2011. december 21., szerda

Megvan az első lakható bolygó


Egy Naphoz hasonló csillag körül

 

Két érdekes hírt, és számos hozzá kapcsolódó képet, információt közlünk lentebb. A világhálón már jó ideje keringenek különféle információk arról, hogy milyen Föld típusú bolygók lehetnek a Galaxisban. Konkrét kutatási eredményekről azonban csak most, idén decemberben tettek közzé komolyabb ismertetéseket, illetve fantáziaképeket a megtalált (felfedezett) bolygókról.

A NASA Kepler-űrtávcsöve a Naphoz hasonló csillag körül keringő, lakható bolygón kívül több mint ezer új bolygójelöltet is talált - adta hírül a csillagaszat.hu tegnap.

Az Univerzumban élhető helyet jelentő bolygók és holdak utáni hajsza új fordulatot vett. A Kepler csaknem megduplázta az általa felfedezett bolygójelöltek számát. A most már összesen 2326 bolygójelölt közül 10 Föld-méretű keringhet az ún. lakhatósági zónában, ami azt jelenti, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Az újdonságot jelentő égitesteket a NASA kaliforniai központjában, az első Kepler tudományos konferencián jelentették be. A jelölteknek hosszas megerősítő méréseken kell átesniük, amíg valóban bolygónak bizonyulnak. Ehhez többek között földi távcsöveket és az infravörös tartományban működő Spitzer-űrtávcsövet használják. Ez történt az amerikai űrtávcső által felfedezett első olyan bolygóval is, ami egy Naphoz nagyon hasonló csillag lakhatósági zónájában tartózkodik.

A Kepler-22b művészi elképzelése (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech)  
 A Kepler-22b nevű planéta átmérője 2,4-szerese a Földének, tömege azonban nem ismert pontosan, így egyelőre nem tudjuk, hogy összetétele a kőzetbolygókhoz, vagy inkább a gázóriásokhoz hasonlít-e, esetleg az elméletileg megjósolt, egzotikus vízbolygók családjába tartozik. Távolsága mintegy 600 fényév. Központi csillagát - amely a mi Napunkhoz hasonlóan G-színképtípusú, de annál kicsit kisebb és hűvösebb - 289 nap alatt járja körbe. A Kepler 150 ezer csillag fényességét méri extrém pontossággal olyan apró elhalványodásokra vadászva, amiket egy bolygó csillagkorong előtti átvonulása okozhat. Egy bolygójelölt felfedezéséhez legalább három elhalványodás – más néven tranzit – szükséges. A kutatóknak nagy szerencséjük volt a Kepler-22b-vel, hiszen az első tranzitot mindössze három nappal a keresés megkezdése után detektálták 2009-ben, a harmadikat pedig 2010 végén, mindössze pár nappal egy két hetes kényszerű technikai szünetet megelőzően, vagyis csak a véletlenen múlt, hogy a bolygót egyáltalán felfedezték.
Mára kicsit több mint 700 exobolygót ismerünk, ebből 200-nél is kevesebb mutat fedéseket. Ennek fényében döbbenetes a Kepler fedési bolygójelöltjeinek száma (2326), melyek körülbelül 90%-a valódi bolygónak bizonyulhat. A teljes Kepler-mintát tekintve 207 Föld-méretű, 680 szuperföld (ahová a Kepler-22b is tartozik), 1181 Neptunusz-, 203 Jupiter-sugarú, míg 55 nagyobb a Jupiternél. Meglepő, hogy a Jupiternél kisebb bolygók többségben vannak, holott a nagyobb méretűek felfedezése sokkal könnyebb. Idővel viszont mind több hosszabb keringési idejű, és kisebb bolygó felfedezése válik lehetővé, amit jól mutat, hogy február óta ezen Kepler-bolygók száma majdnem megháromszorozódott. Összességében az űreszköz eredményei arra utalnak, hogy a Föld- és szuperföld méretű planéták gyakoriak Galaxisunkban.

A Kepler-22 és a Naprendszer belső bolygóinak és azok pályáinak méretarányos ábrázolása, a zöld gyűrű a lakhatósági zónát jelöli (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech).
 
Az összes Kepler-bolygó közül 48 kering a lakhatósági zónában. A több bolygó ellenére ez kevesebb, mint az idén februárban bejelentett 54. Ennek oka, hogy a jelölteket szigorúbb ellenőrzésnek vetették alá, illetve a lakhatósági zóna számításakor a bolygólégkör üvegházhatására is tekintettel voltak, ami nagyobb csillagtávolságot eredményez a lakhatósági zónára nézve.
A fantasztikus eredmények alapján méltán remélheti a Kepler-kutatócsoport, hogy a jövő tavasszal esedékes átvilágítás során a Keplert érdemesnek találja a NASA, hogy további 4-5 évre meghosszabbítsák a működését. Ez még több kis méretű, lakható bolygó felfedezését tenné lehetővé. Az eredményeket részletező cikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban jelenik meg.
Szabó Róbert (2011. december 06, kedd)

 

 

Fantáziaképek az új,

Föld méretű bolygókról


 
A kedden este bejelentett, elsőként felfedezett Föld méretű távoli bolygók egy egészen különleges csillagrendszerben keringenek -írja a origo.
Mint arról kedden részletesen beszámoltunk, felfedezték az első Föld méretű, Naprendszeren kívüli bolygókat. A Kepler űrtávcsővel megtalált égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínűleg nem hordoznak. A bejelentés után a NASA a valós adatok alapján készített fantáziaképeket és ábrákat is közölt a bolygókról.
 
A két új bolygó méretei a Földhöz és a Vénuszhoz viszonyítva. A Kepler-20e átmérője a Földének 0,87-szerese, a Kepler-20f átmérője pedig csak 3%-kal nagyobb a Földénél. Ilyen méretű exobolygókat eddig nem fedeztek fel, ez volt a Kepler-űrtácső egyik fő célja.
A két új bolygó - korábban felfedezett három másikkal együtt - egy Naphoz hasonló csillag körül kering, amely 1000 fényévnyire van a Földtől. A rendszer igen különleges: mind az öt bolygó nagyon közel van a csillagához (közelebb, mint a Merkúr a Naphoz). Látható, hogy a nagyobb és kisebb bolygók váltakozva helyezkednek el a rendszerben, amely tehát teljesen más, mint a Naprendszer. A csillagászok szerint a Kepler-20 rendszere nem így alakult ki eredetileg.
A csillagához közelebbi Kepler20-e igen forró világ lehet, ahol kizárható az általunk ismert élet. Felszíni hőmérséklete 760 Celsius-fok körül van, ez magasabb, mint a Vénuszé (ami körülbelül 500 Celsius-fok).

A Kepler-20f felszínén már "csak" 420 Celsius-fok lehet, ami még mindig túl sok az általunk ismert élet létezéséhez. Ugyanakkor a bolygó légkörében vízgőz lehet.
A következő nagy felfedezés az lehet, hogy Föld méretű bolygókat fedeznek fel egy távoli csillag körül, de már a lakató zónában.
(2011. 12. 21. 9:36)

Kapcsolódó hírek, információk:
A Földnek mindig van egy második holdja is


 

3 megjegyzés:

  1. Lakható bolygók nyomában... címmel 2007 októberében írt a témáról a Természet Világa c. folyóirat.
    http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2007/tv0710/hargitai.html

    VálaszTörlés
  2. Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel?
    ALMÁR IVÁN előadása - I. szemeszter, 2002.11.04.
    "Tudjuk, hogy a hatalmas Világegyetem tele van a Naphoz hasonló csillagokkal, sőt valószínűleg a Földünkhöz hasonló bolygók sem ritkák. Tudjuk, hogy a Földön szinte a kezdet kezdetén megjelent az élet, és bonyolult fejlődéssel eljutott az értelemig és a technikai civilizációig. Járható ez az út más égitesteken is, vagy csak az események rendkívül valószínűtlen, véletlen láncolatáról van szó, vagyis Földünk lényegében ritka, vagy egészen egyedülálló kivétel az élettelen Univerzumban? Vagy éppen ellenkezőleg, ez a szabályos út, mert erre vezet a fejlődés a galaxisok sok százmilliárdnyi csillaga körül? Amiről az előadás szól, az bioasztronómia (vagy asztrobiológia, vagy exobiológia) néven önálló, divatos tudományággá vált a 20. század legvégén. Célja az élet és az Univerzum valódi viszonyának tisztázása."
    http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/3-%C3%A9let-az-univerzumban-szab%C3%A1ly-vagy-kiv%C3%A9tel?.html

    VálaszTörlés
  3. Kiss László: Földön kívüli Földek? - Az asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel. A Mindentudás Egyeteme 2.0 programsorozat előadása, Pécs, 2011.02.22.
    http://www.youtube.com/watch?v=HGiaIoKTp5k&list=UUYiBSllDw05ev8GqrJs-ArA&index=8&feature=plcp

    VálaszTörlés