2011. augusztus 9., kedd

Természeti anomáliák: a világvége előfutárai?

Az idei esztendő láthatóan kihívást intéz a tavalyihoz, amely úgy került be a történelembe, mint a természeti kataklizmák abszolút rekordere.

A héten nagy hőség alakult ki Oroszország középső részén. A hőmérő higanyszála ebben a körzetben 37 fokra kúszott. Megdőlt a melegrekord Jakutföldön (az örök fagy övezetében), ahol 38,4 fokot mértek. Még nagyobb a hőség – 40 fok körül – az Egyesült Államok 23 középső és keleti államában. Ráadásul a meleg csak fokozódik és kiterjedhet Washingtonra és New Yorkra is. Érintheti Kanada dél-keleti részét, ahol már napközben is meghaladja a 40 fokot a hőség. Az Egyesült Államokban az extrém hőmérsékletet csak súlyosbítja a nagy nedvességtartalom. Egyes államokban nagy viharok vannak, ami együttesen egészségre veszélyes helyzetet teremt.
Kína keleti és déli részén - ahol a nagy esőzések és az orkánszerű szél katasztrofális árvizet és földcsuszamlásokat okozott -, június elejétől közel félezren vesztették életüket vagy tűntek el nyom nélkül. Közel három millió lakost evakuáltak az elemi csapás sújtotta körzetből. A hétvégén a rossz idő gyakorlatilag megbénította a pekingi repülőteret.
Ebben az évszakban Kínában nem ritka az eső és az árvíz, ugyanakkor a nagyság és az intenzitás az utóbbi években elképesztő. Az idei esztendő ugyancsak rekordokat „dönget” az időjárás szélsőségeit illetően. Az utóbbi félévszázad alatt volt a legerősebb a tavaszi aszály. A meteorológusok már akkor figyelmeztettek, hogy az aszályt nagy esőzések válthatják fel. A közeli előrejelzések sem vigasztalóak: újabb romboló tájfunok várhatók.
A hatodik és a szezonban a legerősebb) tájfun, a Maon már második napja dühöng Japán déli vidékein. Brazíliában az általában aszályos észak-keleti körzetekben az özönvízszerű esőzések által kiváltott áradásokban tízen vesztették életüket, több mint 13 ezer lakos maradt hajlék nélkül. A helyzetet súlyosbítja, hogy Brazíliának ez a körzete még nem tért magához a májusi árvizeket követően.
Több szakértő a globális felmelegedéssel magyarázza a kataklizmákat. Gennagyij Jeliszejev, az orosz Meteorológiai Intézet (Gidrometcentr) igazgató-helyettese vitatja ezt az álláspontot.
- Egyelőre ezt a légköri természeti folyamatok klimatikus változékonyságával magyarázzuk. A többi magyarázat a fantázia szüleménye. Van olyan vélemény, hogy a globális felmelegedés folyamata vezet el egész sor veszélyes jelenség, a hőség, a hurrikánok, a tájfunok ismétlődésének növekedéséhez. Ugyanakkor egyelőre nem lehet egyértelműen igazolni a kapcsolatot ezek között a jelenségek között. De a természet katasztrófájáról szóló fejtegetésekhez nem látok alapot. Főleg nincs ok valamiféle világkatasztrófa előre jelzésére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése