Egy részrehajlás kapcsán
A (szlovákiai) kisebbség kulturális célú anyagi támogatásainak kiosztása idén komoly bírálatokat kapott. Többen kritizálták, hogy a pénzek túl későn jutottak el a jogosultakhoz, és hogy azok kiválasztásakor elfogultan döntöttek. Nagy port kavart a késés indoklása is, miszerint a kérvényező pedigréjében az irredentizmushoz való hozzáállását is vizsgálták.
A politikából kiábrándultak azért nem csupán a mostani pénzosztókat vádolják. A részrehajlás, ha úgy tetszik a korrupció, a politika sajátja, és sajnos jellemző a szlovákiai magyar közéletre is.
Elszomorító azonban az, hogy az előzőnél egy lényegesen demokratikusabb kormány ténykedése kapcsán merülnek fel problémák, illetve hogy magyar részről egy új gárda került a hatalomba, amely esetében megint csak a "közelebb az ing, mint a kabát" elve érvényesült. A csalódottak arra is rámutatnak, hogy a most kritizálók hasonló esetben korábban hasonlóan cselekedtek. Az események kívülről nézve olybá tűnik, hogy a hatalom és pénz mindig megrontja az embert.
A történteket azonban egy másik szempontból is lehetne értékelni. Nemrég ért véget a népszámlálás, amely - nincsenek véletlenek - szintén elég botrányosra sikeredett. Előtte hónapokig folyt a kampány és a győzködés, hogy minél több magyar vállalja hivatalosan is az identitását, magyarságát. Hogy mindez mennyire volt sikeres, pár hónapon belül megtudjuk. A néhány hetes nemzeti összeborulás után most újra jönnek a szürke hétköznapok, amikor megint kevésbé figyelünk egymásra. Pedig pontosan a bevezetőben említett események azok, amelyek alapján az egyszerű magyar ember ítéletet alkot saját politikai elitjéről, választ politikai pártot, tannyelvű iskolát és akár még identitást is. A gyalog magyar bizony csak ámul, miként vitatkoznak egymással a húsosfazékhoz most éppen közel állók a húsosfazékhoz most éppen nem közelállókkal.
A szlovákiai magyar elit sajnos nem tudatosítja, hogy a szlovák pártokkal ellentétben neki nem csak népszámlálások vagy választások előtt kell a jó arcát mutatnia, hanem nap mint nap kell példát mutatnia, és támogatnia segítségre szoruló nemzettársait. Habár a népszámlálási kampány elmúlt, az iskolaválasztás évente ismétlődik, a nyelvcsere veszélyével pedig naponta kell küzdeni. Sok magyarnak az juthat az eszébe, ha fönn anyagi előnyöktől vitatkoznak, ő miért ne legyek tekintettel saját érdekeire, a jobb boldogulás kedvéért miért ne válassza a szlovák iskolát? A pénzelosztáskor ugyanis nem csak az anyagaikról határoznak, hanem a döntéshozó együvé tartozásról alkotott elképzeléséről is.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése