TÖRÖKORSZÁG A VÁLASZTÁSOK UTÁN

„Történelmi győzelem”

 Vasárnap ismét az AKP (az igazságosság és a fejlődés pártja) nyerte a törökországi választásokat. A Recep Tayyip Erdoğan vezette politikai tömörülés ezzel újabb lehetőséget kapott, hogy tovább vigye a korábbi sikeres politikai, gazdasági és kulturális elképzeléseit. Megvalósítsa a választási ígéretekben 2023-ig meghatározott terveket. Az új török parlamentbe bejutott 326 AKP-s politikus között olyan ismert arc is lesz, mint például Hakan Sükür, aki korábban kiváló futballista teljesítményével szerzet magának nagy népszerűséget.

Bár a választásokat megelőzően belföldön és külföldön is sokan próbálták a korábbi két ciklusban kormányzó AKP-t lejáratni, ellehetetleníteni, a választók döntése alapján ezúttal harmadszor is az iszlám identitású, Igazságosság és Fejlődés Pártja nyert. A választási sikerhez elsők között az amerikai elnök, Barack Obama is gratulált. A törökországi tévécsatornák kedd esti híradásai szerint, az amerikai elnök „történelmi győzelemnek” nevezte a mostani választási eredményt. Való igaz, hogy Törökország történetében most először fordult elő, hogy egy párt, illetve annak elnöke harmadszor is lehetőséget kapott kormányt alakítson, tovább vigye és megvalósítsa az elképzeléseit.

Reformok, demokrácia, jólét, igazságosság

Vasárnap este, közvetlenül a választások befejezése után az AKP székházának balkonjáról a szavazókhoz intézett beszédében Recep Tayyip Erdoğan mindenkinek megköszönte a részvételt. Nem csak azoknak, akik az ő pártjára, vagy őrá szavaztak, hanem azoknak is, akik másokra voksoltak. A pártelnök-miniszterelnök szerint a reformok megvalósításához demokráciára van szükség. Arra, hogy a nép minél szélesebb rétegei vegyenek részt a közéletben, a jólét csak úgy valósítható meg, ha az ország állampolgárai közösen munkálkodnak a célok megvalósítása érdekében.

Recep Tayyip Erdoğan a választást megelőzően személyes, közvetlen hangvételű levelet írt a választóknak. Ebben egyebek mellett például az kérte tőlük, hogy gondolkodjanak el: milyen volt Törökország az AKP hatalomra kerülése előtt és milyen lett azután? Hogy ennek a pártnak a politikája nem a felelőtlen ígérgetésekre, az üres beszédre, hanem a cselekvésre, a tettekre épült. Ez a párt mind a 74 millió török állampolgár érdekében kíván cselekedni, az emberek egyenlőségét hirdeti, az elnyomás helyett az igazságosságot, a veszekedés helyett a békességet, a megosztottság helyett a testvériséget. Mindenkit a 2023-ig elkészült tervek megvalósítására, közös tevékenységre, a célok és elképzelések együttes megvalósítására hív.

Megvalósításra váró tervek, elképzelések

Az említett levélhez természetesen különféle tájékoztató anyagokat is kaptak a választók. Ezekben részletesen ismertették a párt szakemberei, hogy mik azok az elképzelések, amiket az újraválasztás után 2023-ig szeretnének megvalósítani. Így egyebek mellett, például 500 millió dollárral kívánják növelni az ország áruexportját, megépítenek 10 újabb nagy hajókikötőt, 10 ezer kilométernyi gyorsvasutat. Gazdaságilag a világ első tíz országa közé szeretnének kerülni, a mezőgazdasági területen pedig a világ 5 legfejlettebb országa közé. A kiemelet fejlesztési területek közé tartozik a főváros, Ankara mellett Izmir és Isztambul is. Ez utóbbi az ország legnagyobb városa, amely a jövőben 33 új alagúttal, 1 millió új autóbusszal, illetve egy új metróvonallal is gazdagodik. Ez utóbbi a Kadiköy-Kartal-Pendik vonal valószínűleg még ebben az évben átadásra kerül.

Az új kormány programjának fontos része lesz a közoktatás fejlesztése. Ennek részeként nemcsak a régi iskolatáblákat cserélik új, úgynevezett okos (elektromos) táblákra, hanem a diákok is megszabadulnak a nehéz iskolatáska cipeléstől. az általános és középfokú oktatási intézmények mellett a felsőoktatási intézmények fejlesztését is tervezik. Az oktatási világranglista 17 helyéről Törökország 2023-ra a 10. helyre szeretne kerülni. Továbbá növelni kívánják az egyetemet végzettek számát, a mostani évi 80 ezerről 100 ezerre. Az idegen nyelveket tanulók számát, valamint a szakmai képzésben részt vevők számát ugyancsak szeretnék megemelni. Ez utóbbit például 65 százalékkal.

Nagy kérdés persze, hogy mindezt, illetve a többi most részleteiben nem ismertetett elképzelést sikerül-e megvalósítaniuk. A nemzeti egység, a közös akarat, amely feltétele lenne az ilyen nagyszabású tervek megvalósításának, az ország gazdasági, kulturális fejlődésének nem mindig és nem mindenben érvényesül. A különféle nemzetiségek, a pártok eltérő értékrendje valószínűleg a jövőben is okoz majd nehézségeket a kormánynak, a kormányzó pártnak. A cionisták, az iszlámellenes erők, a különféle más csoportok, nyílt vagy titkolt erőfeszítései már az előző két ciklus során is sok nehézséget okoztak. Nagy kérdés, hogy az elvilágiasodott törökországi média, amely nagyobbrészt a hagyományos értékrendet nem tisztelő, illetve túlnyomó hányadában üzleti körök, és érdekcsoportok tulajdonában van, támogatja-e majd a rövidesen megalakuló új kormányt.

A nép, az egyszerű török állampolgárok szavazata alapján 326 AK párti, 135 CHP (Köztársasági Nép párti), 53 MHP (Nacionalista Akció párti), továbbá 36 kurd nemzetiségű képviselő került a parlamentbe. Az AKP-nek nem lett 2/3-os többsége, emiatt – például a sarkaltos, vagy fontos törvények megalkotásához – nem elég a szavazata. A választók, akik vasárnap teljesítették feladataikat az urnák előtt, kíváncsian várják, hogy most a harmadik ciklusban az új összetételű testület képes lesz-e túllépni a perifériális érdekeken, össze tud-e fogni az ország felemelkedéséért. Nagy kérdés, hogy ez a „történelmi győzelem” elég lesz-e az AKP-nak a tervei, elképzelései valóra váltására.

© Ferenci D. Ebubekir

demirPRess

Isztambul/Törökország