„Báj, báj Szása!”
Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1990. március 10-én írta alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt. Ennek értelmében 1991. június 30-áig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. Hivatalosan az egyezmény után két nappal, 1990. március 12-én kezdődött meg a Magyarországon tartózkodó szovjet Déli Hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, harci-technikai eszközeinek, anyagainak hazaszállítása. Az elkövetkező 15 hónapban mintegy 35 ezer vasúti kocsi szállította vissza a Szovjetunióba a Déli Hadseregcsoport eszközeit, katonáit, mintegy 50 ezer katonát, és körülbelül ugyanennyi polgári alkalmazottat, illetve családtagot kellett hazajuttatni. A szovjet csapatok több mint 27 ezer járművel rendelkeztek, ebből 860 volt a harckocsik, 600 az önjáró tüzérlövegek, 1500 a gyalogsági páncélozott harcjárművek száma. A szovjet erők 60 helyőrségben, katonavárosban helyezkedtek el, s hat repülőtérrel is rendelkeztek. A kivonulás napja nevezetes dátum lett Magyarország történelmében: 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Ennek emlékére 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította június 19-ét, e hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.
 |
| 1991-ben ötvenezer szovjet katona hagyta el Magyarországot |
A jelenleg Kárpátalján élő, 71 éves Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elítélte a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását, és helytelenítette Csehszlovákia 1968-as lerohanását is. „Ezek nagyon rossz döntések voltak, nem lett volna szabad beleavatkoznunk más államok életébe. Joguk lett volna eldönteni, hogy miként akarnak élni, és nekünk azt tiszteletben kellett volna tartanunk” – vallotta a napilap szombati számában közölt interjúban Silov. Noha a kilencvenes években felerősödtek azok a hírek, miszerint magyar területen is tároltak szovjet atomtölteteket, a nyugalmazott főtiszt mindezt cáfolta, mondván: a magyar törvények és a moszkvai alkotmány sem adott erre lehetőséget, sőt szerinte ez bűn lett volna.
Arra a kérdésre, hogy milyen emlékeket őriz Magyarországról, a volt hadseregparancsnok közölte: a magyar csodálatos nép, nagyon tiszteli az életüket, az értékeiket, a szokásaikat, a művészetüket és a kultúrájukat. „Magyarország volt, van és lesz” – összegzett az utolsó magyarországi szovjet katona. Különben Budapest és Moszkva között olyan „nulla megoldás” született, amelyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott károk nagysága között.
Forrás: Erdélyi Krónika
További információk:
Bejegyzések
Bence hatırlamak Macarların işine gelmiyor...
VálaszTörlésBence Macaın hatırlamak işlerine gelmiyor..
VálaszTörlés