Egy Naphoz hasonló csillag körül
Két érdekes hírt, és számos hozzá kapcsolódó képet, információt közlünk lentebb. A világhálón már jó ideje keringenek különféle információk arról, hogy milyen Föld típusú bolygók lehetnek a Galaxisban. Konkrét kutatási eredményekről azonban csak most, idén decemberben tettek közzé komolyabb ismertetéseket, illetve fantáziaképeket a megtalált (felfedezett) bolygókról.
A NASA Kepler-űrtávcsöve a Naphoz hasonló csillag körül keringő, lakható bolygón kívül több mint ezer új bolygójelöltet is talált - adta hírül a csillagaszat.hu tegnap.
Az Univerzumban élhető helyet jelentő
bolygók és holdak utáni hajsza új fordulatot vett. A Kepler csaknem megduplázta
az általa felfedezett bolygójelöltek számát. A most már összesen 2326
bolygójelölt közül 10 Föld-méretű keringhet az ún. lakhatósági zónában, ami azt
jelenti, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Az újdonságot jelentő
égitesteket a NASA kaliforniai központjában, az első Kepler tudományos
konferencián jelentették be. A jelölteknek hosszas megerősítő méréseken kell
átesniük, amíg valóban bolygónak bizonyulnak. Ehhez többek között földi
távcsöveket és az infravörös tartományban működő Spitzer-űrtávcsövet
használják. Ez történt az amerikai űrtávcső által felfedezett első olyan
bolygóval is, ami egy Naphoz nagyon hasonló csillag lakhatósági zónájában
tartózkodik.
A Kepler-22b művészi elképzelése (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech) |
A Kepler-22b nevű planéta átmérője
2,4-szerese a Földének, tömege azonban nem ismert pontosan, így egyelőre nem
tudjuk, hogy összetétele a kőzetbolygókhoz, vagy inkább a gázóriásokhoz
hasonlít-e, esetleg az elméletileg megjósolt, egzotikus vízbolygók családjába
tartozik. Távolsága mintegy 600 fényév. Központi csillagát - amely a mi
Napunkhoz hasonlóan G-színképtípusú, de annál kicsit kisebb és hűvösebb - 289
nap alatt járja körbe. A Kepler 150 ezer csillag fényességét méri extrém
pontossággal olyan apró elhalványodásokra vadászva, amiket egy bolygó
csillagkorong előtti átvonulása okozhat. Egy bolygójelölt felfedezéséhez
legalább három elhalványodás – más néven tranzit – szükséges. A kutatóknak nagy
szerencséjük volt a Kepler-22b-vel, hiszen az első tranzitot mindössze három
nappal a keresés megkezdése után detektálták 2009-ben, a harmadikat pedig 2010
végén, mindössze pár nappal egy két hetes kényszerű technikai szünetet
megelőzően, vagyis csak a véletlenen múlt, hogy a bolygót egyáltalán
felfedezték.
Mára kicsit több mint 700 exobolygót
ismerünk, ebből 200-nél is kevesebb mutat fedéseket. Ennek fényében döbbenetes
a Kepler fedési bolygójelöltjeinek száma (2326), melyek körülbelül 90%-a
valódi bolygónak bizonyulhat. A teljes Kepler-mintát tekintve 207 Föld-méretű,
680 szuperföld (ahová a Kepler-22b is tartozik), 1181 Neptunusz-, 203
Jupiter-sugarú, míg 55 nagyobb a Jupiternél. Meglepő, hogy a Jupiternél kisebb
bolygók többségben vannak, holott a nagyobb méretűek felfedezése sokkal
könnyebb. Idővel viszont mind több hosszabb keringési idejű, és kisebb bolygó
felfedezése válik lehetővé, amit jól mutat, hogy február óta ezen
Kepler-bolygók száma majdnem megháromszorozódott. Összességében az űreszköz
eredményei arra utalnak, hogy a Föld- és szuperföld méretű planéták gyakoriak
Galaxisunkban.
A Kepler-22 és a Naprendszer belső bolygóinak és azok pályáinak méretarányos ábrázolása, a zöld gyűrű a lakhatósági zónát jelöli (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech). |
Az összes Kepler-bolygó közül 48 kering a
lakhatósági zónában. A több bolygó ellenére ez kevesebb, mint az idén
februárban bejelentett 54. Ennek oka, hogy a jelölteket szigorúbb ellenőrzésnek
vetették alá, illetve a lakhatósági zóna számításakor a bolygólégkör
üvegházhatására is tekintettel voltak, ami nagyobb csillagtávolságot eredményez
a lakhatósági zónára nézve.
A fantasztikus eredmények alapján méltán
remélheti a Kepler-kutatócsoport, hogy a jövő tavasszal esedékes átvilágítás
során a Keplert érdemesnek találja a NASA, hogy további 4-5 évre
meghosszabbítsák a működését. Ez még több kis méretű, lakható bolygó
felfedezését tenné lehetővé. Az eredményeket részletező cikk az Astrophysical
Journal c. folyóiratban jelenik meg.
Szabó Róbert
(2011. december 06, kedd)
Forrás: NASA Press Release 11-408
Fantáziaképek az új,
Föld méretű bolygókról
A kedden este bejelentett, elsőként
felfedezett Föld méretű távoli bolygók egy egészen különleges
csillagrendszerben keringenek -írja a origo.
Mint arról kedden részletesen
beszámoltunk, felfedezték az első Föld méretű, Naprendszeren
kívüli bolygókat. A Kepler űrtávcsővel megtalált égitestek egy Naphoz
hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet
valószínűleg nem hordoznak. A bejelentés után a NASA a valós adatok
alapján készített fantáziaképeket és ábrákat is közölt a bolygókról.
A két új bolygó méretei a Földhöz és a
Vénuszhoz viszonyítva. A Kepler-20e átmérője a Földének 0,87-szerese, a
Kepler-20f átmérője pedig csak 3%-kal nagyobb a Földénél. Ilyen méretű
exobolygókat eddig nem fedeztek fel, ez volt a Kepler-űrtácső egyik fő célja.
A két új bolygó - korábban felfedezett három másikkal
együtt - egy Naphoz hasonló csillag körül kering, amely 1000 fényévnyire van a
Földtől. A rendszer igen különleges: mind az öt bolygó nagyon közel van a
csillagához (közelebb, mint a Merkúr a Naphoz). Látható, hogy a nagyobb és
kisebb bolygók váltakozva helyezkednek el a rendszerben, amely tehát teljesen
más, mint a Naprendszer. A csillagászok szerint a Kepler-20 rendszere nem így
alakult ki eredetileg.
A csillagához közelebbi Kepler20-e igen
forró világ lehet, ahol kizárható az általunk ismert élet. Felszíni
hőmérséklete 760 Celsius-fok körül van, ez magasabb, mint a Vénuszé (ami
körülbelül 500 Celsius-fok).
A Kepler-20f felszínén már
"csak" 420 Celsius-fok lehet, ami még mindig túl sok az általunk
ismert élet létezéséhez. Ugyanakkor a bolygó légkörében vízgőz lehet.
A következő nagy felfedezés az lehet, hogy
Föld méretű bolygókat fedeznek fel egy távoli csillag körül, de már a lakató
zónában.
(2011. 12. 21. 9:36)
Kapcsolódó
hírek, információk:
Már két Föld
típusú bolygóról tudunk http://index.hu/tudomany/urkutatas/2011/12/20/a_foldhoz_hasonlo_bolygokat_fedezett_fel_a_nasa/
Föld típusú
bolygók http://tudasbazis.csillagaszat.hu/fold-tipusu-bolygok/
Föld típusú bolygók
sokasága a Galaxisban http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20080220-sok-fold-a-galaxisban.html
A Földnek mindig van egy második holdja is
Lakható bolygók nyomában... címmel 2007 októberében írt a témáról a Természet Világa c. folyóirat.
VálaszTörléshttp://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2007/tv0710/hargitai.html
Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel?
VálaszTörlésALMÁR IVÁN előadása - I. szemeszter, 2002.11.04.
"Tudjuk, hogy a hatalmas Világegyetem tele van a Naphoz hasonló csillagokkal, sőt valószínűleg a Földünkhöz hasonló bolygók sem ritkák. Tudjuk, hogy a Földön szinte a kezdet kezdetén megjelent az élet, és bonyolult fejlődéssel eljutott az értelemig és a technikai civilizációig. Járható ez az út más égitesteken is, vagy csak az események rendkívül valószínűtlen, véletlen láncolatáról van szó, vagyis Földünk lényegében ritka, vagy egészen egyedülálló kivétel az élettelen Univerzumban? Vagy éppen ellenkezőleg, ez a szabályos út, mert erre vezet a fejlődés a galaxisok sok százmilliárdnyi csillaga körül? Amiről az előadás szól, az bioasztronómia (vagy asztrobiológia, vagy exobiológia) néven önálló, divatos tudományággá vált a 20. század legvégén. Célja az élet és az Univerzum valódi viszonyának tisztázása."
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/3-%C3%A9let-az-univerzumban-szab%C3%A1ly-vagy-kiv%C3%A9tel?.html
Kiss László: Földön kívüli Földek? - Az asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel. A Mindentudás Egyeteme 2.0 programsorozat előadása, Pécs, 2011.02.22.
VálaszTörléshttp://www.youtube.com/watch?v=HGiaIoKTp5k&list=UUYiBSllDw05ev8GqrJs-ArA&index=8&feature=plcp