HA DARABOKRA HULLIK AZ EURÓ

Ez vár ránk? Mi vár ránk?

Sokan latolgatják: Bedőlhet-e az euró?

Figyelmeztető hangvételű cikket írt a Financial Times véleményrovatába William Buiter, a Citi vezető közgazdásza. A neves elemző ugyanis a kétnapos, sokak által sorsdöntőnek titulált uniós csúcs előtt az euróövezet felbomlásának lehetséges forgatókönyveit és azok katasztrofális hatásait mutatja be. Írásában egy globális depresszió veszélyére is figyelmeztet.

Mi történik, ha széthullik az euró? - teszi fel a súlyos kérdést Willem Buiter, a Citi vezető közgazdásza a Financial Times hasábjain megjelent véleménycikkében. Az euróövezet felbomlása, még akkor is, ha csak részleges lesz egy vagy több fiskálisan és versenyképességi szempontból gyenge tagállam kiválásával, kaotikus helyzetet eredményezne. Egy teljes széthullás, ami egy nagyobb német márka övezethez és másik 10 nemzeti fizetőeszköz visszavezetéséhez vezetne, pokoli zűrzavart okozna - figyelmeztet a neves elemző. Ebben az esetben ugyanis nem tervezett, rendezett és fokozatos módon valósulna meg a politikai, gazdasági és jogi vállalások leépülése. Egy részleges, vagy teljes kilépés az eurózónából pedig rendezetlen államcsődöket okozna a gyenge államokban - vetíti előre a szakember, aki szerint, ha Spanyolország vagy Olaszország elhagyja az eurózónát, akkor rendszerszinten fontos pénzügyi intézmények omlanának össze nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Ez pedig egy globális depresszióhoz vezetne - véli.

Buiter 20-25%os esélyt ad annak, hogy Görögország elhagyja az övezetet. Ebben az esetben a szerződéseket már új drachmába kellene átváltani, és egy éles leértékelődés következne be. Amint felmerül a kilépés valós lehetősége, a betétesek megrohamoznák a bankokat és Görögországban ténylegesen megszűnne a banki hitelezés. Már a kilépés előtt jelentkeznének az államok és bankok finanszírozási nehézségei. A kilépést követően a meglévő szerződéseket és pénzügyi eszközöket továbbra is euróban jegyeznék, a mérlegek azonban így kiegyensúlyozatlanokká válnának és egy tovagyűrűző csődhullám, fizetésképtelenség következne - jósolja William Buiter, aki szerint a görög gazdasági teljesítmény összeomlana.

A Citi vezető közgazdásza arra figyelmeztet, hogy ha Görögország valóban az euróövezet elhagyására kényszerül, mert a többi tagállam nem hajlandó tovább finanszírozni a kimentését és az Európai Központi Bank is visszautasítja a görög bankok finanszírozását, akkor a piacok a következő gyenge tagállamra fognak "rászállni". Ez szintén óriási gondokat eredményezne az adott ország vállalatainál, bankjainál és állam finanszírozásánál. A "kilépési" fertőzés más országokra terjedne át, első körben Portugália, Írország, Spanyolország és Olaszország jöhet szóba, majd felmerülhet az euró eldobása a gyengébb magországokban is, így például Belgiumban, Ausztriában és Franciaországban - magyarázza az elemző.

Görögország rendezetlen csődjét és euróövezeti kilépését még elviselhetőnek nevezi a közgazdász. Görörország a teljes euróövezeti GDP 2,2%-át teszi ki, míg államadóssága 4%-ot részarányt képvisel az egész euróövezetben. Viszont Olaszország esetleges rendezetlen államcsődje és kilépése már az egész európai bankszektort veszélyeztetné - írja Buiter.
A Citi vezető elemzője egy rendkívül szomorú forgatókönyvre is felhívja a figyelmet az FT hasábjain. Ha mind az 5 (görög, spanyol, portugál, olasz és ír) periféria tagállam rendezetlen úton jelent államcsődöt és hagyja el az euróövezetet, akkor az nemcsak az európai bankrendszert rántaná magával, hanem az észak-atlanti térség pénzügyi rendszerét és a világ más, nemzetközileg kitett részét is - véli Buiter, aki ennek a forgatókönyvnek 5%-os esélyt ad. Egy ilyen pénzügyi válság globális depresszióhoz vezetne, ami akár évekig is eltarthat. Egy ilyen környezetben a GDP akár 10%-kal is zuhanhat ezekben az években, a munkanélküliség pedig a fejlett világban elérheti a 20%-os szintet. A feltörekvő piacok sem menekülnének meg - húzza alá.

Németország vagy más erős tagállamok esetleges kilépése pedig még borzasztóbb hatással járna. Buiter viszont erre csak 3%-os valószínűséget lát. Egy ilyen forgatókönyv esetén Németország és a többi erős euróország bevezetné az új németmárkát.
Közben a Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy az EKB válságtanácskozást tartott már korábban, ahol az illetékesek egy esetleges euró széthullást is felvetettek, ami így a kereskedelmi bankok szektorát is érintené. 

Forrás: PORTFOLIO

 

További információk: 

A HVG szerint leminősíthetik az EU-t http://hvg.hu/gazdasag/20111207_s_p_eu

Egy film, a lehetséges összefüggésekről http://player.vimeo.com/video/32190261?autoplay=1

Francia miniszter az EU-csúcs előtt: súlyos a helyzet, "szétrobbanhat az euró" MTI

MERRE CAMMOG AZ OROSZ MEDVE?

Oroszország nagyhatalmi tényező. Nélküle nehéz elképzelni a világ alakulását, leginkább azért, mert a moszkvai politikai elit egyre nagyobb beleszólást igényel a világ dolgaiba. A NATO (észak-afrikai, vagy európai) dolgairól épp úgy véleményük van, mint az esetleges Irán elleni (már hosszú idő óta lebegtetett) támadásról, vagy az oroszországi belpolitikai helyzetről. Sokan érdeklődéssel figyelik, hogy folytatódik- e a putyini politikai irányvonal, hogy merre cammog az orosz medve.

Az alábbi összeállításban a kínai és az orosz hírforrások arról számolnak be, az orosz miniszterelnök jövőre ismét indul a választáson.

Putyin hivatalosan jelentkezett az elnökválasztásra

 Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök december 7-én az Orosz Központi Választási Tanácsnál regisztrált a jövő márciusban tartandó elnökválasztásra. Ezzel ő lett az első hivatalos elnökjelölt.

Putyin az elnökválasztási regisztrációs lapot, az Egységes Oroszország Párt ajánlását, iskolai végzettségéről igazolásokat, jelenlegi állására, valamint a maga és a felesége által a legutóbbi négy évben szerzett jövedelemre vonatkozó információkat nyújtott be a választási tanácshoz.

Szeptember 24-én Dmitrij Medvegyev orosz elnök ajánlotta Putyint az Egységes Oroszország párt elnökjelöltjévé, majd a párt november 27-én rendezett ülésen hivatalosan is Putyint választották meg elnökjelöltjükké.

Vlagyimir Putyin: második számú verzió

Vlagyimir Putyin felkereste a Központi Választási Bizottságot. Az orosz miniszterelnök beadta az elnökjelölt regisztrálásához szükséges iratokat. Az elnökválasztás 2012. március 4-én esedékes. Bárki is foglalja el az elnöki széket, nem könnyű ciklusnak néz elébe – mondják az elemzők.

Fotó: RIAN

Az Egységes Oroszország kongresszusa november 27-én hivatalosan jelölte Vlagyimir Putyint az elnöki posztra. Most kedden pedig a párt főtanácsa kinevezte elnökválasztási megbízottjait.  A 11 megbízott között megtalálható a kormányfő sajtótitkára, Dmitrij Peszkov és Vjacseszláv Vologyin kormányfő-helyettes neve is.

Putyin először 2000-ben foglalta el a legmagasabb állami posztot – akkor Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke nevezte meg utódjának. A jelcini korszakból az új vezető egy olyan országot örökölt, amely nélkülözte az igazgatási rendszert, viszont belső konfliktusok, szeparatizmus, csecsenföldi háború, bűnözés, Oroszország nemzetközi tekintélyének elvesztése jellemezték. Putyin első dolga volt, hogy kemény irányvonalat választott, amelyik a centralizációra és a hatalmi vertikum szilárdítására irányult.

Az állami rendszer szilárdítása mellett a 2000 és 2008 közötti putyini politika pozitív eredményei közt általában a társadalmi-politikai helyzet stabilizációját és az orosz gazdaság szilárdítását nevezik meg. Természetesen vannak negatív vélemények is – többek között külföldi vélemények.  Nyugaton állítják, hogy az országban polgári jogokat és szabadságjogokat, demokratikus intézményeket nyomnak el. Putyin szavai szerint a nyilatkozatok olyan oroszországi erők támogatására irányulnak, „amelyeket némely külföldi politikusok nyugat-barátnak tartanak”.  Alapvető céljuk Oroszország  simulékonyabbá tétele olyan kérdésekben, amelyek nem kapcsolatosak sem a demokráciával, sem az emberi jogokkal, – egyszóval, a leszerelés és a rakétavédelem terén.

Az államfő bonyolult feladatokkal szembesül az új elnöki ciklusban. Rengeteg probléma gyülemlett fel – hangsúlyozza a Nemzeti Stratégia Intézetének szakértője, Pavel Szvjatyenkov.

„A fő feladata az ország gazdasági reformja. Putyinnak egyelőre nem sikerült megoldani az orosz gazdaság nyersanyagexport-függőségének problémáját. A nyersanyag-túlsúly miatt Oroszország nem nagyon effektív állam. Másodszor, a korrupció elleni harc. Harmadszor, a hadsereg, az egészségügy, a nyugdíj-rendszer megreformálásának fontossága. Egyszóval, Putyin nagyon komoly és bonyolult feladatokkal szembesül.  Semmiképpen sem „konzerválhatja” a helyzetet, a magas olaj- és gázárakban bízva.”

A kormányfő sajtótitkára meggyőződéssel vallja, hogy Putyin megbirkózik a feladatokkal. Peszkov szavai szerint Putyin rendelkezik kellő belső tartalékkal ahhoz, hogy jobbá tegye a helyzetet és bővítse  tehetségei hasznosításának területét. Az orosz honpolgárok által nyújtott támogatás pedig a legjobb bizonyíték rá, hogy jó úton  halad.

Bár nagy meglepetések valószínűleg nem várhatóak, mi mégis igyekszünk majd követni a történéseket. Jövő márciusi még sok minden megeshet...

Milyen lesz Líbia Kadhafi után?

„Allah segítsen nekünk, hogy hívők és szabadok maradhassunk!”

 

Egyre több olyan hír, információ lát napvilágot a világhálón, amely a Líbiai vérontásokat megelőző időszakot, az észak-afrikai ország társadalmi gazdasági helyzetét elemzi. Ezek között akadtunk az alábbi dokumentumokra is. Az első anyag csak egy részlet, egy „hevenyészett”, pár apróbb-nagyobb hibával tarkított fordítás, amit itt most javítva adunk közre:

Negyven éve vagy talán még több is (nem is emlékszem), mindent megtettem, hogy a népnek házakat, kórházakat, iskolákat adjak, és amikor éhesek voltak élelmet adtam nekik. Sőt Bengházit mezőgazdasági területté alakítottam át a sivatagból. Felálltam a cowboy Reagen támadásai alól. Amikor megölte az örökbefogadott árva lányomat, engem akart megölni, de helyettem azt az ártatlan gyermeket ölte meg. Aztán az afrikai nővéreimet és testvéreimet segítettem pénzzel, hogy létrehozhassák az Afrikai Uniót.

Én mindent megtettem, amit tudtam, hogy segítsek az embereknek megérteni azt a koncepciót, amely segítségével az emberek bizottságai kormányozzák országunkat, de ez soha nem volt elég, mint néhányan mondták nekem, még olyanok is akik 10 szobás lakásokkal, új ruhákkal, új bútorokkal rendelkeztek. Soha nem voltak elégedettek, önzők voltak és egyre többet akartak.

Azt mondták az amerikaiaknak és más látogatóknak, hogy demokráciára és szabadságra van szükségük. Soha nem értve meg, hogy ez egy torokmetsző rendszer, ahol a legnagyobb kutya megeszi a többit. De őket elvarázsolták ezekkel a (szép) szavakkal, nem tudván, hogy Amerikában nincs ingyen gyógyszer, ingyen kórház, ingyenes lakhatás, ingyenes oktatás, ingyenes étkezés, kivéve, amikor az embereknek könyörögni kellett vagy hosszú sorokba állni egy (ingyen) levesért.

Nem, nem számít mit tettem, egyeseknek soha nem volt elég, de mások tudták, hogy Gamad Abdel Nasser fia vagyok, az egyetlen  (olyan) igaz arab és muszlim vezető, akink volt  (nekünk) Salah-al-Deen óta. Ő volt, aki visszakövetelte a Szuezi Csatornát saját népének, és voltam én, aki visszavettem Líbiát a saját népemnek. Az ő nyomdokait próbálom követni, hogy népemet távol tartsam a gyarmati uralomtól, a tolvajoktól, akik tőlünk lopnának.

Most a hadászati történelem legnagyobb ereje által vagyok támadás alá véve, az én kis afrikai gyermekem, Obama meg akar ölni, hogy elvegye a szabadságot országomtól, hogy elvegye tőlünk az ingyenes lakhatásunkat, ingyenes orvosi ellátásunkat, ingyenes oktatásunkat és élelmünket, felcserélve az amerikai stílusú tolvajlásra, amit „kapitalizmusnak” hívnak, de a Harmadik Világban mindannyian tudjuk, hogy mit jelent ez. Azt jelenti, hogy vállalatok (bankok) irányítják az országokat és az emberek szenvednek. Tehát nincs más alternatíva számomra, mint kitartani, és ha Allah úgy akarja, akkor meghalok, követve az Ő útját, az utat, amely országunkat gazdaggá tette, termőfölddel, élelemmel és egészséggel, sőt lehetővé tette számunkra, hogy segítsük az afrikai és az arab testvéreinket és nővéreinket, hogy itt dolgozhassanak a Líbiai Köztársaságban.

Nem kívánok meghalni, de ha az kell, hogy megmentsem e földet, népemet, mindazon ezreket, akik (olyanok nekem, mint a saját) gyermekeim - hát legyen!

Legyen ez a végrendeletem, a hangom a világ felé, hogy én szembeszegültem a NATO keresztes hadjáratával, fegyvert fogtam az árulás ellen, a Nyugat gyarmatosítási törekvései ellen és kiálltam az arab és muzulmán testvéreimért, mint egy fénysugár.

Amikor mások kastélyokat építettek én szerény házban és sátrakban laktam. Soha sem feledtem el szirtei gyermekkoromat, soha nem költöttem a nemzet kincstárát ostobán és mint Salah-al-Deen, a mi nagy muszlim vezetőnk, aki megmentette Jeruzsálemet az iszlámnak, (és is csak) keveset vettem el magamnak…

Nyugaton egyesek „örültnek” „bolondnak” hívtak, de ők tudják az igazságot, ennek ellenére továbbra is hazudnak, tudják, hogy földünk független és szabad, nincs gyarmati fogságban, ez az én jövőképem, irányvonalam és ez világos a népem számára is, hogy harcolni fogok az utolsó leheletemig, hogy magunkat szabadon tartsam.

Allah, a mindenható segítsen nekünk, hogy hívők és szabadok maradhassunk.

Mu’ummar Qaddafi ezredes, 2011/04/05

 

A következő három dokumentum tulajdonképpen egy. Kadhafi végrendelete magyar, arab és angol nyelven:

Ez a végakaratom. Én, Moammer bin Mohamed bin Abdusszalam bin Humajd bin Abu Manjar bin Humajd bin Najil al-Fuhszi Kadhafi vallom, hogy Allahon kívül nincs más isten és Mohamed az ő prófétája, béke legyen vele.

Fogadom, hogy muszlimként fogok meghalni. Ha megölnének, azt akarom, hogy muszlim rítusok szerint temessenek el Szirt temetőjében, ott ahol a családom is nyugszik, azokban a ruhákban, amelyeket halálomkor viseltem. Testem maradjon tisztítatlan. Azt akarom, hogy családomnak, különösen a nőknek és a gyerekeknek jó gondját viseljék a halálom után.

A líbiai népnek meg kell őriznie identitását, vívmányait, történelmét és elődei és hősei emlékét, és nem szabad hagynia, hogy a szabadságért hozott áldozatok kárba vesszenek. Felszólítom híveimet, hogy folytassák az ellenállást mindenféle külföldi agresszió ellen, ma, holnap és mindenkor. Aki a világon szabad embernek vallja magát, most tudja meg, hogy személyes biztonságunkért bármikor elárulhattuk volna ezt az ügyet, és erre ajánlatokat is kaptunk, de személyes biztonságunk helyett a választásunk arra esett, hogy az első sorban vívjuk meg ezt a háborút, amelyet megtisztelőnek tartunk és kitüntetésként viselünk. Ha győzelmünk nem is lesz azonnali, a jövő generációknak leckét adunk abból, hogy a haza védelme egy mindennél előbbre való megtiszteltetés, és a legnagyobb árulás, amelyet valaki elkövethet, az ennek kiárusítása, akkor is, ha erről mások mást próbálnak meg sugallni.

 

أشهد أن لا إله إلا الله وأن محمدا رسول الله عليه الصلاة والسلام وأموت على عقيدة أهل السنة والجماعة.

وأوصي بما يأتي:

- أن لا أُغسّل، وأن أدفن وفق تعاليم الشريعة الإسلامية وفي ثيابي التي أموت فيها.

- أن أُدفن في مقبرة سرت إلى جوار قومي وأهلي.

- أن تُعامل عائلتي وخاصة نساءها وأطفالها معاملة حسنة.

- أن يحافظ الشعب الليبي على هويته وعلى منجزاته وتاريخه وصورة أجداده وأبطاله المشرفة وأن لا يسلّم في تضحيات أحراره وأخياره.

- أن تستمر مقاومة أي عدوان أجنبي تتعرض له الجماهيرية الآن أو غدا وعلى الدوام.

- أن يثق الأحرار في الجماهيرية والعالمأننا كنا نستطيع المتاجرة بقضيتنا والحصول على حياة شخصية آمنة ومستقرةوجاءتنا عروش كثيرة، ولكننا اخترنا أن نكون في المواجهة واجبا وشرفا، وحتى إذا لم ننتصر عاجلا فإننا سنعطي درسا تنتصر به الأجيال التي ستأتي، لأن اختيار الوطن هو البطولة وبيع الوطن هو الخيانة التي لن يستطيع التاريخ أن يكتب غيرها مهما حاولوا تزويره.

- أن يبلّغ سلامي إلى عائلتي فردا فردا وإلى أوفياء الجماهيرية وإلى كل أوفياء العالم الذين ساندونا ولو بقلوبهم.

والسلام عليكم جميعا

معمر بن محمد القذافي

This is my will. I, Muammar bin Mohammad bin Abdussalam bin Humayd bin Abu Manyar bin Humayd bin Nayil al Fuhsi Gaddafi, do swear that there is no God but Allah and that Mohammad is his Messenger, peace be upon him. I pledge that I will die as a Muslim.

Should I be killed, I would like to be buried, according to Muslim rituals, in the clothes I was wearing at the time of my death but with my body unwashed, in the cemetery of Sirte, next to my family and relatives.

I would like that my family, especially the women and children, to be treated well after my death. The Libyan people should protect its identity, achievements, history and the honourable image of its ancestors and heroes. The Libyan people should not relinquish the sacrifices of the free and best people.

I call on my supporters to continue the resistance, and fight any foreign aggressor against Libya, today, tomorrow and always.

Let the free people of the world know that I could have sold out our cause in return for a secure and stable personal life. I received many offers to this effect but chose to be at the vanguard of the confrontation as a badge of duty and honour.

Even if we do not win immediately, we will provide a lesson to future generations that choosing to protect the nation is an honour and selling it out is the greatest betrayal that history will forever remember, however they try to portray this.

A fenti dokumentumot  Najat, Shamil Ali. az alábbi hivatkozásokkal:

A dokumentum magyar nyelvű újraközlésének forrása Népszabadság, 2011. október 24.  http://nol.hu/kulfold/itt_van_kadhafi_vegrendelete

Az arab nyelvű újraközlés forrása http://www.the-yemen.net/news/?p=2135

Az angol nyelvű újraközlés forrása http://jakartaonlinenews.blogspot.com/2011/10/inti-net-gaddafi-last-will-and.html

GROTIUS   A budapesti Corvinus Egyetem folyóirata

______________________________________________________

Milyen lesz Líbia Kadhafi után? Lesz-e majd a líbiai népnek ingyen gyógyszer, ingyen kórház, ingyenes lakhatás, ingyenes oktatás, ingyenes étkezés, mint Kadhafi uralkodása alatt volt? Kik lesznek az új befektetők, a vállalkozók, kik fogják újjáépíteni az országot? Ezekre a kérdésekre egyelőre nem tudjuk, még csak nem is sejtjük a válaszokat…

 Allah segítsen nekik, hogy hívők és szabadok maradhassanak!

Kína fütyül a magyarokra?

Újabb látványos kudarcok a magyar kínai kapcsolatokban

Úgy tűnik a magyaroknak nincs szerencséje a kínaiakkal (sem). Már a kommunista rendszerben is hiába próbálták az országba csalogatni a kínai tőkét, jobbára csak kiskereskedők, boltosok, vendéglősök jöttek. Köztük sok ravasz zugárus, zugkereskedő, akik kétfenekű táskában csempészték egyik helyről a másikra a pénzt. Ezeken az ügyes tranzakciókon néhány magyarországi nyugdíjas is kicsit megtollasodott. Az állam (és a szegény állampolgár is) csak vesztett, hiszen az olcsó kínai áru több iparágat segített teljesen tönkre tenni. A sok kis kínai bolt a magyar kiskereskedők életét is alaposan megkeserítette. A kezdetben még megbízható, jó minőségben és szolid árakon kínált kínai termékek eltérítették a vásárlókat a magyar üzletekből a kínai boltokba.

A kínaiak a Kádár-korszakban rendezett Ázsia Napok (vagy például az 1986-ban rendezett Ázsia Kiállítás) fő vendégei voltak. Pécsett még a kínai nyelvet is elkezdték akkoriban tanítani, és létrehozták az Ázsia Központot, amelynek vezetője egy korábban hosszú évekig a pekingi egyetemen tanító pécsi professzor, Bárdi László lett. Az egyik kínai egyetemre pedig pécsi diák is beiratkozott. A kezdetben szépnek és gyümölcsözőnek ígérkező kétoldalú kapcsolatok mégis – máig sem igazán tudni miért – megfeneklettek. Pedig volt idő, amikor talán a kínai nagykövet is többet járt Pécsett és Baranyában, mint az ország más tájegységein.

Most megint csak arról szólnak a hírek, hogy

 „Nem sikerült a fejlesztés, kosarat kaptunk Kínában”

Fiaskóval ért véget Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kínai útja. A Hainan légitársaság most sem vette meg a Malévot. Egyelőre nem nagyon fúj a kormányfő által emlegetett keleti szél a magyar értékpapír piacon sem, mert sem a kínai, sem a szaúd-arábiai befektetők nem tolonganak a magyar kötvények aukcióin - írta a napokban az egyik magyarországi napilap.

Csak a töltött káposzta jó újra fölmelegítve - jegyezte meg egy elemző Fellegi Tamás sikertelen kínai útját követően. A nemzeti fejlesztési miniszter a napokban járt Pekingben, ahol egyebek mellett ismét Kína második legnagyobb légitársaságának, a Hainannak kínálta föl a Malévot. Az ázsiai cég 2003-2004-ben már ígéretes kérőként jelent meg Magyarországon, ám a nászból végül is nem lett semmi. Most sem.
A kiszivárgott hírek szerint a Hainan Airlines Group a Malév részvények mintegy 40 százalékát vette volna meg, a többi a magyar államé, illetve korábbi hírek szerint a Demján-csoporté lett volna. A pontos okokat nem tudni, de vélhetően a kínaiak lelkesedését nem csak az első próbálkozás óta eltelt évek hűtötték le, hanem az is, hogy becslések szerint legalább 100 millió eurós azonnal tőkeemelést kellene végrehajtani. A Hainan a Malév Zrt. több tízmilliárdos adósságát sem akarta átvenni.
Csillag István, volt gazdasági miniszter, közgazdász többször is tárgyalt kínai partnerekkel az Exim Bank képviseletében, illetve tárcavezetőként is. Elmondta, hogy a pénzintézet színeiben egyeztettek egy nyugat-magyarországi alkatrész logisztikai központ esetleges felépítéséről, de tudni kell, hogy a kínaiak számos tényezőt vesznek figyelembe, köztük egy ország gazdaságpolitikai kiszámíthatóságát is - mondta a szakember. A kedvező földrajzi fekvés, az autópályák csak kis előnyt jelentenek. Csillag István hangsúlyozta, a kínai befektetési döntéseket alapvetően a kiszámíthatóság, a megbízhatóság motiválja. Ilyen előnyökkel jelenleg Magyarország nem rendelkezik a vetélytársakhoz képest. Az ország gazdasági méretei sem igen érik el a kínai érdeklődési küszöböt.
Csillag István az első kapcsolatfelvételkor tárgyalt a Hainan csoport vezetőivel a Malév eladásáról. A kínaiakat azért érdekelte a magyar légitársaság, mert belépőt jelentett volna az uniós légi szállítási piacra. A szakember szerint a magyar kormány várakozásai túlzottak voltak és ma már a nemzeti légitársaság nem olyan vonzó, mint 7-8 éve.
A reményeket az is éltethette, hogy a Hainan-csoport érdeklődött a hat repülőteret, közöttük a budapestit is üzemeltető Hochtief felvásárlása iránt. Az üzlet egyelőre nem köttetett meg, vélhetően a vételár körüli vita miatt, hiszen a Hochtief-et 1,6 milliárd euróért adnák, de a kínaiak csak 1 milliárd euróért vennék meg.
A 100 százalékban kínai tulajdonban lévő BorsodChemnek nemrégen 1,1 milliárd eurós hitelt nyújtott a kínai állami tulajdonban lévő Bank of China, amit a magyar kormány saját jelentős sikereként könyvelt el. A kínai-magyar kormány tárgyalásain szó esett vasúti, közúti fejlesztésekről. Egyelőre egyetlen kapavágás nem történt és egyetlen euró sem érkezett. A mosoly-diplomácia keretében a Magyarországra látogató kínai állami és pártvezetők azt is megígérték, alaposan bevásárolnak a magyar állampapírokból. Eddig egy viszonylag jelentéktelen aukciós ügyleten kívül semmilyen más lépés nem történt.A kínai kártyát magyar belpolitikai, még csak nem is gazdasági kérdésnek tartja Csillag István.
Az elemzők szerint a szaúd-arábiai és az orosz szél sem fúj erősebben a kínainál. Ráadásul, azóta elhunyt a szaúdi trónörökös, akivel Orbán Viktor tárgyalt. A sivatagi királysággal is csupán közhelyekre tellett. Az ismert helyzetben lévő magyar kis- és középvállalkozások pozícióit javítaná az Orbán kormány, amire a szakemberek szerint nagyon csekély az esély. A hatalmas és igényes orosz piac ugyan közel van, de Moszkvával éppen az első Orbán kormány jegelte a magyar kapcsolatokat, s azután ellenzékben is folyamatosan támadta a szocialista kormányokat az orosz-magyar viszony javításáért és a szakértők emlékeztetnek az orosz állami tulajdonban lévő Szurgutnyeftegaz MOL részvénycsomagjának magyar állami felvásárlása körüli botrányokra is.

   ٭٭٭

Közben hírt kaptunk arról is, hogy Kínai nyelvet is oktatnak jövő ősztől egy pécsigimnáziumban.

Már Törökország is célpont a külföldi munkavállalóknál

 ÖTVEN MAGYAR SZAKMUNKÁS TÖRÖKORSZÁGBA JÖN

Törökország meghódítására indul hamarosan egy maroknyi baranyai csapat, akik egy Isztambul melletti építkezésen kapnak majd munkát. A tervek szerint az ötven szakmunkás a három hónapos próbaidőt követően összesen három évet dolgozna az építkezéseken. Információik szerint a török származású vállalkozó ismeri a magyarok munkabírását, szakmai felkészültségét és az elvégzett munka minőségét, ezért is szervezi innen a munkaerőt. 

Munka a magasban: sokan szinte bármilyen feladatot elvállalnak, akár külföldön, 1300 kilométerre a családtól is, csak meglegyen a kenyérre való.

Miért jelentkeztek az otthonuktól 1300 kilométerre lévő munkára? Mint mondják, elsősorban a fizetés miatt, másrészt nincs szükség nyelvismeretre, de mégis a saját szakmájukban – kőműves, ács, vasbetonszerelő – dolgozhatnak. A pénz megközelítőleg ötszöröse az itthoni építőipari átlagfizetésnek, ez pedig félmillió forintot jelent havonta.

– Munkaruhát, szerszámokat, védőfelszerelést kapunk, a szállást biztosítják, mindössze az étkezésünket kell saját magunknak fizetnünk. Sajnos arra felhívták a figyelmünket, hogy a hazai sonkát, szalonnát és kolbászt felejtsük el, mert nem vihetünk magunkkal húskészítményeket. Legjobban talán az ottani ételektől és az esetleges hasmenéstől félünk.

A magyar szakmunkásokat szigorú körülmények és feltételek várják, a munkafegyelem legkisebb mértékű megsértése esetén azonnal hazaküldik az illetőt saját költségére. A napi munkaidő 12 óra, ebből egy órát tölthetnek el az étkezésekkel.

Miért vállalkoztak erre a munkára? Szinte mindenki egyetértett abban, hogy közelebb nem kapnának ennyi pénzt, és nem biztos, hogy a szakmájukban tudnának elhelyezkedni. Azzal is tisztában vannak, hogy az itthon maradt családtagoknak is nehéz lesz ez az időszak, de csak így tudják kifizetni a lakásra, autóra felvett hiteleket, illetve biztos jövőt alapozni a gyerekeiknek. Mindenesetre azt az ígéretet kapták, hogy a szálláson biztosítják majd az internetet, így könnyebben tarthatják a kapcsolatot a családdal...

Szerző: Hajdu Zsolt (Dunántúli Napló)

 

Forrás: http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/mar-torokorszag-is-celpont-a-kulfoldi-munkavallaloknal-415645

Kommentár:

Örömmel olvastam Hajdu Zsolt cikkét, hogy „Törökország meghódítására indul hamarosan egy maroknyi baranyai csapat”. A Kedves Kolléga nyilván nem tudja, hogy hasonló esetre már korábban, pl. a II. vh. előtt is sor került. Akkor is dél-dunántúli szakemberek jöttek többen is Törökországba, és kőművesként Anatóliában dolgoztak. Sajnos túl sokan nem tudunk ezekről a hajdani munkavállalókról. A magyarokat egyébként mindig szívesen fogadják itt. Ma is számosan élnek magyarok, vagy magyar származású emberek Törökországban. Kár, hogy egykori lapom, a Kedves Kollégák ilyesmiről nemigen tudósítanak. Pedig talán nem ártana, ha az otthoniak, és főként a most három hónapos próbaidőre vállalkozó „ötvenek” tudnák: voltak és vannak itt más magyarok, baranyai, pécsi kötődésűek is! Amúgy török nyelvtudás nélkül kicsit bajos lesz itt boldogulni, az nem túl nagy előny, ha valaki úgy jön ide, hogy még egy pohár vizet sem tud kérni, vagy egy kiló kenyeret sem tud magának venni. A nyelvtudás alapvető követelmény, legalább a legalapvetőbb kifejezéseket, szavakat ismerniük kellene. Amúgy a munka, meg a napi 10-12 órás munkaidő, fizikailag is eléggé próbára teszi az embert. Meg, hogy itt nincs lazsálás az építkezéseken és más munkahelyen sem – ezt saját tapasztalatból mondom!

Magyar szerelme miatt nem fizetik Mohamed pécsi oktatását

PÁLYAMÓDOSÍTÁS

Húsz éve végzi az orvosi egyetemet Pécs egyetlen arab gyros-sütödése: harmadéves medikusként 1993-ban jött Magyarországra, de magyar lányt vett el, ezért jemeni szülei nem támogatták tovább - írja a borsonline.hu.

(2011.12.05. 12:00 )

Mohamed Al-zuhirinak anyagi okok miatt félbe kellett szakítania az orvosi egyetemet. 1994-ben egy levelet kellett feladnia, amikor is tragikus hirtelenséggel szerelmes lett a postás kisasszonyba.
– Amikor bejelentettem a szüleimnek, hogy megnősülök, vége volt mindennek. Apám konok ember, levette rólam a kezét, egy fillért sem küldött többet, és tíz évig nem is beszélt velem, mert ő azt akarta, hogy a hagyományok szerint a faluból válasszak nőt magamnak – mondta lapunknak a most 42 esztendős Mohamed Al-zuhiri. 

Már 1995 óta orvos lehetne a jemeni férfi, de szerelme miatt a gyros-sütőnél ragadt
Fotó: Fóris Gábor

Mohamed Jemenben nőtt fel értelmiségi családban, édesapja katonai bíróként, édesanyja bankigazgatóként dolgozott, így fiuk bejárta Európát, mielőtt Pécsett kötött ki.
Mohamed abbahagyta a tanulmányait, saját lábára állt: árulni kezdett az első pécsi gyrososnál, amelynek most már ő az üzemeltetője.
– Szeretem a munkám, de igazából orvos akarok lenni. Már csak egy év van hátra, de ehhez sok pénz kell, mert nagyon drága az egyetem. Van egy 12 éves lányom és egy 8 éves fiam, így nehéz félretenni a tanulásra – mondta Mohamed, aki jelenleg utolsó tanévére gyűjt. A Pécsi Tudományegyetem orvosi karának angol nyelvű képzése évi négymillió forintba kerül, sokáig nem várhat, mert tanulmányait csak két évre tudja felfüggeszteni.

F. G.

Kína miért mentené meg Európát?

Akkor most kell kínai segítség,

vagy nem kell?

 

Pár nappal ezelőtt, az euróválság kapcsán még arról cikkezett a hazai és az európai sajtó, hogy Nem kell kínai segítség! Meg arról is, hogy Európának Kína nélkül kell boldogulnia. Aztán arról is szó esett – ugyancsak a közelmúltban -, hogy Obama a kínaiak bajszát kezdte huzigálni Ázsiában. Mire a kínai elnök gyorsan reagált, és megtudhattuk, hogy Ven Csia-pao burkoltan figyelmeztette az Egyesült Államokat, ne üsse az orrát olyasmibe, ami nem rá tartozik. Barack Obama a tűzzel játszik – írta az egyik magyarországi internetes portál. Közben egy másik oldalon pedig arról olvashatunk, hogy Kína újabbterületen hagyhatja le az USA-t, illetve van ahol már le is hagyta. Mindezek után jogosnak tűnik a kérdés: Ugyan miért mentené meg Kína Európát? Az index.hu az alább olvasható cikkében erre a kérdésre keresi a választ.

 

A politikai kapcsolatok nem problémamentesek, így inkább gazdasági érdekek motiválják Kínát, hogy beszálljon az eurósánc feltőkésítésébe, és általában az európai államok finanszírozásába – mondja Cao Heping, a Pekingi Egyetem közgazdásza. A kínai kormánynak ugyanakkor egyre nagyobb energiát kell fordítania az ország belső problémáinak megoldására is.

Az elmúlt hetekben folyamatosan zajlottak a találgatások arról, hogy Kína milyen szerepet játszhat Európa kimentésében az adósságválságból. Az államnak óriási, 3200 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, és az egyik fő exportpiacnak számító eurózóna összeomlása Kína gazdaságára is drámai hatással lenne. Nem véletlen tehát, hogy sokan tőlük várnak segítséget.

100-200 milliárd euró

„Mintegy 100-200 milliárd eurót fektethet be Kína európai állampapírokba, valamint az eurósánc (EFSF) feltőkésítésébe” – mondta lapunknak Cao Heping, a Pekingi Egyetem Közgazdaságtani Iskolájának professzora. Kína külföldi befektetéseinek értéke tavaly meghaladta a Világbank 106,3 milliárd dollárját. Ez az összeg nagyjából megegyezik egy közepes tartomány ötéves fejlesztési keretével – érzékeltette a keret nagyságát a kínai professzora.

A befektetés nemcsak Európát segítene kihúzni a bajból, Kína is sokat profitálhat belőle. Egyrészt a mostani főként dolláralapú megtakarításait szélesebb palettára helyezheti, másrészt hosszabb távon politikai előnyei is származhatnak a segítségnyújtásból.

„Ha váratlan problémák merülnek fel az eurózóna válságával összefüggésben, az az egész világ regionális együttműködései szempontjából katasztrófát jelentene. Pedig ezek rendkívül fontos szerepet játszanak a világgazdaságban” - mondta Heping a kínai lépés gazdasági vetületéről.

Elsősorban gazdasági kérdés

„Ez egy gazdasági kérdés politikai környezetben. Ugyanakkor Kína számára a gazdasági vetület a meghatározó, mivel a politikai együttműködést jórészt keresztülhúzza a múltbeli kölcsönös megértés hiánya” – tette hozzá a közgazdász.

Így Kína várhatóan olyan biztosítékokat fog kérni a pénzéért cserébe, amik önmagukban is garantálják, hogy nem lesz veszteséges a befektetés. Ugyanakkor Kínának érdeke lenne a kapcsolatok javítása, például a kereskedelmi akadályok, vámok leépítése is – ez pedig vélhetően fel is merül a tárgyalásokon.

De azért politika is

A hivatalos pekingi álláspontból persze az is kiderült, hogy a kínai segítségnyújtásnak igenis politikai szerepe is van. Az eurózónának szánt, akár százmilliárd dolláros támogatásnak van két feltétele – mondta még november elején Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja. Márpedig a feltételek felsorolása során arról is beszélt: „ha Kína befektet és támogatja Európát, érthető, hogy az érdekeit illetően egy kicsit nagyobb megértést vár el”.

Hasonlóan sokatmondó volt – legalábbis a diplomácia általában visszafogott nyelvezetét ismerve – Kína budapesti nagykövete, amikor a nemrég a Corvinus egyetemen tartott előadásában azt mondta: a pekingi kormány hajlandó a nemzetközi együttműködésre, de ennek előfeltételéül nevezte, hogy külkapcsolatai „kölcsönös tiszteletre, megértésre és bizalomra épüljenek”, és arról is beszélt: nehezíti az európai-kínai kapcsolatokat, hogy a kontinensen „még most is tesznek felelőtlen kijelentéseket” az országával kapcsolatban.

Arról, hogy Magyarország állampapír-piaca miért lenne vonzó az ázsiai országnak, Heping lapunk kérdésére úgy vélte: a befektetések diverzifikálásába beletartozik, hogy Kína az eurókötvények vásárlása után szétnéz a környéken is.

Nem nézik jó szemmel

Csakhogy amíg a kínai dollár- vagy eurómilliárdok alkalmasak lehetnek a nyugat-európai politikusok jóindulatának megvásárlására, a kritikus hangok lecsendesítésére, addig ugyanez a folyamat erősítheti a belső elégedetlenséget.

November elején arról számolt be a Reuters, hogy a múlt pénteki G20-csúcs előtt több tízezer üzenet jelenet meg kínai blogokon arra kérve a kínai vezetőket: ne adjanak pénzt a bajba jutott európai országoknak. „A kínai munkások átlagjövedelme pár dollár, az európaiaké több ezer euró. Tényleg Kínára van szükségük, hogy megmentse őket?” – idézte az egyik blogbejegyzést a hírügynökség, megjegyezve: a kínaiak szerint a pénznek sokkal jobb helye lenne otthon, kisegítve az ország szegényeit, többet fordítva munkahelyteremtésre, az alapvető élelmiszerek árának támogatására.

Egy Kína-szakértőnek a kínai kormányzati kommunikáción alapuló elemzése szintén arra mutat: a világválság megoldására ne Pekingtől várjuk a megváltást, mert most magukat kell megváltaniuk. Az országban „sok a belső feszültség, a társadalom elégedetlensége nő” – írja az elemző, mondván: az átlagos kínai mindettől „kissé frusztrált, kicsit dühös”, és mindinkább megtapasztalja azt, hogy ezekkel az érzéseivel nincs egyedül. A szakértő szerint ezért egyre valószínűbb az, hogy a belső feszültségek feloldása miatt a kínai globális gazdasági szerepvállalás visszafogásával kell számolni.

Százmilliós pert kap a nyakába a felhasználók arcát megjegyző Facebook

„A robbanásszerű növekedés következtében hamarosan tőzsdei cég lehet Zuckerberg vállalkozása – olvastam tavaly az ITcafe nevű weboldalon. Meg azt is olvastam valahol, hogy sok-sok pénzt termel a Facebook. Nyilván vannak, akik emiatt nagyon szeretik, mások viszont nem igazán. Ez utóbbi abban is megmutatkozik, hogy egyre több a közösségi oldallal kapcsolatos negatív hír, ami persze így is jó reklám lehet! És egyre több a kérdőjel, amin talán érdemes elgondolkodni és utána olvasni kicsit. Például „Adattolvajként indította Zuckerberg a Facebookot?” „Létezik-e Facebook-összeesküvés?” Valóban „Százmillió Facebook-felhasználó nyilvános adatai tölthetőek le egy fájlban?" Minderre válasz található az Interneten, előbb azonban lássuk a legfrissebb, a fenti címben szereplő információkat:

 

ENGEDÉLY NÉLKÜL

Engedély nélkül tárolja a felhasználók arcképeinek adatait a Facebook egy német tartományi adatvédelmi biztos szerint. A biztos hivatala a sikertelen megállapodási kísérletek után bíróságon próbálja elérni, hogy a világ legnépszerűbb közösségi oldalát megbüntessék, amiért nem megfelelően kezeli a felhasználók azonosítására alkalmas kényes információkat – adta hírül az origo.hu

Bár a közösségi oldalra feltöltött képeken szereplő embereket a felhasználóknak manuálisan kell megjelölniük, a Facebook arcfelismerő funkciója a feltöltött fotók esetében automatikusan felkínálja a személyek neveit, ráadásul a nyáron elindított funkció viszonylag ritkán téved. Elindításához szükség volt az arcképel biometriai, azaz az emberek digitális azonosítását lehetővé tevő adatainak tárolására.

Százmilliós nagyságrendű büntetést kaphat a Facebook

E funkció működéséhez a Facebooknak tárolnia kell egy adatbázisban a feltöltött képeket már megjelölt arcokat, ehhez azonban nem kérte ki a felhasználók előzetes hozzájárulását a cég - véli Johannes Caspar, a hamburgi adatvédelmi biztos. A biztos hivatalánál az [origo]-nak elmondták, hogy ott már folyamatban van a Facebook elleni per előkészítése, miután a közösségi oldalt működtető céggel hónapokon át folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre.

A hivatal képviselője szerint a Facebook felajánlotta, hogy az új felhasználók esetében a jövőben egy, az adatlapon megjelenő felületen kéri hozzájárulásukat a funkció használatához, és a szolgáltatás működéséről is ad ki információkat. A közösségi oldal azonban nem ment bele abba, hogy a Facebookon már jelen lévő húszmillió német felhasználót utólag értesítsen a szolgáltatás működéséről, ezért akarja a hamburgi adatvédelmi biztos peres úton rávenni az amerikai céget erre.

Ha a bíróság előtt is bebizonyosodik, hogy a Facebook szolgáltatása megsértette az amerikainál jóval szigorúbb német és európai uniós adatvédelmi törvényeket, akár háromszázezer eurós, vagyis közel százmillió forintnak megfelelő büntetést is kiróhatnak a közösségi hálót működtető cégre. Emellett a tartományi adatvédelmi biztos végső esetben arra is kötelezheti a céget, hogy szüntesse meg a funkciót és semmisítse meg az annak használata során rögzített adatokat - nyilatkozta az [origo]-nak Moritz Karg, a hamburgi adatvédelmi hivatal munkatársa.

Engedély nélkül kezdték megjegyezni az arcokat

A Facebook arcfelismerő szolgáltatása egyszerű kényelmi funkciónak tűnik, ám Karg szerint ennek megvalósításához egy komplex biometriai adatbázist kellett létrehoznia a közösségi oldalt működtető cégnek. Ez minden felhasználó esetében tartalmazza a feltöltött fotókról begyűjtött, az arckép egyedi azonosítására alkalmas ismérveket digitális formában.

 

A német adatvédők azt tartják problémásnak, hogy a funkció bevezetése előtt nem kért engedélyt felhasználóitól az arcuk azonosítására alkalmas adatok tárolására, önhatalmúlag vezette be a funkciót. Karg szerint az európai uniós és a németországi adatvédelmi törvények is egyértelműen előírják, hogy hasonló szenzitív adatokat csak az emberek előzetes hozzájárulásával lehet rögzíteni felhasználókról. 

A Facebook szóvivője a brit Macworld online magazinnak úgy nyilatkozott, hogy cége sajnálatosnak tartja a német adatvédelmi biztos által kezdeményezett pert. A közösségi hálózat szerint az arcfelismerő funkció működése megfelel az európai előírásoknak, és arról kellő információt is adtak a felhasználóknak. A vállalat hangsúlyozta, hogy a funkciót felhasználói letilthatják ha nem akarják azt használni, ezért sajnálatosnak tartják azt, hogy a hamburgi adatvédelmi biztos számára az sem volt elfogadható, hogy az új felhasználók számára a korábbinál bővebb tájékoztatást nyújtsanak. A Facebook a jövő hétre ígért az [origo]-nak tájékoztatást az üggyel kapcsolatban.

Azt, hogy a képeken arcképük mellett automatikusan ajánlja fel nevük felvételét a közösségi oldal, a felhasználók a Facebook "Adatvédelmi beállítások" menüpontjának "Hogyan működnek a címkék" pontja alatt tudják letiltani.

Idegen járókelőket is azonosítottak Facebookkal

A felhasználók felismerését segítő adatokat komoly visszaélésekre lehet felhasználni. Nyáron a Black Hat című hackerkonferencián például amerikai kutatók egy egyetemi kampuszon ismeretlen utcai járókelők jelentős részét voltak képesek beazonosítani egy webkamera és nyilvános Facebook-profilokból gyűjtött adatok segítségével.

A Carnegie Mellon Egyetem kutatói huszonötezer nyilvános profiololdalról gyűjtöttek le képeket, és azokból valós időben vizsgálható adatbázist hoztak létre egy webkamerával szerelt laptopon. A teljesen hétköznapi hardver minden harmadik elhaladó egyetemistát képes volt azonosítani. A megoldás a leghatékonyabban akkor működött, ha a járókelő szemben állt a kamerával, mivel a facebookos fotók többségén is ilyen felvételek szerepelnek a felhasználókról. A kutatók képesek voltak létrehozni egy ugyancsak arcfelismerést használó iPhone applikációt is, amely egy lefényképezett emberről képes felkutatni személyes információkat a Facebookról, de csak akkor, ha az adott fiók tulajdonosának arcképe is nyilvános az adatlapján.

Nem tudni, kit kell perelni

Komoly problémát jelent a Facebookkal szembeni kifogásoknál az európai államok számára, hogy a világ legnagyobb közösségi oldalát egy amerikai székhelyű cég működteti. Bár a társaság európai felhasználóit az írországi leányvállalata által működtetett szerverpark gépei szolgálják ki - ezt a vállalatot perelte be nemrég egy osztrák jogvédő csoport is - a hamburgi adatvédelmi biztos hivatala szerint a tényleges adatfeldolgozást az amerikai Facebook Inc. cég végzi, ezért az amerikai anyacég ellen teszik meg a jogi lépéseket.

Straub Ádám (2011. 11. 23., 19:05)

További a Facebook témához kapcsolódó írások, információk:

A Facebook alapítója: Mark Zuckerberg

Adattolvajként indította Zuckerberg a Facebookot?

Előbújt a Facebook titkos tulajdonosa?

Létezik-e Facebook-összeesküvés?

Százmillió Facebook-felhasználó nyilvános adatai tölthetőekle egy fájlban

Wikipédia a Facebookról