Kissinger egymillió dokumentuma a Yale Egyetemen

Tudós államférfi vagy háborús bűnös?

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a Yale Egyetemnek ajándékozza hozzávetőleg egymillió dokumentumból és emléktárgyból álló gyűjteményét, amely diplomata-, és tanári pályafutásának, valamint magánéletének emlékeit őrzi – adta hírül a kultúra.hu internetes portál.

A Kissinger-papírok az amerikai egyetem 20. századi amerikai vezetők dokumentumaiból álló archívumát gazdagítják majd. A Yale őrzi többek közt Cyrus Vance, Jimmy Carter elnök külügyminisztere, Dean Acheson, Truman elnök külügyminisztere és Henry Stimson kétszeres hadügyminiszter dokumentumait, de New Havenben vannak Woodrow Wilson legbefolyásosabb tanácsadója, Edward House feljegyzései is. A Yale szerint Kissinger anyagilag is hozzájárult a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzött kormányzati papírjainak digitalizálásához, ezek szintén elérhetők lesznek az egyetemen. Henry Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter volt Richard Nixon elnöksége alatt, Gerald Ford hivatalának idején pedig vezető diplomataként képviselte az Egyesült Államokat. 1973-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki az észak-vietnami vezetéssel folytatott béketárgyalásokban, a vietnami háború lezárásában játszott szerepéért.

A Kissinger-archívum alapkövét jelenti majd az újonnan létrejövő Johnson Központnak, az amerikai diplomácia tanulmányok helyszínének. „Megtiszteltetés az egyetemnek, hogy doktor Kissinger dokumentumai otthonának választották. Kissinger a múlt századi amerikai külpolitika legfőbb formálói között volt” - fogalmazott Richard Levin, a zsidó magánegyetem elnöke.

A neves diplomata ugyan alapfokú-, majd mesterdiplomáját és doktori fokozatait is a rivális Harvard Egyetemen szerezte és ott is tanított 1954 és 1971 között, gyerekei már a Yale-re jártak, és később ő is ott oktatott. A volt külügyminiszter szerint papírjai jó helyre kerülnek, a Yale kiváló hely számukra. Kissinger legújabb könyve, a kínai-amerikai kapcsolatok átfogó elemzését nyújtó On China című kötet májusban jelent meg.

-O-

Politikai elemzők szerint az egykori amerikai külügyminiszter korunk egyik legellentmondásosabb személyisége. Sokan felteszik a kérdést, ki is ő valójában: Tudós államférfi vagy háborús bűnös? Dr. Drábik János egyebek mellett például arról ír (Uzsoracivilizáció III. című könyvében), hogy „Christopher Hitchens a »Trial of Henry Kissinger« (Henry Kissinger büntető tárgyalása) című nagy feltűnést keltő művében Nixon és Ford elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának és külügyminiszterének a szemére veti, hogy rendkívül sok a rejtegetnivalója. Kissinger ellen emelt vádjainak különös nyomatékot adott az, hogy 1998-ban a Londonban látogató egykori chilei diktátort, Augusto Pinochetet, a brit hatóságok egy spanyol vizsgálóbíró kérésére házi őrizet alá helyezték. Mivel Pinochet mögött ott állt támogató hatalomként az Egyesült Államok, így felmerült Kissinger bűnrészességének a kérdése is…”

Drábik szerint Hitchens nem csak azt veti Kissinger szemére, hogy emberiség elleni bűnöket követett el, hanem azt is, hogy gyáva. Ez utóbbi kifejezés arra utal, hogy Kissinger korábban nem törekedett arra, hogy a politikai tevékenységével, közszereplésével összefüggő dokumentumokat hozzáférhetővé tegye. Pedig nyilván sokan már korábban is szerették volna tudni például: Mi igaz abból, hogy Kissinger állítólag kettős ügynök volt? Vagy, hogy mi terheli Kissinger lelkiismeretét a néhai Ali Bhuttóval, Pakisztán egykori elnökével szemben? Igaz-e, hogy szabadkőművesként is három különböző szabadkőműves irányzatnak a tagja?

Mindenesetre érdekes adalék a fentiekhez az a hír, amely arról szól, hogy 2011. június 10-én svájci képviselők is megpróbáltak behatolni abba a hotelba, ahol a szabadkőműves a Bilderberg csoport tagjai tartották szokásos évi összejövetelüket. Egyebek mellett a tanácskozáson részt vevő Henry Kissinger letartóztatását követelték háborús bűnök miatt. Kissinger rendszeres résztvevője a Bilderberges összejöveteleknek. Dominique Baettig és a svájci nemzeti tanács több tagja Kissingeren kívűl még George W. Bush, Dick Cheney és az ugyancsak bilderberges Richard Perle letartóztatását is követelték hasonló ok alapján.