkel a jelenlegi ISS-lakók érkeztek idén áprilisban, illetve júniusban. Ezekkel az űrhajósok akár egy héten belül teljes biztonságban hazaindulhatnak, mivel a meghibásodások miatt visszavont Szojuz rakétákat (az oroszok nem túl szerencsés módon egyaránt a Szojuz nevet adták az űrhajónak, a hordozórakétának, és az egész űrprogramnak) csak a fellövéshez használják.

A probléma inkább az, hogy a Szojuzoknak előbb-utóbb muszáj hazajönniük. Ezek a járművek a bő évtizedre tervezett űrállomásokkal ellentétben nem bírják hosszú távon az űrbeli körülményeket. Az amerikai űrsiklók csak pár hetet tölthettek az ISS-re bedokkolva, a Szojuzok ennél jóval keményebbek, fél év a szavatossági idejük az űrbeli körülmények között, de a biztonság kedvéért öt hónappal az érkezésük után szoktak hazaindulni. A két odafenn parkoló Szojuznak szeptemberben, illetve novemberben le kell jönnie.

Szeptemberig szinte biztos, hogy az oroszok nem végeznek a rakéták átvizsgálásával, így a legénység felének haza kell jönnie anélkül hogy váltás érkezne (a tervek szerint a Szujuz TMA-22 érkezett volna szeptemberben a váltással, de ez a küldetés biztosan csúszni fog). Azt aligha fogják megkockáztatni az űrügynökségek, hogy több embert hagyjanak fenn, mint amennyit le tudnak hozni az ISS-en rendelkezésre álló járművekkel, miközben senki nem tudja megmondani, mikor tudnak új hajót felküldeni.

Az ISS-t hárman ugyan képesek üzemeltetni, de a napi teendők mellett tudományos kísérletekre (ami végső soron az egész űrállomás célja lenne) alig marad idő. Hogy novemberben mi lesz, amikor a maradék három asztronauta előtt merül fel a menni vagy maradni kérdése, egyelőre nem nagyon foglalkoznak az űrhivatalok, abban bíznak, hogy addig sikerül újra működőképesre és biztonságosra kalapálni a Szojuz rakétákat.

Tele a raktár

Mivel a lezuhant Progressz teherűrhajó utánpótlást szállított az űrállomásra, felmerül az a kérdés is, hogy meglesznek-e a lakók a 3,5 tonnányi megsemmisült rakomány (többek között élelem, oxigén, víz és üzemanyag) nélkül. Az első hírek még arról szóltak, hogy 2-3 hónapra elegendőek az ISS készletei, aztán a NASA-illetékesek áttértek a homályosabb, de ennél azért hosszabb időt sejtető „jó néhány hónap” kifejezés használatára. A következő Progressz teherűrhajó a tervek szerint októberben menne újabb adag utánpótlással az űrállomásra, addig biztosan elég a tartalék, de mivel azt is Szojuz rakéta hajtja, az indulása kétséges. Novemberben dokkol be az első magánűrhajó az ISS-re, a SpaceX cég Dragon C2-ese, de ez csak tesztrepülés lesz, rakomány nélkül.

Mike Suffredini, a NASA programmenedzsere a CBS-nek adott nyilatkozatában azt mondta, ha szeptemberben lehoznak három űrhajóst, a maradék személyzet kihúzza akár jövő tavaszig is, amikor két, a Szojuz rakéták problémáitól nem érintett, ember nélküli szállítóűrhajó útja is be van tervezve: a japán White Stork februárban, az EU Edoardo Amaldija pedig márciusban  érkezik.

A legénység nincs veszélyben, az űrállomás igen

Az űrhajósok biztonsága tehát a többszörös túlbiztosítás miatt nem forog veszélyben. A legrosszabb ami történhet, hogy a Szojuzokat nagyon hosszú ideig nem sikerül újra munkába állítani, így az ISS üresen lesz kénytelen keringeni, míg valaki (erre esélyesek az amerikaiak, az oroszok, a japánok, a kínaiak, és néhány magáncég) újra elő nem áll egy űrhajóval, ami biztonságosan képes az űrállomásra embert szállítani.

Az üresjárat azonban komolyan beárnyékolhatja akár az egész űrhajózás közeljövőjét is. Az ISS felépítése és üzemeltetése borzasztó drága, 2005-ben az ESA adatai szerint 100 milliárd eurónál járt a számla. Bár a földi körülmények között megvalósíthatatlan tudományos kísérletek és mérések eredményei hosszú távon nyilván megtérülnek, a NASA-t, illetve az űrkutatást nagy összegekkel támogató kormányokat évek óta éri a pazarlás vádja. Az ISS-re fordított energiából és pénzből egy sor, a Föld jelenét és közeljövőjét fenyegető súlyos problémát lehetett volna megoldani, állítják tudósok, és az érvelésüket csak hangsúlyosabbá teszi, ha az ISS hónapokig kihasználatlanul, üresen kering.

Az űrállomásnak egyébként sincs már sok hátra: 2016-ra, de legkésőbb 2020-21-re annyira elöregszik, hogy már nem lehet biztonságosan felújítani, és elődjéhez, az orosz Mirhez hasonlóan valahol a Csendes-óceán felett a Föld légkörébe belevezetve megsemmisítik. Az űrhajózásban eddig élen járó nyugati országok nem is tervezik, hogy újabb százmilliárdot öljenek egy következő állomás felépítésébe, de erre nincs is szükség: Kína megteszi helyettük.

 2.

Visszazuhant a Földre

a Progressz teherszállító

A Nemzetközi Űrállomásra szerdán elindult Progressz teherűrhajó öt perccel

a felbocsátás után lezuhant. 

Az orosz űrügynökség közlése szerint, a Progressz M-12M űrhajót rakétája nem megfelelő pályára állította, ezért visszazuhant a Földre. Az űrhajó három tonna ellátmányt szállított a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautáinak.

Az űrsikló flotta nyugdíjazásával jelenleg robot teherszállítók képesek csak ellátni a komplexumot. Azonban a jelenlegi hatalmas mennyiségű ellátmánnyal a fedélzeten sokkal aggasztóbb, hogy mi lesz a Szojuz-U sorsa. A meghibásodást ugyanis ez a rakéta okozta. A Progressz Szojuz-U rakétája hasonlít a Szojuz-FG-hez, mellyel az asztronautákat szokták az ISS-re küldeni. 

(Fotó: EPA/Roszkozmosz) 

 Míg az amerikai privát cégek nem készítik el saját űrhajóikat, a NASA egy időre a Szojuzokra támaszkodik. A szerdai lezuhanás miatt azonban nem valószínű, hogy asztronautákat küldenek fel Szojuz-FG-vel, míg a problémát nem orvosolták. A következő ilyen küldetés szeptember 22-én lenne esedékes. Ha a leállítás bekövetkezik, az ISS-en tartózkodó és hazaútra készülődő legénység kénytelen lesz tovább fenn maradni.

Mike Suffredini, a NASA űrállomás szakembere szerint ez a probléma csak most vetült fel, így nagyon sok mindent kell átvizsgálni. „Amennyiben úgy tűnik, hogy a Szojuz mégis repülhet, akkor a legénység addig marad orbitális pályán, míg esedékes nem lenne a normális váltás.”

A Progressz missziója volt a 44. ilyen teherszállító repülés az űrállomásra. Az űrhajó a kazahsztáni Bajkonurból indult el, közép-európai idő szerint délután egy órakor. Úgy tűnik, hogy a Szojuz rakéta harmadik és egyben utolsó meghajtó fokozata túl korán állt le. Ennek eredményeképpen az orosz űrügynökség (Roszkozmosz) szerint a Progressz nem a megfelelő pályára került. A probléma 320 másodperccel a felbocsátás után következett be. A rakéta és a teherszállító telemetriai adatai eltűntek. Ez volt az ISS program történetének első nagy Progressz anomáliája.

(Fotó: NASA)

A szakemberek szerint az űrhajó az orosz Altaj tartományban zuhant le mintegy 1500 kilométerre, északkeletre a kilövési helytől. A régióban hatalmas robbanást hallottak, számos ablak kitört, ám úgy vélik, senki sem sérült meg.

Az űrállomást jelenleg a 28-as expedíció vezeti, Andrej Boriszenkó parancsnoklása alatt. Kollégái Satoshi Furukawa, Mike Fossum, Ron Garan, Alekszander Szamokutjajev, és Szergej Volkov. Őket nem sokkal a baleset után értesítette Moszkva. A szeptemberben indulni készülő - egy amerikai és két orosz űrhajós - legénység váltaná Ron Garant, Andrej Boriszenkót és Alekszander Szamokutjajevet, akik április óta tartózkodnak fenn és szeptember 8-én térnének haza. Egészségügyi állapotukat figyelembe veszik, valamint az őket ért kozmikus sugárzás mennyiségét is, mielőtt eldöntenék, hogy még egy-két hónapig fenn tartják-e őket az űrben - mondja Suffredini. 

A hazaútra szolgáló Szojuz az ISS-en dokkol, és 200-210 napig biztonságos körülmények között tartózkodhat odafenn. Suffredini szerint az asztronauták még 40-50 napig maradhatnak az űrben. "A szeptemberben hazatérni készülő űrhajósok 156 napja lennének az űrben, általában 180 napra tervezünk, és ezen felül van még 30 nap tartalék. Így még legalább 40-50 nap áll tartalékban a legénység számára."
A Szojuz-U rakéta biztonsági rekordját véve - 745 sikeres kilövés és csak 24 meghibásodás közel négy évtized alatt - a NASA optimista, hogy az orosz fél megoldja a problémát, mielőtt az állomás legénységét csökkenteni kellene.  
Az asztronautáknak jelenleg rengeteg ellátmányuk van a fedélzeten. Múlt hónapban az Atlantis űrsikló elegendő élelmiszert szállított fel, hogy egy évig ellássa őket. A további ellátmányokat a tervek szerint japán és európai teherszállítók viszik fel jövőre. Ezeket eredendően két Progressz misszió előzte volna meg. Ha azonban az orosz űrhajók nem repülhetnek, Suffredini szerint a szituáció még kezelhető lesz. „Logisztikailag jó helyzetben vagyunk, hogy kibírjuk ezt a veszteséget. Szükség esetén jó néhány hónapot kibírunk újabb ellátmány nélkül.”

(Fotó: MTI/EPA)

Amennyiben a Szojuz működtetését hosszú időre felfüggesztik, szükségessé válik egy bizonyos ponton – október körül – az ISS legénységének csökkentése. Számos tényező ösztönözheti ezt. Az egyik, lassítani azon fogyóeszközök használatát, melyeket gyakrabban kellene feltölteni. Emellett a biztonsági korlátozások, melyek arra kötelezik a hazatérőket, hogy a meghatározott időpontban használják a kapszulákat. Egyéb korlátozó tényezőt jelentenek az egészségügyi protokollok, melyek limitálják azon időszakot, amelyet az asztronauták az állomás fedélzetén tölthetnek, hogy csökkentsék az őket érintő sugárzás mennyiségét.

Rövid időn belül ez a második orosz rakétameghibásodás. Augusztus 18-án egy Proton rakéta helyezett rossz orbitális pályára egy telekommunikációs műholdat. Decemberben egy másik Protont érintő probléma miatt az orosz űrügynökség vezetői elveszítették állásukat.

 (Hirado.hu)

______________________________

Kommentár:

A folyton csak szenzációkra éhes média viszonylag keveset foglalkozik az űrkutatás, vagy az asztronauták életével, helyzetével. Leginkább csak akkor tudósít, ha valamilyen esemény (főként, ha katasztrófa történik), pedig ez a világ – amely legalább annyira fontos az emberiség számára, mint a politika (a háborúskodás vagy a béke kérdése) – több figyelmet, nagyobb odafigyelést is megérdemelne. Talán majd egyszer eljön az idő, hogy így is lesz…

Muszlim szemmel?

A szigetelők tanácsait várják

egy muszlimokról szóló

dokumentumfilm alkotói

Októberben mutatják be a Magyarországon élő muszlimokról szóló, jelenleg Muszlim szemmel munkacímen futó dokumentumfilmet, amelyhez a Sziget fesztivál látogatóinak véleményét is kikérik a film készítői - adta hírül ma a kultura.hu weboldal.

A "Magyarok és az iszlám" című könyv egyik címlapterve.

A Civil Sziget Muszlim szemmel elnevezésű sátrában a fesztiválozók véleményére, ismereteire kíváncsiak a film készítői. "A dokumentumfilmet már leforgattuk, jelenleg az utómunkálatok zajlanak. Itt a sátorban arra kérjük a látogatókat, hogy mondják el, ők mire kíváncsiak az itt élő muszlimokkal kapcsolatban" –mondta el Erdős Melinda, a CampFilm Kft. munkatársa, aki szerint a sátor egy kísérlet is egyben.

A fesztiválozók ismereteit egy médiaszociológus által összeállított kérdőívvel mérik fel, ebből az is kiderül, milyen a hozzáállásuk a témához – emelte ki Erdős Melinda. Bár a tesztek alapos feldolgozását csak a Sziget utánra tervezik, az eddigi eredményekből kiderült, hogy nagyon kevés információval rendelkeznek a nem reprezentatív felmérés kitöltői. Híres muszlimokat főleg a terrorizmus témaköréből tudtak említeni, és megdöbbentő módon minden második fiatal összekeverte a zsidó és az iszlám vallást – tette hozzá a filmes szakember. "Ez nem a nyitottság hiánya, ez inkább ismeretek hiánya" – vélekedett. (Javasolhatjuk nekik esetleg a Magyarok és az iszlám című, immár az interneten is elérhető könyv elolvasását!)

Az Európai Integrációs Alap támogatásával készülő, Kis Anna rendezte 52 perces film a Budapesten élő muszlimok mindennapjait mutatja be, illetve azt, milyen nehézségekkel, elutasítással találkozik az, aki meg akarja tartani a vallása előírásait. "Főként bevándorlókról forgattunk, akik az arab országokból érkeztek, arról, hogy miért Magyarországot választották, és milyen itt élni" – tette hozzá. Forgattak budapesti imaházakban és a muszlimok otthonaiban is.

"A legtöbben nagyon nyitottan fogadtak minket, igaz voltak, akik aggódtak az előítéletek miatt" – fogalmazott Erdős Melinda, megemlítve, legtöbben attól tartottak, hogy a bevándorlási hivatal kevésbé tolerálja őket, ha kiderül róluk, hogy hithű muszlimok. A filmes úgy becsülte, Budapesten mindössze egy-kétezer fős muszlim közösség él, vidéken még kevesebb.

A filmet a wwww.muszlimszemmel.hu oldalon lehet majd megtekinteni, de több tévécsatorna is érdeklődött már a produkció iránt.
(Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=882&articleID=316185&ctag=articlelist&iid=1) 

-----------------OO-----------------------

Éredekes egybeesés, hogy épp a napokban közölt a Népszabadság is egy "A magyar iszlám és a szélsőjobb: átláthatatlan politikai szálak" című írás!

Teszt közben eltűnt

Az amerikai

hiperszonikus repülőgép

A Falcon HTV-2 elnevezésű, pilóta nélküli kísérleti siklógépet az amerikai légierő egyik bázisról lőtték fel egy rakétával a világűr határára. A jármű a hordozóról sikeresen levált, és megkezdte a küldetés automatikus, sikló szakaszát.

A gépnek a tervek szerint harminc percen át kellett volna siklania a hangsebesség húszszorosával nyugati irányba, majd a Csendes-óceán vízébe kellett volna csapódnia. A géppel azonban a küldetés huszadik percében elvesztették a kapcsolatot – közölte az amerikai katonai kutatásokat felügyelő DARPA ügynökség. 

A kisméretű repülővel végrehajtott kísérletek végeredményeként az amerikai haderő egy olyan járművet kíván kifejleszteni, amely egy órán belül a Föld bármely pontját el tudja érni.
(fn.hu alapján)

További információk:
http://www.engadget.com/2011/08/11/darpas-falcon-htv-2-hypersonic-aircraft-launches-today-does-ne/
http://www.youtube.com/watch?v=kvoUJkUhoHs&feature=player_embedded

A magyar iszlám és a szélsőjobb: átláthatatlan politikai szálak

Magyar iszlám - Prónay példakép, Károlyi sátán fattya

Talán egyedül Allah képes kibogozni a Magyar Iszlám Közösséget átszövő politikai szálakat. Miközben Bolek Zoltán elnök rendre elhatárolódik a vallási fundamentalizmustól és az antiszemitizmustól, egyháza folyton szélsőjobbos tünetekkel jelentkezik.

 E szervezetnek volt az alelnöke a Bolíviában tisztázatlan körülmények között 2009-ben meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo, aki baloldali „világforradalmárként” indult, majd – bár apai részről zsidó gyökerekkel is bír –a szélsőjobboldalhoz csapódott. Az Izrael-ellenességtől fűtött Rózsa-Flores jó kapcsolatot ápolt a hatvannégy vármegyés Toroczkai Lászlóval, egy jobbikos rendezvényen Vona Gábor pártelnök társaságában ült a pulpituson. Újságíró-szerkesztőként a Lelkiismeret 88-nak és a jobbik.net portálnak is dolgozott. 2003-ban vette fel az iszlám hitet, sajtóhírek szerint Bolek Zoltán javaslatára választották meg az egyház alelnökévé. Az iszlám közösség lapjának is a főszerkesztője lett.

Továbbá: főmunkatársa volt a Kapu című folyóiratnak. Halála után Brády Zoltán főszerkesztő – az összeesküvéselméletek kedvelőinek nagy örömére – azt állította, hogy annak idején Rózsa-Flores kapta meg az őszödi beszéd hangfelvételét, amit ők ketten juttattak el a rádióhoz. Brády szerint Rózsa-Florest a felvétel nyilvánosságra kerülése után folyamatos támadások érték, ezért hagyta el az országot.
Annyi biztos, hogy a Magyar Iszlám Közösség nemcsak Rózsa-Florest, hanem a Bolíviában vele együtt megölt fiatalembert, Magyarosi Árpádot is „testvérként” gyászolta. Az erdélyi unitárius családból származó Magyarosi 2008-ban tért át az iszlám hitre (igaz, egyes vélekedések szerint csak poénból).
Rózsa-Florest történetesen egy másik szélsőjobbos követte az iszlám közösség alelnöki posztján: Horváth Ádám újságíró, a Jobbikhoz kötődő barikad.hu és a párt hasonló nevű hetilapjának munkatársa. Horváth nem sokkal előtte – a barátjának tekintett Rózsa-Flores halálát követően – vette fel az iszlám hitet. Aztán idén januárban váratlanul megvált az alelnöki tisztségtől. Méghozzá egy interjú miatt, amelyben Bolek Zoltán élesen bírálta a Jobbikot, mondván, a palesztin–izraeli konfl iktust arra használja a szélsőjobb, hogy „igazolja saját antiszemitizmusát”: a palesztinokkal való együttérzés addig tart, amíg a „zsidó állam a közös ellenség”.
Ehhez képest a Bolek által vezetett vallási szervezetnek kétszer is szélsőjobbos alelnöke volt. A rejtély megfejtése a lélekbúvárokra vár. Tavaly mindenesetre az iszlám közösség volt gondnoka Bolek Zoltánt is azzal vádolta, hogy az egyház mecsetjében a Jobbik mellett kampányol. Lapunknak nyilatkozva akkor ezt Bolek tagadta. Az állításokból szerinte csak annyi igaz, hogy a közösségnek a Jobbik is küldött karácsonyi üdvözlőlapot. Vona Gáborral csak egyetlen alkalommal, egy nyilvános rendezvényen találkozott. (Bolek azért kereste meg a pártelnököt, hogy megtudakolja, ellenségnek tekinti-e a Jobbik az iszlámot. Vona megnyugtatta, hogy a Jobbiknak „semmi baja az iszlámmal”.)
Pártkötődéseit illetően Bolek meglepő információval szolgált: „korábban szóba került, hogy belépek az MSZP hívő tagozatába, végül a KDNP tagja lettem”. Hangsúlyozta, hogy „magánemberként viselt” párttagságának semmi köze sincs egyházi tisztségéhez. Ellenben arról, hogymilyenmegfontolásokból lett egy iszlám közösség vezetőjeként a kereszténydemokrata párt tagja, nem kívánt bővebben beszélni.
A barikádos Horváth Ádám lemondásából korai lenne azt a következtetést levonni, hogy véget ért a Magyar Iszlám Közösség és a szélsőjobb különös viszonya.
Az egyház honlapján és az onnan elérhető iszlám blogon látható, kissé testidegennek tűnő (esetenként piros-fehér-zöld színekbe ágyazott) székely rovásírás aligha csak kultúrtörténeti missziót tölt be. A trianoni évfordulón – tehát nemrégiben – közzétett írás kimeríti a szélsőjobbos propaganda fogalmát:
„Nekünk nem jutott Musztafa Kemal. Nekünk egy hazaáruló gróf, Károlyi Mihály jutott, aki leszerelte a magyar hadsereget, és átjátszotta a hatalmat a sátán szolgáinak, a kommunistáknak, akik vérbe borították Hazánkat. Isten bocsássa meg, de ennek a sátán fattyának még mindig állnak a szobrai szerte az országban...
Sorsunk megpecsételődött hát, de Isten mégis megenyhült kissé felénk: ha hadseregünk nem ismaradt, de volt egy maroknyi ember, igaz hazafi, akik a Prónay Pál vezette Rongyos Gárdában nem tették le a fegyvert.”
A szerző arról értekezik, hogy a Rongyos Gárda soraiban albán és bosnyák muszlim önkéntesek is harcoltak, közülük többen „mártírhalált haltak választott hazájukért”. Nagymértékben nekik köszönhető, hogy ma „muszlimként magyarok, és magyarként muszlimok lehetünk. Allah nyisson nekik ablakot a Paradicsomra!” Ehhez csak annyit, hogy Prónay Pál a fehérterror emblematikus figurája volt, a szekuláris Törökország megteremtőjének tartott Musztafa Kemal (Atatürk) pedig keményen fellépett az iszlám ellen.

Veszélyben az egyházi státusz

A Magyar Iszlám Közösség számára pillanatnyilag az a legfontosabb kér dés, hogy egyházként folytathatja-e a jövőben. Az új egyházi törvény KDNP-s koncepciója a Bolek-féle szervezetnek – sőt: a konkurens Magyarországi Muszlimok Egyházának is – megadta volna az egyházi rangot. A Fidesz által rohamtempóban felülírt jogszabály azonban már csak a zsidó-keresztény valláskörhöz tartozó felekezeteket ismer el. Abból is keveset, csupán tizennégyet. A többi világvallások képviselői – úgy, ahogy vannak – lemaradtak a listáról. A jelenlegi jogszabály húszéves fennálláshoz és ezer taghoz köti az egyházi státusz elnyerését. A Magyar Iszlám Közösség 1931-től eredezteti magát: ezen lehet vitatkozni, de a rendszerváltáskor már egész biztosan létezett.
A Magyarországi Muszlimok Egyháza, valamint egy harmadik szervezet, az Iszlám Egyház később jött létre, nem tud húszéves működést igazolni. A Magyar Iszlám Közösség – tudván, hogy az iszlám szervezetek közül egyedüliként felel meg az új törvényi kritériumoknak – ígéri, hogy minden Magyarországon élő muszlim képviseletét vállalni fogja. A közösség nekilátott, hogy összegyűjtse az ezer támogatót. Nem lesz könnyű: a Magyar Iszlám Közösségnek 2010-ben csak 320-an ajánlották fel adójuk egy százalékát. A másik két szervezet támogatottsága ennél is kisebb: az Iszlám Egyház 255, a Magyarországi Muszlimok Egyháza 208 adófelajánlást kapott.

 -oo-

...és egy érdekes hozzászólás, ami talán egészen jól jellemzi ezt a fenti cikket:

Bors István | 2011. augusztus 6. | 18:41:44

Újfent nagyot csalódtam a Népszabadságban, mert nem gondoltam volna, hogy egy szép napon képes lesz ilyen mélységekbe ereszkedni. Egy magát baloldalinak valló laphoz ugyanis meglehetősen méltatlan ez a hangulatkeltő, burkoltan uszító, az emberi félelemre és butaságra építő, alpári színvonalon íródott iszlamofób cikk. Már a bulváros jellegű, általánosító cím önmagáért beszél, de a mindent összemosó és konkrétumokat nélkülöző, pletykákra és feltételezésekre épülő iromány kritikán aluli. Tény, hogy igazából semmi érdemlegeset nem tudunk meg belőle, de arra kiváló, hogy egy Magyarországon (ugyan évszázadok óta) de számarányaiban éppen csak jelenlévő világvallás követőivel szemben félelmet, megvetést de legalábbis bizalmatlanságot ébresszen a felületesen tájékozott olvasóban (a hozzászólások alapján sikeresen). A szerző gyönyörűen átvette a kurucinfós módszereket, hiszen ilyen jellegű cikkeket ott irkálnak, csak más célcsoportokkal.
A félreértések elkerülése végett muszáj megjegyeznem, hogy egy átlag magyar muszlim kb. annyira szélsőjobbos ill. antiszemita, amennyire egy átlag magyar zsidó Moszad ügynök... És bátorkodnék még hozzátenni, hogy az átláthatatlan politikai szálak legtöbb egyházunkat átszövik. De sebaj! Gratulálok a Népszabinak, hogy képes volt helyet adni egy ilyen álszent sületlenségnek. A hazai muszlimok lejáratása és az iszlamofóbia beplántálása a magyarokba igazán nemes küldetés egy országos napilap számára. Pont erre a mentalitásra van ennek az országnak szükség

(Népszabadság)

A MAGYAR KISEBBSÉG GONDJAI SZLOVÁKIÁBAN

 Egy részrehajlás kapcsán

A (szlovákiai) kisebbség kulturális célú anyagi támogatásainak kiosztása idén komoly bírálatokat kapott. Többen kritizálták, hogy a pénzek túl későn jutottak el a jogosultakhoz, és hogy azok kiválasztásakor elfogultan döntöttek. Nagy port kavart a késés indoklása is, miszerint a kérvényező pedigréjében az irredentizmushoz való hozzáállását is vizsgálták.

A politikából kiábrándultak azért nem csupán a mostani pénzosztókat vádolják. A részrehajlás, ha úgy tetszik a korrupció, a politika sajátja, és sajnos jellemző a szlovákiai magyar közéletre is.

Elszomorító azonban az, hogy az előzőnél egy lényegesen demokratikusabb kormány ténykedése kapcsán merülnek fel problémák, illetve hogy magyar részről egy új gárda került a hatalomba, amely esetében megint csak a "közelebb az ing, mint a kabát" elve érvényesült. A csalódottak arra is rámutatnak, hogy a most kritizálók hasonló esetben korábban hasonlóan cselekedtek. Az események kívülről nézve olybá tűnik, hogy a hatalom és pénz mindig megrontja az embert.

A történteket azonban egy másik szempontból is lehetne értékelni. Nemrég ért véget a népszámlálás, amely - nincsenek véletlenek - szintén elég botrányosra sikeredett. Előtte hónapokig folyt a kampány és a győzködés, hogy minél több magyar vállalja hivatalosan is az identitását, magyarságát. Hogy mindez mennyire volt sikeres, pár hónapon belül megtudjuk. A néhány hetes nemzeti összeborulás után most újra jönnek a szürke hétköznapok, amikor megint kevésbé figyelünk egymásra. Pedig pontosan a bevezetőben említett események azok, amelyek alapján az egyszerű magyar ember ítéletet alkot saját politikai elitjéről, választ politikai pártot, tannyelvű iskolát és akár még identitást is. A gyalog magyar bizony csak ámul, miként vitatkoznak egymással a húsosfazékhoz most éppen közel állók a húsosfazékhoz most éppen nem közelállókkal.

A szlovákiai magyar elit sajnos nem tudatosítja, hogy a szlovák pártokkal ellentétben neki nem csak népszámlálások vagy választások előtt kell a jó arcát mutatnia, hanem nap mint nap kell példát mutatnia, és támogatnia segítségre szoruló nemzettársait. Habár a népszámlálási kampány elmúlt, az iskolaválasztás évente ismétlődik, a nyelvcsere veszélyével pedig naponta kell küzdeni. Sok magyarnak az juthat az eszébe, ha fönn anyagi előnyöktől vitatkoznak, ő miért ne legyek tekintettel saját érdekeire, a jobb boldogulás kedvéért miért ne válassza a szlovák iskolát? A pénzelosztáskor ugyanis nem csak az anyagaikról határoznak, hanem a döntéshozó együvé tartozásról alkotott elképzeléséről is.

(KÖRKÉP-Szlovákia)

A lányok 95 százaléka fog általános iskolába járni Kínában

Csökkenteni akarják az analfabéták számát

Egy hétfőn megjelentetett hivatalos dokumentum szerint a központi kínai kormányzat eltökélt amellett, hogy az elkövetkező 10 éven belül a lányok 95 százaléka számára lehetővé teszi, hogy részt vegyen a kötelező iskolai oktatásban.

A tervezetet a Kínai Államtanács dolgozta ki, és az áll benne, hogy a központi kormány mindenki számára egyformán elérhetővé akarja tenni a kilencosztályos ingyenes iskoláztatást, de különösen a lányok számára, akik nagyobb valószínűséggel szoktak kimaradni az iskolából.
A tervezet szerint 2020-ra a lányok 90 százaléka középiskolába, 40 százaléka pedig felső középiskolába is fog járni. A fiatal nők közötti analfabétizmus arányát ugyanezen idő alatt 2 százalék alá akarják csökkenteni.
(China Radio International) 

Természeti anomáliák: a világvége előfutárai?

Az idei esztendő láthatóan kihívást intéz a tavalyihoz, amely úgy került be a történelembe, mint a természeti kataklizmák abszolút rekordere.

A héten nagy hőség alakult ki Oroszország középső részén. A hőmérő higanyszála ebben a körzetben 37 fokra kúszott. Megdőlt a melegrekord Jakutföldön (az örök fagy övezetében), ahol 38,4 fokot mértek. Még nagyobb a hőség – 40 fok körül – az Egyesült Államok 23 középső és keleti államában. Ráadásul a meleg csak fokozódik és kiterjedhet Washingtonra és New Yorkra is. Érintheti Kanada dél-keleti részét, ahol már napközben is meghaladja a 40 fokot a hőség. Az Egyesült Államokban az extrém hőmérsékletet csak súlyosbítja a nagy nedvességtartalom. Egyes államokban nagy viharok vannak, ami együttesen egészségre veszélyes helyzetet teremt.

Kína keleti és déli részén - ahol a nagy esőzések és az orkánszerű szél katasztrofális árvizet és földcsuszamlásokat okozott -, június elejétől közel félezren vesztették életüket vagy tűntek el nyom nélkül. Közel három millió lakost evakuáltak az elemi csapás sújtotta körzetből. A hétvégén a rossz idő gyakorlatilag megbénította a pekingi repülőteret.

Ebben az évszakban Kínában nem ritka az eső és az árvíz, ugyanakkor a nagyság és az intenzitás az utóbbi években elképesztő. Az idei esztendő ugyancsak rekordokat „dönget” az időjárás szélsőségeit illetően. Az utóbbi félévszázad alatt volt a legerősebb a tavaszi aszály. A meteorológusok már akkor figyelmeztettek, hogy az aszályt nagy esőzések válthatják fel. A közeli előrejelzések sem vigasztalóak: újabb romboló tájfunok várhatók.

A hatodik és a szezonban a legerősebb) tájfun, a Maon már második napja dühöng Japán déli vidékein. Brazíliában az általában aszályos észak-keleti körzetekben az özönvízszerű esőzések által kiváltott áradásokban tízen vesztették életüket, több mint 13 ezer lakos maradt hajlék nélkül. A helyzetet súlyosbítja, hogy Brazíliának ez a körzete még nem tért magához a májusi árvizeket követően.

Több szakértő a globális felmelegedéssel magyarázza a kataklizmákat. Gennagyij Jeliszejev, az orosz Meteorológiai Intézet (Gidrometcentr) igazgató-helyettese vitatja ezt az álláspontot.

- Egyelőre ezt a légköri természeti folyamatok klimatikus változékonyságával magyarázzuk. A többi magyarázat a fantázia szüleménye. Van olyan vélemény, hogy a globális felmelegedés folyamata vezet el egész sor veszélyes jelenség, a hőség, a hurrikánok, a tájfunok ismétlődésének növekedéséhez. Ugyanakkor egyelőre nem lehet egyértelműen igazolni a kapcsolatot ezek között a jelenségek között. De a természet katasztrófájáról szóló fejtegetésekhez nem látok alapot. Főleg nincs ok valamiféle világkatasztrófa előre jelzésére.

(A hír forrása: Oroszország Hangja)

Közös Célokért Közösen

A magyarországi gazdasági-politikai helyzettel elégedetlenek már nem másoktól várnak segítséget, egyre többen és többen tömörülnek a különféle csoportokban és kezdik nagyon határozottan megfogalmazni, elképzeléseiket, illetve követeléseiket. Egy ilyen teljesen új civil szervezet dokumentumát tesszük közzé alább!

A Közös Célokért Közösen szervezet alapító levele

Előszó

Mi, a szervezet tagjai, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása érdekében úgy döntünk, hogy a több ezer éves európai fejlődés során kialakult szellemi és erkölcsi értékeket elfogadjuk.
Saját történelmi örökségük tudatában, az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékeit valljuk.
A demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodva, tevékenységeink középpontjába az egyén és a közösség harmóniáját állítjuk és megteremtjük a szabadságon, a biztonságon, a szolidaritáson és a jog érvényesülésén alapuló együttműködést.
A szervezet ezért az alapító levél szövegébe beleérti ezeket a kinyilvánított jogokat, szabadságokat és elveket.

Mi, aki e szervezet tagjai vagyunk, valljuk az alábbi értékeket és elveket:

1. Minden ember egyenlőnek született, egyenlő bánásmód és jogok illetik meg.
2. Minden törvényes eszközzel védjük az elnyomottakat, a kisebbségeket, a kirekesztett
etnikai, illetve egyéb csoportokat.
3. Befogadunk bárkit, aki vallja Magyarországon az összefogás szükségességét, a demokrácia visszaállítása és az elnyomó hatalom demokratikus úton történő eltávolítása érdekében.
4. Aktívan részt kívánunk venni a politikai közéletben, mint egy olyan szerveződés, melynek tagjai hisznek a jogegyenlőségben, a demokráciában, a szociális háló szükségszerűségében, a környezet megóvásában és védelmében.
5. Minden erőnkkel a vallásszabadság, szólásszabadság és sajtószabadság visszaállításán munkálkodunk.
6. Segítünk az elesetteken, a társadalom perifériájára szorultakon, ugyanakkor valljuk az öngondoskodás ma Magyarországon reális mértékű szükségességét.
7. Összefogást kívánunk létrehozni minden demokratával, legyen az magán személy, civil vagy politikai szervezet.
8. Szervezetünk elutasítja a faji, vallási, etnikai, szexuális, etc. hovatartozáson alapuló negatív megkülönböztetést, a szélsőséges politikai megnyilvánulások minden formáját és elhatárolódik ezek terjesztőitől.
9. Hiszünk abban, hogy politikusnak lenni egyet jelent a hazánknak tett szolgálattal. Elutasítjuk a korrupció bármely formáját. Tiszta és átlátható közélet megteremtése a célunk.
10. Valljuk a Köztársaság eszmeiségét, az 1989-es Alkotmány jogfolytonosságát és a demokratikus jogállam visszaállításának szükségességét.
11. Minden törvényes eszközzel le kívánjuk váltani az Orbán Viktor vezette FIDESZ-KDNP kormányt, mivel valljuk, hogy a demokratikus értékeket felrúgva, autoriter hatalmi törekvéseiket viszik véghez, visszaélve a parlamentben szerzett kétharmados többségükkel. Önkényuralmat vezetnek be, és e sokat szenvedett országot még jobban a nyomorba taszítják egy szűk réteg támogatásának okán.
12. Hisszük, hogy a történelem a könyvekbe való. Szomszédainkkal és az Európai Unió országaival csakúgy, mint bármely demokratikus országgal őszinte, jó kapcsolatokat kívánunk kiépíteni.
13. Elutasítunk minden nacionalista, revizionista, irredenta szemléletet.
14. Hisszük, hogy a demokrácia alapja a törvényhozó- és a végrehajtó hatalom egymástól való függetlensége
15. Valljuk, az egyházak és az állam szétválasztásának szükségességét.
16. Valljuk, hogy minden parlamenti demokráciában szükség van a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő szervezetek létezésére és azok függetlenségére.
17. Valljuk a jogok mindenkori védelmének szükségszerűségét, a jogvédő szervezetek létének és szerepének fontosságát.

Kelt: 2011. június 19.

Alapítók:

Lee Tara Móricz Csaba

Kapcsolat: kozoscelokert@groups.facebook.com

Tagok száma: 569. (2011-07-03-án)

Forrás: http://www.facebook.com/home.php?sk=group_155206454547906