2011. november 24., csütörtök

Kína miért mentené meg Európát?

Akkor most kell kínai segítség,
vagy nem kell?

 

Pár nappal ezelőtt, az euróválság kapcsán még arról cikkezett a hazai és az európai sajtó, hogy Nem kell kínai segítség! Meg arról is, hogy Európának Kína nélkül kell boldogulnia. Aztán arról is szó esett – ugyancsak a közelmúltban -, hogy Obama a kínaiak bajszát kezdte huzigálni Ázsiában. Mire a kínai elnök gyorsan reagált, és megtudhattuk, hogy Ven Csia-pao burkoltan figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne üsse az orrát olyasmibe, ami nem rá tartozik. Barack Obama a tűzzel játszik – írta az egyik magyarországi internetes portál. Közben egy másik oldalon pedig arról olvashatunk, hogy Kína újabbterületen hagyhatja le az USA-t, illetve van ahol már le is hagyta. Mindezek után jogosnak tűnik a kérdés: Ugyan miért mentené meg Kína Európát? Az index.hu az alább olvasható cikkében erre a kérdésre keresi a választ.

 

A politikai kapcsolatok nem problémamentesek, így inkább gazdasági érdekek motiválják Kínát, hogy beszálljon az eurósánc feltőkésítésébe, és általában az európai államok finanszírozásába – mondja Cao Heping, a Pekingi Egyetem közgazdásza. A kínai kormánynak ugyanakkor egyre nagyobb energiát kell fordítania az ország belső problémáinak megoldására is.
Az elmúlt hetekben folyamatosan zajlottak a találgatások arról, hogy Kína milyen szerepet játszhat Európa kimentésében az adósságválságból. Az államnak óriási, 3200 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, és az egyik fő exportpiacnak számító eurózóna összeomlása Kína gazdaságára is drámai hatással lenne. Nem véletlen tehát, hogy sokan tőlük várnak segítséget.

100-200 milliárd euró

„Mintegy 100-200 milliárd eurót fektethet be Kína európai állampapírokba, valamint az eurósánc (EFSF) feltőkésítésébe” – mondta lapunknak Cao Heping, a Pekingi Egyetem Közgazdaságtani Iskolájának professzora. Kína külföldi befektetéseinek értéke tavaly meghaladta a Világbank 106,3 milliárd dollárját. Ez az összeg nagyjából megegyezik egy közepes tartomány ötéves fejlesztési keretével – érzékeltette a keret nagyságát a kínai professzora.
A befektetés nemcsak Európát segítene kihúzni a bajból, Kína is sokat profitálhat belőle. Egyrészt a mostani főként dolláralapú megtakarításait szélesebb palettára helyezheti, másrészt hosszabb távon politikai előnyei is származhatnak a segítségnyújtásból.
„Ha váratlan problémák merülnek fel az eurózóna válságával összefüggésben, az az egész világ regionális együttműködései szempontjából katasztrófát jelentene. Pedig ezek rendkívül fontos szerepet játszanak a világgazdaságban” - mondta Heping a kínai lépés gazdasági vetületéről.

Elsősorban gazdasági kérdés

„Ez egy gazdasági kérdés politikai környezetben. Ugyanakkor Kína számára a gazdasági vetület a meghatározó, mivel a politikai együttműködést jórészt keresztülhúzza a múltbeli kölcsönös megértés hiánya” – tette hozzá a közgazdász.
Így Kína várhatóan olyan biztosítékokat fog kérni a pénzéért cserébe, amik önmagukban is garantálják, hogy nem lesz veszteséges a befektetés. Ugyanakkor Kínának érdeke lenne a kapcsolatok javítása, például a kereskedelmi akadályok, vámok leépítése is – ez pedig vélhetően fel is merül a tárgyalásokon.
De azért politika is
A hivatalos pekingi álláspontból persze az is kiderült, hogy a kínai segítségnyújtásnak igenis politikai szerepe is van. Az eurózónának szánt, akár százmilliárd dolláros támogatásnak van két feltétele – mondta még november elején Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja. Márpedig a feltételek felsorolása során arról is beszélt: „ha Kína befektet és támogatja Európát, érthető, hogy az érdekeit illetően egy kicsit nagyobb megértést vár el”.
Hasonlóan sokatmondó volt – legalábbis a diplomácia általában visszafogott nyelvezetét ismerve – Kína budapesti nagykövete, amikor a nemrég a Corvinus egyetemen tartott előadásában azt mondta: a pekingi kormány hajlandó a nemzetközi együttműködésre, de ennek előfeltételéül nevezte, hogy külkapcsolatai „kölcsönös tiszteletre, megértésre és bizalomra épüljenek”, és arról is beszélt: nehezíti az európai-kínai kapcsolatokat, hogy a kontinensen „még most is tesznek felelőtlen kijelentéseket” az országával kapcsolatban.
Arról, hogy Magyarország állampapír-piaca miért lenne vonzó az ázsiai országnak, Heping lapunk kérdésére úgy vélte: a befektetések diverzifikálásába beletartozik, hogy Kína az eurókötvények vásárlása után szétnéz a környéken is.

Nem nézik jó szemmel

Csakhogy amíg a kínai dollár- vagy eurómilliárdok alkalmasak lehetnek a nyugat-európai politikusok jóindulatának megvásárlására, a kritikus hangok lecsendesítésére, addig ugyanez a folyamat erősítheti a belső elégedetlenséget.
November elején arról számolt be a Reuters, hogy a múlt pénteki G20-csúcs előtt több tízezer üzenet jelenet meg kínai blogokon arra kérve a kínai vezetőket: ne adjanak pénzt a bajba jutott európai országoknak. „A kínai munkások átlagjövedelme pár dollár, az európaiaké több ezer euró. Tényleg Kínára van szükségük, hogy megmentse őket?” – idézte az egyik blogbejegyzést a hírügynökség, megjegyezve: a kínaiak szerint a pénznek sokkal jobb helye lenne otthon, kisegítve az ország szegényeit, többet fordítva munkahelyteremtésre, az alapvető élelmiszerek árának támogatására.
Egy Kína-szakértőnek a kínai kormányzati kommunikáción alapuló elemzése szintén arra mutat: a világválság megoldására ne Pekingtől várjuk a megváltást, mert most magukat kell megváltaniuk. Az országban „sok a belső feszültség, a társadalom elégedetlensége nő” – írja az elemző, mondván: az átlagos kínai mindettől „kissé frusztrált, kicsit dühös”, és mindinkább megtapasztalja azt, hogy ezekkel az érzéseivel nincs egyedül. A szakértő szerint ezért egyre valószínűbb az, hogy a belső feszültségek feloldása miatt a kínai globális gazdasági szerepvállalás visszafogásával kell számolni.

Százmilliós pert kap a nyakába a felhasználók arcát megjegyző Facebook



„A robbanásszerű növekedés következtében hamarosan tőzsdei cég lehet Zuckerberg vállalkozása – olvastam tavaly az ITcafe nevű weboldalon. Meg azt is olvastam valahol, hogy sok-sok pénzt termel a Facebook. Nyilván vannak, akik emiatt nagyon szeretik, mások viszont nem igazán. Ez utóbbi abban is megmutatkozik, hogy egyre több a közösségi oldallal kapcsolatos negatív hír, ami persze így is jó reklám lehet! És egyre több a kérdőjel, amin talán érdemes elgondolkodni és utána olvasni kicsit. Például „Adattolvajként indította Zuckerberg a Facebookot?” „Létezik-e Facebook-összeesküvés?” Valóban Százmillió Facebook-felhasználó nyilvános adatai tölthetőek le egy fájlban?" Minderre válasz található az Interneten, előbb azonban lássuk a legfrissebb, a fenti címben szereplő információkat:
 

ENGEDÉLY NÉLKÜL

Engedély nélkül tárolja a felhasználók arcképeinek adatait a Facebook egy német tartományi adatvédelmi biztos szerint. A biztos hivatala a sikertelen megállapodási kísérletek után bíróságon próbálja elérni, hogy a világ legnépszerűbb közösségi oldalát megbüntessék, amiért nem megfelelően kezeli a felhasználók azonosítására alkalmas kényes információkat – adta hírül az origo.hu

Bár a közösségi oldalra feltöltött képeken szereplő embereket a felhasználóknak manuálisan kell megjelölniük, a Facebook arcfelismerő funkciója a feltöltött fotók esetében automatikusan felkínálja a személyek neveit, ráadásul a nyáron elindított funkció viszonylag ritkán téved. Elindításához szükség volt az arcképel biometriai, azaz az emberek digitális azonosítását lehetővé tevő adatainak tárolására.

Százmilliós nagyságrendű büntetést kaphat a Facebook

E funkció működéséhez a Facebooknak tárolnia kell egy adatbázisban a feltöltött képeket már megjelölt arcokat, ehhez azonban nem kérte ki a felhasználók előzetes hozzájárulását a cég - véli Johannes Caspar, a hamburgi adatvédelmi biztos. A biztos hivatalánál az [origo]-nak elmondták, hogy ott már folyamatban van a Facebook elleni per előkészítése, miután a közösségi oldalt működtető céggel hónapokon át folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre.
A hivatal képviselője szerint a Facebook felajánlotta, hogy az új felhasználók esetében a jövőben egy, az adatlapon megjelenő felületen kéri hozzájárulásukat a funkció használatához, és a szolgáltatás működéséről is ad ki információkat. A közösségi oldal azonban nem ment bele abba, hogy a Facebookon már jelen lévő húszmillió német felhasználót utólag értesítsen a szolgáltatás működéséről, ezért akarja a hamburgi adatvédelmi biztos peres úton rávenni az amerikai céget erre.
Ha a bíróság előtt is bebizonyosodik, hogy a Facebook szolgáltatása megsértette az amerikainál jóval szigorúbb német és európai uniós adatvédelmi törvényeket, akár háromszázezer eurós, vagyis közel százmillió forintnak megfelelő büntetést is kiróhatnak a közösségi hálót működtető cégre. Emellett a tartományi adatvédelmi biztos végső esetben arra is kötelezheti a céget, hogy szüntesse meg a funkciót és semmisítse meg az annak használata során rögzített adatokat - nyilatkozta az [origo]-nak Moritz Karg, a hamburgi adatvédelmi hivatal munkatársa.

Engedély nélkül kezdték megjegyezni az arcokat

A Facebook arcfelismerő szolgáltatása egyszerű kényelmi funkciónak tűnik, ám Karg szerint ennek megvalósításához egy komplex biometriai adatbázist kellett létrehoznia a közösségi oldalt működtető cégnek. Ez minden felhasználó esetében tartalmazza a feltöltött fotókról begyűjtött, az arckép egyedi azonosítására alkalmas ismérveket digitális formában.


 
A német adatvédők azt tartják problémásnak, hogy a funkció bevezetése előtt nem kért engedélyt felhasználóitól az arcuk azonosítására alkalmas adatok tárolására, önhatalmúlag vezette be a funkciót. Karg szerint az európai uniós és a németországi adatvédelmi törvények is egyértelműen előírják, hogy hasonló szenzitív adatokat csak az emberek előzetes hozzájárulásával lehet rögzíteni felhasználókról. 
A Facebook szóvivője a brit Macworld online magazinnak úgy nyilatkozott, hogy cége sajnálatosnak tartja a német adatvédelmi biztos által kezdeményezett pert. A közösségi hálózat szerint az arcfelismerő funkció működése megfelel az európai előírásoknak, és arról kellő információt is adtak a felhasználóknak. A vállalat hangsúlyozta, hogy a funkciót felhasználói letilthatják ha nem akarják azt használni, ezért sajnálatosnak tartják azt, hogy a hamburgi adatvédelmi biztos számára az sem volt elfogadható, hogy az új felhasználók számára a korábbinál bővebb tájékoztatást nyújtsanak. A Facebook a jövő hétre ígért az [origo]-nak tájékoztatást az üggyel kapcsolatban.
Azt, hogy a képeken arcképük mellett automatikusan ajánlja fel nevük felvételét a közösségi oldal, a felhasználók a Facebook "Adatvédelmi beállítások" menüpontjának "Hogyan működnek a címkék" pontja alatt tudják letiltani.
Idegen járókelőket is azonosítottak Facebookkal
A felhasználók felismerését segítő adatokat komoly visszaélésekre lehet felhasználni. Nyáron a Black Hat című hackerkonferencián például amerikai kutatók egy egyetemi kampuszon ismeretlen utcai járókelők jelentős részét voltak képesek beazonosítani egy webkamera és nyilvános Facebook-profilokból gyűjtött adatok segítségével.
A Carnegie Mellon Egyetem kutatói huszonötezer nyilvános profiololdalról gyűjtöttek le képeket, és azokból valós időben vizsgálható adatbázist hoztak létre egy webkamerával szerelt laptopon. A teljesen hétköznapi hardver minden harmadik elhaladó egyetemistát képes volt azonosítani. A megoldás a leghatékonyabban akkor működött, ha a járókelő szemben állt a kamerával, mivel a facebookos fotók többségén is ilyen felvételek szerepelnek a felhasználókról. A kutatók képesek voltak létrehozni egy ugyancsak arcfelismerést használó iPhone applikációt is, amely egy lefényképezett emberről képes felkutatni személyes információkat a Facebookról, de csak akkor, ha az adott fiók tulajdonosának arcképe is nyilvános az adatlapján.

Nem tudni, kit kell perelni

Komoly problémát jelent a Facebookkal szembeni kifogásoknál az európai államok számára, hogy a világ legnagyobb közösségi oldalát egy amerikai székhelyű cég működteti. Bár a társaság európai felhasználóit az írországi leányvállalata által működtetett szerverpark gépei szolgálják ki - ezt a vállalatot perelte be nemrég egy osztrák jogvédő csoport is - a hamburgi adatvédelmi biztos hivatala szerint a tényleges adatfeldolgozást az amerikai Facebook Inc. cég végzi, ezért az amerikai anyacég ellen teszik meg a jogi lépéseket.
Straub Ádám (2011. 11. 23., 19:05)


További a Facebook témához kapcsolódó írások, információk:



2011. november 23., szerda

Kína újabb területen hagyhatja le az USA-t

Újabb területen hagyhatja le Kína az USA-t – adta hírül nemrég a HVG. Korábban más internetes fórumon is szóba került már ez a téma, majd ezt folytatták itt és itt is.

A kínai internet-felhasználók száma
a legnagyobb a világon

A kínai elektronikus kereskedelmi tranzakciók értéke 2015-re elérheti a 2000 milliárd jüant (71 400 milliárd forint), ezzel az ország világelsővé válhat az internetes eladások piacán - írja a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cég tanulmányában.
Az elmúlt években töretlenül nőtt a világhálón történő vásárlások összege Kínában, a 2008-as 128 milliárd jüan (4600 milliárd forint) után 2010-re 476 milliárd jüant (17 ezer milliárd forint) tett ki, vagyis két év alatt csaknem megnégyszereződött.
Tavaly a városi lakosság 23 százaléka vásárolt elektronikusan, arányuk 2015-re 44 százalékra emelkedhet - becsli a BCG.
A piac növekedését többek közt az emelkedő bérek garantálják: a kiskereskedelmi eladások októberben 17,2 százalékkal nőttek, a bővülés az elmúlt két évben pedig átlagosan 17,7 százalékot tett ki. A városi lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelme tavaly nyolc százalékkal, kevéssel több mint 19 ezer jüanra (680 ezer forint) nőtt, ez csaknem kétszerese az öt évvel ezelőtti értéknek.
Az ország rendelkezik ráadásul a legtöbb internet-felhasználóval a világon, számuk 2011 júniusában elérte a 485 milliót.
Az elektronikus kereskedelem virágzását az alacsony szállítási költségek is segítik: egy egy kilogramm súlyú csomag kézbesítésének átlagos ára egy dollár Kínában, ugyanez az Egyesült Államokban 6 dollár - írja a tanácsadó cég. A szállítás ugyanakkor az internetes kereskedők egyik legnagyobb aggodalma is.
A BCG által megkérdezett négyezer internetes eladó 45 százaléka gondolta úgy, valós a veszélye annak, hogy a kézbesítés során árujukat hamisra cserélik.
A hagyományos üzletek jövőbeli visszaszorulását eredményezheti, hogy azok emelkedő bérleti díjakkal küszködnek, s nehézséget okoz a bővítés, a kisebb városok vásárlóinak elérése is - mutat rá a felmérés. A cégek internetes jelenléte mindkét problémára megoldást nyújt.
 A kínai e-kereskedelmi piacot jelenleg az Alibaba Csoporthoz tartozó Taobao uralja. Az internetes vásártér eladásai az ország összes elektronikus kereskedelmi tranzakcióinak 79 százalékát tették ki tavaly, amiből a cégnek több bevétele származott, mint az öt legnagyobb hagyományos áruháznak együttesen.

Kapcsolódó információk:

2011. november 5., szombat

Repülőtéren épül Németország legnagyobb könyvtára


EGY „IZGALMAS” KÖNYVTÁR

A világ vezető hírügynökségei, a média nagy része leginkább csak a botrányos, vagy „katasztrofális” eseményekről tudósít. Ebben a negativista, ellenszenves hírtengerben igazán üdítő dolog olyasmiről olvasni, hogy valami nagyot, mértékadót és mindenki számára hasznosat szeretnének alkotni. A tudás nélkülözhetetlen kelléktárai, a könyvtárak, amelyek manapság már nem csak a nyomtatott könyveket, folyóiratokat, újságokat, képeket stb. gyűjtik, rendszerezik, teszik használhatóvá az olvasók, a felhasználók részére, hanem a digitalizált dokumentumokat is, amelyek még többfélék lehetnek…
Mindezek után lássuk, hogy mi is készül Németországban:

A korábban bezárt berlini Tempelhof repülőtéren épülhet meg Németország legnagyobb bibliotékája, a Berlini Központi Könyvtár, amelynek a tervek szerint 2020-ra kell elkészülnie.
A tempelhofi repülőtér
(MTI) - 2011. november 2. A 60 ezer négyzetméteres új épületben az elektronikus adatbázis mellett 3,4 millió nyomtatott kiadványnak is helyet kell biztosítani. Claudia Lux, a könyvtár alapítványának igazgatója reméli, hogy az új létesítmény építészeti jelkép is lesz majd.
Az SPD és a CDU a berlini koalíciós tárgyalásokon megállapodott már a könyvtárépítésről, amelynek költsége 270 millió euróra (több mint 80 milliárd forintra) tehető. Claudia Lux reményei szerint az épület alapkövét 2016-ig letehetik. Olyan "izgalmas könyvtárat" szeretnének, mint amilyen például az egyesült államokbeli Seattle-ben található. Az ottani városi könyvtárat a Pritzker-díjas világhírű holland építész, Rem Koolhaas és csapata tervezte, a tagolt homlokzatú üvegpalota azóta emblematikussá vált, ugyanis a funkciókhoz tervezték a furcsa formájú, 11 emeletes épületet. A nem fikciós könyveket például nem termekben, hanem egy 4 emeletes "spirálban" sétálva találják meg a látogatók. Az észak-amerikai könyvtárban emellett hatalmas közösségi tereket is kialakítottak.
A német alapítvány igazgatónője ugyanakkor úgy véli, hogy a berlini könyvtár esetében nem csak már elismert építészek jöhetnek szóba. "Szükségünk van a fiatalokra is, akik tudják, mit jelent a digitális és a mobil kommunikáció" - jegyezte meg Claudia Lux.
A Berlini Központi Könyvtár napi mintegy 5 ezer látogatójával az egyik leglátogatottabb kulturális intézmény a német fővárosban.
Az új könyvtár helyének kiszemelt tempelhofi repülőteret majdnem pontosan három éve, 2008. október 30-án zárták be, mert gazdaságtalanul működött. A berliniek egykori kedvenc repülőtere elsősorban azzal írta be nevét a történelembe, hogy a szovjetek által 1948 júniusában életbe léptetett, Nyugat-Berlin kiéheztetését célzó blokád idején a szövetségesek légihídjának, a világ legnagyobb humanitárius akciójának szimbóluma lett. Az 1949 májusáig tartó blokád hónapjaiban mintegy 200 ezer amerikai és angol repülőgép landolt Tempelhof betonján.

2011. november 3., csütörtök

Kína először hajtott végre dokkolási manővert az űrben


Kína a világ harmadik országa,

amely elsajátította

az űrtechnológiát

A kínai űrhajó 1:1 arányú makettje egy ázsiai asztronautikai kiállításon (2003-ban).

Kína első alkalommal hajtott végre dokkolási manővert az űrben: az ember nélküli Sencsou-8 (Shenzhou-8) űrhajó 343 kilométer magasságban összekapcsolódott a Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodullal – adta hírül az MTI-re hivatkozva a Népszava.

Közel két nappal pályára állítása után a Sencsou-8 helyi idő szerint csütörtökre virradóra sikeresen összekapcsolódott a világűrben „várakozó” első kínai kísérleti űrállomásmodullal, a Tienkung-1-gyel. Az eseményt Pekingben újabb nagy lépésként értékelik Kína űrprogramjában, amelynek a mostani szakaszban az a célja, hogy 2020-ig űrállomást építsenek. A sikeres manővert a kínai központi televízió élőben közvetítette, az irányító központból a legfelső politikai vezetés - a G20 franciaországi csúcstalálkozóján részt vevő Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök kivételével - figyelemmel követte. Hu üzenetben gratulált a sikerhez.
Az első kínai űrbeli dokkolást kommentáló hírekben kiemelik, hogy Kína - az Egyesült Államok és Oroszország után - a világ harmadik országa, amely elsajátította ezt a technikát.
A kelet-ázsiai ország immár rendelkezik azzal a tudással és felszereltséggel, amely szükséges egy űrállomás megépítéséhez, s ezzel megnyílik az út Kína előtt, hogy kiterjessze űrkutatási tevékenységét - állapítják meg a szakemberek.
A Hszinhua hírügynökség jegyzete szerint: ha a közeli jövőben nem is várható komoly gazdasági haszon az „emberes” űrprogramból, a tudomány és technológia terén elérhető eredmény, érték nem lebecsülendő. Az ország azt szeretné, ha saját űrállomása a 2020-ban „nyugállományba vonuló” Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyére léphetne és teret biztosítana a nemzetközi űrkutatásnak.
A korábban közölt terveknek megfelelően a Sencsou-8 és a Tienkung-1 tizenkét napig együtt kering, majd egy újabb dokkolási kísérletet hajtanak végre. A program részeként 2012-ben két újabb űrhajó, a Tienkung-9 és 10 indul hasonló küldetéssel a világűrbe. Egyikük már biztosan legénységet is visz magával. Az űrhajósok
- köztük két nő - kiképzése folyamatban van.
MTI


További információk:

A kínai űrprogram múltja, jelene és jövője

 


2011. szeptember 29., csütörtök

TOVÁBBRA IS MEGOLDATLAN A PAELSZTIN KÉRDÉS


Úgy tűnik, továbbra sincs megoldás sem a Palesztin állam elismerését, sem a palesztin ENSZ-tagságot illetően. Közben az izraeli belügyminisztérium egy keddi bejelentés szerint, újabb 1100 lakás felépítését engedélyezte a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében… Rövid összeállításunk e téma legfrissebb híreit ismerteti.
 

Törökország bírálta Izraelt

Ankara elítélte az izraeli kormányt, amiért engedélyezett egy újabb kelet-jeruzsálemi lakásépítési tervet.

A török kormány szerint a lakásépítés engedélyezése igazolja a palesztinok ENSZ-felvételi kérelmét. "Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium.
A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű".
Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum.
Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat.
Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró segélyflottilla vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát.
Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.

Ankara bírálja Izraelt, s kiáll a palesztin ENSZ-tagság mellett

Szerző: mti
"Izrael döntése komoly gyanút ébreszt őszintesége és valódi szándékai felől, és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelenti" - fogalmaz nyilatkozatában a török külügyminisztérium. A nyilatkozat kiemeli, "a palesztin területeken zajló illegális telepépítések folytatása ismét azt mutatja, hogy a palesztinok ENSZ-tagállamként való elismerésének kérelme indokolt és időszerű". Törökország a nemzetközi közösséget is a palesztin kérés határozott támogatására buzdítja - teszi hozzá a dokumentum. Az izraeli belügyminisztérium keddi bejelentése, miszerint engedélyezte újabb 1100 lakás felépítését a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyik zsidó negyedében, heves bírálatot váltott ki a nemzetközi közösségben, amely éppen erőfeszítéseket tesz arra, hogy újraindítsa az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. Törökország és Izrael egykor szövetségesi viszonya tavaly válságba jutott. A kettejük közötti viszály 2010 nyarán érte el tetőpontját, miután az izraeli hadsereg május 31-én kommandós akcióban kerítette hatalmába a Gázai övezet blokádját megtörni akaró "segélyflottilla" vezérhajóját, s a heves ellenállásba ütköző katonák a kialakult közelharcban megölték a hajó kilenc török utasát. Miután Izrael - az ENSZ egy idén augusztusban közzétett vizsgálata kapcsán - közölte, hogy továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni az akció török áldozatainak haláláért, Ankara szeptember elején kiutasította Izrael nagykövetét, és felfüggesztette minden katonai együttműködését egykori szövetségesével.


BT-ülés Palesztina ENSZ-tagságáról

Szeptember 26-án nyilvánosságra hozták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács szeptember 28-án délelőtt 9 óra 30 perckor gyűlést tart Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelméről.
Az ENSZ vonatkozó szabályai szerint a szakértő bizottság javaslati beszámolót ad át a Biztonsági Tanácsnak.
Palesztina ENSZ-tagságához a BT 15 országából 9-nek kell igennel szavaznia, és egyetlen állandó tag vétója is elegendő a felvétel meghiúsulásához. Korábban Kína, Oroszország, Dél-

Afrika és India bejelentette, hogy támogatják Palesztina kérelmét. De Barack Obama amerikai elnök szeptember 21-én azt mondta, hogy az Egyesült Államok meg fogja vétózni Palesztina ENSZ-tagságát.

Izrael megfosztotta Palesztinát a tárgyalási lehetőségtől

A világszervezet Biztonsági Tanácsa megvizsgálja Palesztina ENSZ-tagfelvételi kérelmét. Szenzáció nem várható, miután az Egyesült Államok már közölte, hogy él a vétójoggal. Ennek ellenére a vita élénk lesz.
Palesztina ENSZ-tagságának hívei és ellenzői egyetértenek egy dologban: arra hívják fel a palesztinokat és az izraelieket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. De amíg Oroszországban arról vannak meggyőződve, hogy Palesztina szuverén államként való elismerése ösztönzést ad a békés rendezésnek, a nyugati partnerek ellenkezőleg: ők a palesztin – izraeli nézeteltérések megoldását tartják a legfontosabbnak. Ehhez viszont minimum fel kell újítani a tárgyalásokat. A nemzetközi közvetítői kvartett – Oroszország, az USA, az ENSZ és az EU – kemény feltételeket állított Izrael és Palesztina elé. Egy hónapon belül tartsanak magas szintű találkozót, majd három hónap alatt egyezzenek meg a területi problémákban, hat hónap múlva oldják meg a még fennmaradt kérdéseket.
Ez a terv Izrael számára kedvező, mert nincs szó benne az 1967-es határokról, sem pedig a települések építésének befagyasztásáról, miközben a palesztinok ezeket feltételként szabták ki a tárgyalásokhoz. Izrael közölte, hogy elfogadja a tervet. De ezzel együtt azt is közölték, hogy Kelet-Jeruzsálemben 1100 házat építenek. Ismeretes, hogy a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tartják eljövendő fővárosuknak.
Ezt a döntést elítélte a palesztin – izraeli rendezés valamennyi képviselője. A francia Külügyminisztérium provokációnak nevezte az izraeli bejelentést. Az amerikai Külügyminisztérium csalódottságának adott hangot. A palesztinok pedig az izraeli döntésben a helyzet reális rendezéséről való lemondást látják.
A terv, ami korábban is nagyon bizonytalannak látszott, most még a kipróbálási lehetőségét is elveszti – véli Jevgenyij Szatanovszkij, az orosz Közel-Kelet Intézet elnöke.
- Világos, hogy a palesztin állam kialakításának terve, ami most a világszervezet asztalán van, nem realizálható. Abszolút irreálisak azok a paraméterek, amelyek alapján a palesztinok készek a megállapodásra. Az ő legkisebb követelményeik jelentősen meghaladják azokat a maximális engedményeket, amelyekre kész lehet Izrael.
A közeli időszakban nem lesznek tárgyalások Palesztina és Izrael között. Vagyis nem lesz palesztin állam. De ez, a palesztinok véleménye szerint, csak idő kérdése. Palesztinát már 131 ország, az ENSZ-közgyűlés tagállamainak kétharmada ismerte el. Mahmúd Abbász ENSZ-közgyűlési beszédét megtapsolták, Izrael és az Egyesült Államok képviselőit kivéve.



2011. szeptember 9., péntek

MUSZLIMOK ÜNNEPE MOSZKVÁBAN

 IMA AZ UTCÁN
Több mint 100 ezer muszlim, egyesek szerint talán még több is volt azok száma, akik a ramadáni ünnep, az Eid al-Fitr eseményére (2011. aug. 30) összejöttek az orosz fővárosban, Moszkvában. Oroszországban talán még soha nem volt ekkora imádkozó tömeg az utcán. A mindössze 800 fő befogadóképességű moszkvai nagymecset kicsinek bizonyult. Az azóta menesztett moszkvai polgármestert sokan bírálták, mert saját kezűleg tette le egy új mecset alapkövét...
A következő képsorozat azt mutatja be, hogyan készültek fel az ünnepi imára, és hogyan imádkoztak az oroszországi muszlimok, akiknek száma jelentősen növekedett az elmúlt évek során. 

Gyülekeznek az ünnepi ima résztvevői...
 
Vudu (ima előtti mosakodás) az utcán...
...mások talán szerencsésebbek voltak!

Egy kis eligazítás, az ima előtt...

...és megtelt az egész utca.

Hosszú sorokban...

...hatalmas tömeg imádkozott...

...borult le a moszkvai után.

Az orosz főváros talán soha ennyi imádkozó embert nem látott még - elhamdulillah.
Sokak szerint ez volt az idei éve legszebb, legjelentősebb eseménye Oroszországban.
Insallah, lesz még folytatása...

demirPRess haber - hírek - news

Törökország haditengerészeti erői megvédik humanitárius konvojait


Törökország és Izrael viszonya tovább romlik

Török hajók kísérni fogják humanitárius terheket szállító hajókat, amelyek Gázába tartanak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan Törökország miniszterelnöke az Al Jazeera TV-csatornának műsorában -adta hírül az Oroszország Hangja rádióállomás.

Közölte, hogy hazája sürgetni fogja, hogy az ENSZ Nemzetközi Bírósága vizsgálja meg Gáza izraeli blokádjának törvényességét.
A két ország közötti kapcsolatok az után romlottak el, hogy 2010 májusában Izrael elfogta a „szabadság flottillát”, amely humanitárius szállítmánnyal tartott Gázába.


Erdogan: török hadihajók fogják kísérni Gázába a segélyhajókat

Bejelentése egy újabb válasz arra, hogy Izrael leszögezte: nem hajlandó bocsánatot kérni a halálos kimenetelű tavalyi kommandós akciójáért. A májusban Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója ellen végrehajtott akcióban kilenc török aktivista vesztette életét, miután ellenállást tanúsítottak a hajót megtámadó (majd az utasokat kifosztó!) izraeli kommandósokkal szemben. Erdogan kedden jelentette be, hogy országa teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel. Burkoltan már akkor kilátásba helyezte, hogy a haditengerészet fokozza járőrtevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. „A török hadihajóknak az lesz a feladatuk, hogy megvédjék azokat a török hajókat, amelyek humanitárius segélyt szállítanak a Gázai övezetbe. Ezentúl nem engedjük meg, hogy ezek a segélyhajók Izrael célpontjaivá váljanak, mint ahogy történt ez a Szabadság nevű flottillával. (Ha ez ismét megtörténne,) Izrael megfelelő válaszban fog részesülni” - jelentette ki Erdogan a tévében. „Törökország határozott lesz azon jogát illetően, hogy ellenőrizheti a területi vizeket a Földközi-tenger keleti medencéjében, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izraelt a természeti kincsek egyoldalú kiaknázásában” ebben a térségben. „Izrael ugyanis elkezdett jogokat követelni magának a földközi-tengeri különleges gazdasági övezetekben. De sohasem fogja megszerezni ezeket a jogokat, mert Törökország, mint az Észak-ciprusi Török Köztársaságért kezességet vállaló állam hozott bizonyos intézkedéseket a térségben, és határozott lesz, amikor ragaszkodnia kell jogához, hogy ellenőrizze a Földközi-tenger keleti medencéjének területi vizeit” szögezte le a kormányfő. Izrael az elmúlt két évben két gázlelőhelyet is felfedezett a tengeri talapzatban, amelyek becslések szerint 24 milliárd köbméter földgázt rejthetnek. Izrael és Libanon között viszont nincs diplomáciai kapcsolat, ezért a tengeri határuk kijelölésére vonatkozó javaslataikat az ENSZ-nek kell benyújtaniuk. Izrael júliusban terjesztette be saját javaslatát a világszervezethez, Libanon már korábban. A javaslatok ellentétben állnak egymással, és egyelőre nem tudni, hogy ki fogja kijelölni a tengeri határt.

Egyre rosszabb Törökország és Izrael viszonya

Törökország teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kedden újságírók előtt jelentette be, hogy „teljes egészében felfüggesztjük kereskedelmi és katonai kapcsolatainkat, beleértve a hadiipari együttműködést is" - közölte az Anatólia hírügynökség.
Ezt azután teszi Ankara miután a zsidó állam nem hajlandó bocsánatot kérni egy török hajót ért tavalyi kommandós akciójáért. A Gázába tartó segélyszállító flottilla vezérhajója elleni támadásban nyolc török és egy török származású amerikai állampolgár vesztette életét.
Törökország előző hét pénteken már kiutasította az izraeli nagykövetet, és felfüggesztette minden katonai megállapodását egykori szövetségesével.